Bezárás

Tokaj: kitelepülő lakók, méltatlan szőlőbirtokárak

Írta: Gönczi Krisztina - 2022 április 02.

Akkor ér sokat a szőlőbirtok, ha a környéke is vonzó. Tokaj vidéke, sajnos, leépülőben lévő régió, sem az ingatlanok, sem a szőlőskertek nem érnek annyit, mint amit az itt előállítható borok minősége indokolna – derül ki a legfrissebb Takarék Indexből.

szőlő
Fejlődő, turisztikailag is vonzó vidéken a szőlőbirtok is többet ér (fotó: Horizont Média)

Magyarországon mintegy 62 ezer hektár az árutermelő szőlőültetvények összes területe a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) 2020-as adatai szerint. A hat borrégióban – Balaton, Duna, Felső-Magyarország, Felső-Pannon, Pannon és Tokaji – 22 borvidék található. A legnagyobb Kunsági borvidék területe, több mint 20 ezer hektár. A nagyobb területek közé tartozik még a Mátrai, az Egri és a Tokaji borvidék.

Az előállítható bor értéke

Amikor a szőlőterületek értékéről beszélünk, akkor elsőként az itt előállítható szőlő-bor minőségét érdemes szemügyre venni. Országosan a borvidéki szőlőterületek 75 százaléka tartozik az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) ellátott kategóriába. 17 százalék oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFM) rendelkezik, és csak 7 százalék a földrajzi megjelölés nélküli (FN). Az OEM minőségi osztályban arányaiban a legtöbb terület a Balatonboglári (99%), a Pannonhalmi (98%), a Soproni (97%), az Egri (97%), és a Balaton-felvidéki (96%) borvidéken található. Területét tekintve a legnagyobb méretű Kunsági borvidéken van a legtöbb OEM kategóriába tartozó terület, majdnem 9 ezer hektár. Ugyanakkor a jóval kisebb Egri, Mátrai és Tokaji borvidék esetében is meghaladja az OEM osztályba tartozó terület nagysága az 5 ezer hektárt.

szőlők minőségi megoszlása
Forrás: KSH/Takarék Csoport

Élőhely szempontjából is fontos borvidékek

A szőlők árában azonban az is közrejátszik, hogy turisztikailag mennyire vonzók, illetve mennyire vannak közel egy nagyvároshoz. Az elmúlt években több borvidék is jelentős számban vonzott új letelepedőket. Élen járt az Etyek-Budai borvidék a budapesti agglomerációs szerepe miatt, valamint a Balatonfüred-Csopaki borvidék, ahol a lakosságarányos vándorlási egyenleg a 2016–2020 közötti időszakban 9–10 százalék között alakult. A legtöbb balatoni borvidékre többen költöztek be, mint amennyien elhagyták, valamint a Pannonhalmi, a Soproni, a Mátrai, a Neszmélyi, a Villányi és a Kunsági borvidékre is. Leginkább a Tokaji borvidéket hagyták el a lakosok, a vándorlási egyenleg 2016 és 2020 között -4 százalék volt.

A Balaton a legvonzóbb és a legdrágább

Mindezek alapján nem csoda, ha a Balatoni borrégióban a legdrágábbak a szőlőbirtokok. Itt átlagosan majdnem hárommillió forintba kerül egy hektár szőlő. A legolcsóbb a Felső-Magyarország borrégió (Bükki, Egri és Mátrai borvidék) volt, hektáronként kevesebb mint 1,4 millió forinttal, de nem sokkal kellett többet fizetni a Duna borrégióban sem, ahol 1,5 millió forint alatt mozogtak a hektáronként fizetendő összegek.

A lakóingatlanok is a Balatonnál a legdrágábbak: a Balatonfüred-Csopaki borvidéken tavaly négyzetméterenként csaknem 660 ezer forintot kértek el a házakért. Ez az ár éppen félmillióval több, mint a legolcsóbb Tokaji borvidéken.

szőlők hektárára
Forrás: Takarék Index

Ez is érdekelheti a témában: Infláció: üdítő kivétel a bor.

Összeállította: Gönczi Krisztina