fbpx

Bezuhant a tavaszi vetésterület, mi marad a kukoricának?

Írta: Gönczi Krisztina - 2022 november 14.

A repce vetésekor tetőzött a műtrágyahiány, meglódult a gáz ára, és történelmi aszálykárral szembesültek a termelők. Mindez azonnal átrendezte az őszi terveket, ami legrosszabbul a kukoricát érintheti. Mégis mennyire? Számoljunk!

táj
Mennyi tengeri fér még bele? (Fotó: Horizont Média)

Elkeseredéstől vezérelve

A nitrogénigényes repce vetésekor azt sem lehetett tudni, hogy lesz-e hozzá műtrágya, és ha igen, milyen áron. Világos volt viszont, hogy nagyon rossz a kukoricatermés, amit még leszárítani sem lehet a gázárak miatt – meg is lett az eredménye… A nagy anyagi veszteségek és a bizonytalan termelési körülmények miatt a gazdaságok olyan növények vetése mellett döntöttek, amelyek kisebb költséggel és rizikóval állíthatók elő.

Pillanatok alatt kiürültek az árpavetőmag-készletek, majd a búzáé is, de tulajdonképpen nem volt olyan őszi kalászos, amit ne vettek volna élénken a gazdák. Nagy István agrárminiszter bejelentése nyomán tudjuk, hogy az idei 1,63 millió hektáros őszi vetésterület 8%-kal nagyobb, mint a 2021. évi volt, az elmúlt öt év átlagánál pedig 3,3%-kal több. Ezt azt jelenti, hogy nagyjából 120 ezer hektárral csökkent a tavasszal bevethető terület.

200 ezer hektárt nyert a búza és az árpa

Az őszi búza 1 millió hektáros területe csaknem 13%-kal nagyobb a tavalyinál, és az ötéves átlagot is meghaladja 4%-kal. Az őszi árpa területe 20% feletti növekedést mutat a korábbi évekhez képest, idén 332 ezer hektárt vetettek be vele – sorolta a szakminiszter. Vagyis az egyik növény 130 ezer hektárt, a másik 67 ezer hektárt nyert, és akkor a többi kalászosról nem is beszéltünk. Ez a csaknem 200 ezer hektár összevetve a tényleges területbővüléssel arra utal, hogy egy másik (vagy több) őszi kultúrának alaposan vissza kellett szorulnia.

15 éves mélyponton lehet a repce

Nagy István a repceterülettel kapcsolatban csak azt közli, hogy csökkent, de a pontos adat még várat magára. Ez a növény a korábbi aszályok miatt már tavaly és tavaly előtt is 50 ezer hektárral szorult vissza, most pedig a nitrogén-utánpótlásban sem bízhattak a gazdák. Biztosra vehető a minimum 50 ezer hektáros idei területvesztés, legrosszabb esetben 80 ezer hektár is elképzelhető. Ha optimistán 150 ezer hektárral kalkulálunk, akkor az nagyjából a 2006-2007. évi színvonalat jelöli ki a termelésben.

Mennyi lehet a kukorica?

Már tavaly is gyengén muzsikált a kukorica, ezért tavasszal kisebb területen, 983 ezer hektáron került földbe, ami eleve 93 ezer hektáros visszaesés volt 2020-hoz képest. A csalódás mértéke most összehasonlíthatatlanul nagyobb. Az ősziekkel bevetett 120 ezer hektár elvesztése még nem is a legrosszabb, ami a kukoricával történhet, hiszen neki is versenyeznie kell a többi tavaszi növénnyel, különösen a napraforgóval. Utóbbit tavaly csaknem 700 ezer hektáron vetettük el, és viszonylag erős volt a szójavetési kedv is 69 ezer hektárral.

A napraforgó tavalyi területe történelmi rekord volt, és a szójából is csak kétszer fordult elő, hogy ennél nagyobb területen került földbe. Azt mondhatnánk, kimaxolták a lehetőségeiket, ami így is lenne, ha nem éppen a repce területe zsugorodott volna. E három növény mind érzékeny a fehérpenészes rothadásra, ez a legfőbb oka annak, hogy nem követhetik egymást a vetésforgóban. Ám ahová a repce jöhetett volna, oda a másik két olajnövény is jöhet. Ez potenciálisan 50-80 ezer hektárt jelent a számukra, amit nem valószínű, hogy teljesen kihasználnak.

Többek között azért, mert időközben javult a kukorica megítélése. Ugyanis világossávált, hogy nagyon kevés most a szemestermény, és kevés lesz a jövő évi kukorica is, ami magas árakat feltételez. Emellett látjuk, hogy csökken a földgáz ára, ennek pedig ezernyi előnyös következménye van a műtrágyagyártástól kezdve a közlekedésen át a terményszárításig. Továbbá bízhatunk benne, hogy az idei aszály nem ismétlődik meg. Mindebből az következik, hogy a kukorica legfeljebb 90-120 ezer hektárt veszíthet tavasszal, ami nem kevés, hiszen még a rendszerváltáskor sem esett 900 ezer hektár alá a területe.

Hogy mégis hogyan viszonyulnak a fentiekhez maguk a termelők, melyik növényben és miért látnak fantáziát? Mindez kiderül decemberi lapszámunkból.

Ez a cikk is érdekelheti a témában: Ez gáz – nem úsztuk meg szárazon a nedves kukoricát