1,5 millió hektárra szűkülhet a 2014-ben még 2 millió hektárt felölelő nemzeti földvagyon. A legutolsó, nagy árverésnél az államadósságot csökkentették a bevételekből. Erre most is szükség lehet.
Bemelegítésként 6600 hektár
A 2020-ban megkezdett földértékesítési program folytatásaként a múlt héten 6625 hektárnyi területre hirdetett árverést a magyar állam. Kizárólag 10 hektárnál kisebb földrészekről van szó, melyekre 30 napig lehet vételi ajánlatot tenni. A földek többsége az állam 1/1-es tulajdonában van. Jövőre pedig sokkal nagyobb volumenben folytatódhat a földárverés, mivel a költségvetési törvény 300 milliárd forint bevételt irányoz elő az állami földeladásokból. A nemzeti tulajdonban lévő területek gyors kiárusításának fő oka a 2023-as büdzsé helyzetének javítása lehet – mutat rá a növekedés.hu.
A folytatásban 200 ezer hektár
Az állam tulajdonába a korábbi kétmillió hektárból már csak mintegy 1,7 millió hektár tartozik, ezek legnagyobb részét – több mint egymillió hektárt – az erdők teszik ki. A fennmaradó 600-700 ezer hektárt különböző művelési ágakba tartozó földek alkotják. Utóbbiak között 260-270 ezer hektárral a főként nemzeti parkoknál lévő rétek és legelők a meghatározók, de 180-190 ezer hektárral még mindig jelentős a szántók részaránya is. A többi területet a művelés alól kivett földek, illetve a szőlők, gyümölcsösök, kertészetek és halastavak teszik ki – sorolja a portál.
Az állami erdőkre a kormány továbbra is stratégiai vagyonként tekint, így ezeket nagy valószínűséggel ezután sem értékesíti. A 300 milliárdos bevételi terv teljesítésére úgy nyílhat esély, ha a még megmaradt szántókat, illetve legelőket adják el. 2021-ben a 10 hektár alatti állami területek árverezésekor 1,3 millió forintos hektáronkénti átlagár alakult ki. Mivel azóta növekedtek a földárak, kalkulálhatunk 1,5 millió forintos átlagárral, ami így 200 ezer hektárnyi terület értékesítését jelentheti – számol a növekedés.hu.
Cégek vagy juhászok?
Az állami vagyont képező mezőgazdasági területeket a földügyi központ jórészt haszonbérletekkel hasznosítja. (A most meghirdetett területeken jellemzően 2024 és 2032 között jár le a szerződés.) Eladási szempontból ugyanakkor nehézséget jelent, hogy főként céges bérlőkről van szó, akik nem tulajdonolhatnak földet, ugyanakkor ki sem szeretné húzni a talpuk alól a termelőeszközt a kormány. (A cégek már eddig is maximálisan kihasználták azt a lehetőséget, hogy stabil munkavállalóik magánemberként 300 hektárt birtokolhattak a vállalkozás által használt területből. További területek megszerzése ilyen módon már csak korlátozottan lehetséges – szerk.)
A portál emiatt úgy véli, az állami tulajdonú szántók mellett viszonylag sok rét/legelő besorolású (inkább magánszemélyek által használt) területnek is lennie kell majd az elárverezendő portfólióban.
Pénzügyi gondok
Az állam legutóbb 2015-/2016-ban, a „Földet a gazdáknak!” programban árverezett el mintegy 290 ezer hektárnyi területet, amelyből 270 milliárd forint bevétel folyt be a költségvetésbe. Az összeget a kormány az államadósság csökkentésére fordította. (Erre egy törvénymódosítás adott számára lehetőséget. Jogszabály-módosítással sorolták a Földalap földhasznosítási céljai közé a mintagazdaságok kedvezményes földhöz juttatását is. Idén nyáron pedig eltörölték, hogy a földekre csak a 20 km-en belüli lakóhellyel rendelkező földművesek licitálhatnak – a szerk.)
