Az agrárközgazdasági Intézet tavaszi munkálatokról szóló jelentése szerint a napraforgó vetésterülete megdöntheti a tavalyi rekordot, a kukorica viszont a legrosszabb forgatókönyvet követi.
Történelmi mélyponton a kukorica
Mint arról ősszel már beszámoltunk, a tavasszal bevethető terület nagysága mintegy 120 ezer hektárral csökkent annak köszönhetően, hogy őszi kalászosokból a megszokottnál többet vetettek a gazdaságok. November közepén azt latolgattuk, hogy a tavasziak közül melyik növénynek mekkora térhódításra van esélye. Ekkor azt írtuk, hogy a kukorica a 2022. évi 983 ezer hektár után 90-120 ezer hektárt veszíthet idén. Nos, az AKI összegzése szerint a gazdálkodók vetési szándéka 871,2 ezer hektár, melynek alig negyedét (200,4 ezer hektár) vetették be április 16-ig a hűvös tavaszon. A munka befejezéséig május közepéig bőven volt idő. Ha a terv és tény adatok azonosak lesznek, összesen 112 ezer hektár körül lehet az idei területi mínusz, azaz jól becsültünk. Ilyen kis területre a rendszerváltásig visszamenőleg nincs példa.
Napraforgó: újabb rekord
A napraforgóval és a szójával kapcsolatban novemberben azt írtuk, hogy a két növény között 50-80 ezer hektárnyi plusz terület tudna megoszlani valamiképpen a repceterület csökkenése miatt, de nem valószínű, hogy ezt kihasználják. A mostani vetési szándékok alapján tényleg nem nőtt ekkorát a két tavaszi olajnövény területe. Ennek oka lehet, hogy a repce a vártnál jobban vette az őszi akadályokat (szárazság, tápanyaghiány), és nem tárcsáztak ki belőle 20-30 ezer hektárt, valamint időközben más tavaszi kultúrák felé fordultak a gazdák. A tavalyi, csaknem 700 ezer hektáros napraforgó-területi rekordot így is valószínűleg übereljük, mivel április közepén a vetési szándékok szerint 715 ezer hektáron készülődtek a kaszatok földbe helyezésére. Ekkor a munkálatok 43 százalékával végeztek már, így április végéig volt lehetőség a tervek teljesítésére.
Szójából az EU Bizottság szerint nálunk 75 ezer hektárnyi lehet idén, de ez a becslés biztos túlzó. A növény tervezett területe 67,4 ezer hektár volt, amelynek csak a 2 százalékát vetették be április 16-ig (tavaly ilyenkor 61 ezer hektárból 12%-os készültségnél jártunk). Mivel a tavasz nagyon lassú felmelegedéssel érkezett idén, elképzelhető, hogy a tervek hellyel-közzel teljesültek, de a 65 ezer hektárt nem valószínű, hogy átlépjük idén. A két olajnövény együtt tehát nagyjából 20 ezer hektárral nyújtózik nagyobbra a tavalyinál.
A cirok bejött, a cukorrépát megfizetik
Tavalyhoz képest mintegy 1600 hektárral csökkent a tavaszi búza, 5 ezer hektárral a tavaszi árpa és közel ugyanennyivel a tavaszi zabé is, de ezek az őszi kalászsok térhódítása miatt szorultak vissza. Hibridkukoricából ezer hektáros mínuszra van kilátás tavalyhoz képest (22-22,5 ezer ha). A szemescirok területe viszont másfél ezer hektárral 23,2 ezer hektárra nőhet a tervek szerint. Silókukoricából (cc 60 ezer hektár) és silócirokból (cc 8 ezer ha) nagyjából ugyanannyi lesz, mint 2022-ben.
A dohány 2500 hektár körüli területre szorulhat vissza, a burgonya 7,2 ezer hektárra, és több mint 16 ezer hektárral kevesebb lucernát telepítettek el idén. Fontos konzervnövényeink, a csemegekukorica és a borsó is veszítettek a területükből, előbbi bő 27 ezer hektárt tehet ki (-2,3 ezer ha), és az utóbbi is csökkenhet 2 ezer hektárral (14,5 ezer ha). A jelek szerint görögdinnyéből is kevesebb lesz idén (2500 ha).
Nagy nyertes viszont a cukorrépa. A jelek szerint a gyárnak sikerült elég vonzó ajánlatot kidolgoznia a termelők számára, mert ismét 13 ezer hektár fölé ugrik a növény területe, ami 35 százalékos növekedésnek felel meg. Tavaly december írtuk meg, hogy 3 ezer hektárral nőhet a növény idei területe, ami vélhetően meg is valósult. (Öt ok, amiért nőni fog a cukorrépavetési kedv.)
