Amit a mezőgazdasági növénybiztosításokról tudni érdemes
A krízisbiztosítás 2021-es bevezetésével immár négypilléressé vált a növénybiztosítás hazai rendszere. Erre szükség és igény is mutatkozik, mert egyrészt hazánk évi középhőmérséklete 1900 óta 1,38 Celsius-fokkal emelkedett (amelynek sajnos kézzelfogható következményei is vannak), másrészt a biztosítók 2021-ben 22 milliárd forint mezőgazdasági díjbevételt könyvelhettek el. Ez utóbbinak 87%-a növénybiztosítás. A rendszer immár 11 éve áll fenn, és az öngondoskodás évről évre egyre fontosabb. Az év folyamán egymás után „jönnek” a lényeges határnapok, így összegyűjtjük, mire, mikor és miért érdemes figyelni.
Bár a Meteorológiai Világszervezet a 2021-es évet érintő összesítései szerint tavaly világviszonylatban a hetedik legmelegebb évet zártuk, de a kontinensünk nagy részén átlagoshoz közeli időjárást figyeltek meg. A hazai helyzetkép vegyes: igaz, hogy a tavalyi év „csak” a 19. legmelegebb volt 1900 óta, de az évi középhőmérséklet országos átlaga folyamatos emelkedést mutat. A rossz hírek sem maradtak el, hiszen a Kárpát-medencében tavaly tavasszal a meleg időszak után áprilisban fagyos időszak következett, de a Mediterráneumban extrém hőség miatt erdőtüzek tomboltak, holott északabbra rekordheves esőzéseket tapasztaltak az ott élők. Magyarországon a tavalyi év száraz volt, a megszokott csapadékmennyiség 83%-a hullott mindössze, ez illeszkedik az 1900 óta megfigyelhető trendbe.
A csökkenés elsősorban az északnyugati tájakon jellemző, az Alföld északi részein inkább kisebb mértékű növekedés tapasztalható. A helyi, lokális viharkárok évről évre egyre intenzívebbek, emellett a nyári hőségperiódusok is szignifikánsabbak (2021-ben 29 nap helyett 42 nap), amihez idén, eddig legalábbis, rekordszáraz évkezdet és összességében az átlagosnál hűvösebb időjárás társult. Az agrárkormányzat már tíz éve bevezette hazánkban a Mezőgazdasági kárenyhítési rendszert, amelynek az akkor fennálló első két eleme, pillére az öngondoskodás és a szolidaritás elvein alapult. A tavalyi évben a mezőgazdasági díjbevételek elérték összesen a 22 milliárd forintot, míg a kárkifizetések a 10,9 milliárd forintot, az Agrárgazdasági Kutatóintézet összesítései szerint. A gazdálkodók országosan 19 milliárd forint feletti növénybiztosítási díjat fizettek be, ami 20% növekedést jelent a 2020-as évhez képest. Az utólagos állami díjtámogatást 17,2 milliárd forint után kívánták igénybe venni a termelők, a növénybiztosítási ágazat hegemóniája pedig továbbra is megkérdőjelezhetetlen.
A hazai díjtámogatott biztosítási piacon az „A” típusú növénybiztosítás az összes díjtámogatott és kapcsolódó kiegészítő biztosítások díjelőírásainak 52,4%-át, a kárkifizetések 34,3%-át tette ki. A gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 70%-át utólagos támogatásként visszakaphatják, továbbá 2021-től 11 milliárd forintra nőtt a támogatási keretösszeg. Az agrárbiztosítások piacának alakulásában, fejlődésében jelentős szerepet játszik az igényelhető állami támogatás, mivel a termelők inkább a díjtámogatott konstrukciót választják. Az előző évekhez képest 2019-től több csomag bővült különböző növénykultúrákkal, például az „A” csomagba bekerültek a csonthéjas gyümölcskultúrák. A „B” csomagból a kalászosok átkerültek a „C” csomagba, amelynek hatása tükröződött a 2019-es adatoknál is. A „B” csomag esetében már kilenc típusú kockázatra köthettek biztosítást a termelők. A piaci szereplők különösen a jégkár elleni biztosítást kötötték meg inkább a szolgáltatóknál, de népszerűek a viharkár elleni biztosítások is.
A nem díjtámogatott növénybiztosítások esetén a jég-, tűz- és viharkárra kötöttek legtöbben biztosítást. A jég és tűz kockázati tényező esetén 42,9 százalékos, a vihar esetén 15,7 százalékos kárhányad keletkezett 2021-ben. Az összes növénybiztosítást vizsgálva legnagyobb mértékű kárhányad a kiegészítő biztosításoknál keletkezett. A szerződések megkötésekor a biztosítók általában csomagbiztosításokat kötnek, amely átfedésekhez vezet a díjtámogatott biztosítások „A”, „B” és „C” típusainál, illetve a kiegészítőnél szereplő szerződés és biztosítottak számával.
Díjtámogatás igénylése
Ugyan az adott évi kárenyhítési tagság az egységes kérelem elektronikus felületén megadott terület- és növényadatok alapján dől el, de nyilatkozattal hároméves időtartamra önkéntesen is a rendszer tagjává lehet válni. Fő szabály szerint azok a mezőgazdasági termelők jogosultak támogatásra, akik szántóföldi kultúrák termesztésére vagy ültetvény művelésére szolgáló mezőgazdasági terület vonatkozásában az egységes kérelemben bejelentett hasznosítási kódok felhasználásával „A”, „B” vagy „C” típusú mezőgazdasági biztosítási szerződést kötnek. Olyan mezőgazdasági biztosítások díjaihoz nyújtható támogatás, amelyek a mezőgazdasági termelők azon veszteségeire nyújtanak fedezetet, amelyeket üzemi szinten a növénykultúrában 20%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést eredményező kedvezőtlen éghajlati jelenségek okoznak.
A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség (megfizetett éves nettó biztosítási díj) 70%-a. Amennyiben a támogatási igény meghaladja a rendelkezésre álló forrásokat, a támogatás arányosan csökkentésre kerül. Immár mindhárom biztosítási módozat tartalmazza a kilenc kockázati fedezet lehetőségét (őszi fagy, téli fagy, tavaszi fagy, tűz, jég, vihar, aszály, árvíz, illetve felhőszakadás okozta károk). Amennyiben az „A” típusú csomagbiztosítás alapján kötnek szerződést, a biztosítás a hazánkban legnagyobb területen termesztett szántóföldi növénykultúrákra és ültetvényekre terjed ki. A „B” típusú biztosítás keretében ültetvény- és zöldségkultúrákra (szántóföldi zöldségkultúrákra is) köthető biztosítás a felsorolt kárnemek vonatkozásában. „C” típusú biztosítás választása esetén a szántóföldi kultúrákat (zöldséget nem!) lehet biztosítani a már említett kilenc kárnem mindegyikére vagy csak egyre-egyre.
Ha a gazda díjtámogatást igényelne biztosításához, akkor egységes kérelemmel megadott határidőben igényelheti azt. Ha lekésné a határidőt, akkor egy körülbelül háromhetes intervallum alatt pótolhatja a hiányosságokat, de minden munkanappal 1%-kal csökken támogatása. Az agrár-kárenyhítési rendszerben csak a termő ültetvény után igényelhető kárenyhítő juttatás. A támogatási kérelem elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül nyújtható be a Magyar Államkincstárhoz. A gazdálkodóknak az egységes kérelmen nyilatkozniuk kell a tárgyévet megelőző évben használatukban lévő összes termőterület nagyságáról, valamint az e termőterületen megtermelt összes termény mennyiségéről a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben releváns növénykultúrák szerinti bontásban. Az agrárkár-megállapító szerv a várható hozamcsökkenés mértékét az adott mezőgazdasági káresemény, a károsodással érintett terület és a károsodással érintett területen beazonosításra alkalmas állapotban található növénykultúrák vonatkozásában állapítja meg. Ha a termelőnek nem áll rendelkezésre adott évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja meg az 50%-ot, akkor a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben az átlaghozamadatokat szükséges alkalmazni.
A referencia-időszak közzétett referenciaárait és átlaghozam-adatait a minisztérium adott esetben felülvizsgálhatja (pl. a végleges KSH-adatok alapján). A felülvizsgált és ennek keretében módosult referenciaadatok csak a tárgyévi kárenyhítő juttatás szempontjából relevánsak, és nem jogosítják fel a termelőt a korábbi kárenyhítő juttatás iránti kérelmének utólagos módosítására.
A káresemény bejelentése
A növény károsodását annak észlelését követő 15 napon belül, elektronikus úton be kell jelenteni a Magyar Államkincstár honlapján (e-kerelem.mvh.allamkincstar.gov.hu/enter/) elérhető mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer menüponton keresztül, ügyfélkapus beazonosítást követően. A 2022. évi kárenyhítési évre vonatkozóan a téli fagykár bejelentése 2022. április 15-ig, a tavaszi fagykár bejelentése május 31-ig, aszály esetén tárgyév április 1-jétől szeptember 30-ig tehető meg.
A falugazdászok továbbra is a gazdálkodók rendelkezésére állnak a kárbejelentésekkel kapcsolatos ügyintézésben. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi és referencia-hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett az ársávot is megadták, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható. Ebben, valamint a kérelem benyújtásában a falugazdászok is segítséget nyújtanak A kérelmet a benyújtási határidőn belül többször is be lehet nyújtani, aktualizálni, de a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv a határidőig utolsóként benyújtott kérelmet veszi figyelembe. 2022. június 10-től sem a már beadott kérelmek módosításra, sem új kérelem, új jogcímen történő igénylés benyújtására nincs lehetőség.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelemről a döntés megszületését követően az igazoltan károsult gazdák megkaphatják a kárenyhítő juttatást. A mezőgazdasági biztosításokhoz nyújtott támogatás az egységes kérelem adott év július végi állapota alapján kerül elbírálásra. Adott év szeptember közepéig a biztosítók elektronikus úton megküldik a Magyar Államkincstár részére a díjtámogatott szerződések végleges adatait, melyek a Kincstár adatszolgáltatását követően esetlegesen módosításra kerülnek. Adott év november közepéig a biztosítási díj megfizetését a biztosítónak, illetve a szerződő félnek is (ha a szerződő fél nem a mezőgazdasági termelő) elektronikus úton kell igazolnia a Kincstár részére.
Ha a termelőnek van a kárenyhítő juttatás iránti kérelmében szereplő megkötött mezőgazdasági biztosítása, azt úgy igazolhatja, hogy megadja az adatokat és a biztosítási szerződés ajánlati nyomtatványát, az elektronikus kötvényt feltölti a kérelembenyújtó felületre. A biztosító által már kifizetett kártérítés összegét azonban figyelembe kell venni a kárenyhítő juttatás kiszámításánál. Támogatás csak a díjelőírás teljes összegének megfizetése esetén nyújtható, díjhátralékos szerződés esetén támogatás nem adható.
Mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer – a 4. pillér
Ez az eszköz 2021-től a növénytermesztők, a kertészek és az állattenyésztők számára is megfelelő, akik az előző években rendelkeztek kimutatható mezőgazdasági termelésből származó jövedelemmel. A kompenzáció alapja az előző három év jövedelmének átlaga. Minden mezőgazdasági tevékenység bekerül a rendszerbe és az adatszolgáltatásba. A rendszer védelmet nyújt többek között nemcsak időjárási káresemény, hanem a devizaárfolyam változása vagy a termelés során felmerülő költségek növekedése esetén is. 30%-ot meghaladó jövedelemcsökkenés esetén a jövedelemkiesés 69,9%-a kompenzálható. Minden év februárban lehetséges a csatlakozás a MÁK-on keresztül, amely után három évig kötelező a tagság fenntartása. A 2022. évre a következő időpontok a megjegyzendőek: február 1–28.: csatlakozási kérelem benyújtása és adatszolgáltatás, május 2–31. és 2022. július 1–31.: adatszolgáltatás, szeptember 15.: Magyar Államkincstár határozata a hozzájárulás összegéről, október 15.: krízisbiztosítási hozzájárulás megfizetése, november 30.: Magyar Államkincstár határozata a referenciajövedelemről, 2023. május 2–31.: kompenzációs kérelem benyújtása, 2023. október 31.: kompenzáció kifizetése.
A hatáskörrel rendelkező hivatalok köre
A 2017 év végétől hatályos jogszabály alapján a mezőgazdasági üzem földterületét sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény tekintetében a károsodással érintett terület szerint illetékes megyei kormányhivatal jár el. Az ügyfél állatállományának egy részét vagy egészét sújtó járványos, fertőző megbetegedés vagy elrendelt járványügyi intézkedés esetén a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi jogkörben szakhatóságként jár el. Az ügyfél gondossága ellenére az állatállománya vagy annak egy részének elhullása, kényszervágása esetén a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi szakhatóság jogkörben jár el. A megyei kormányhivatalok erdészeti igazgatósága a Nébih szakmai irányítása alatt jár el az erdőterületet ért természeti csapás, szélsőséges időjárási körülmény tekintetében. Másodfokú eljárásban pedig a Pest Megyei Kormányhivatal jár el.
SZERZŐ: CSEGŐDI TIBOR LÁSZLÓ
