A funkcionális élelmiszerek és a biotermékek fogyasztói az egészség és a jólét fogalmáról hasonlóan gondolkodnak, ám az ehhez vezető út vonatkozásában bizonyos szempontokban különböznek egymástól. A bio- és funkcionális élelmiszerek vásárlását és fogyasztását a különböző életmód vezérli. Számos tanulmány rámutat a bioélelmiszer és az aktív életmód, valamint a funkcionális ételek és a passzív életmód közötti kapcsolatra.
Itthon és a tengerentúlon is népszerűek
A funkcionális és a bioélelmiszerek egyaránt népszerű szereplői az európai és a tengerentúli élelmiszerpiacnak. Ezeknek a termékeknek a forgalma az elmúlt évtizedben folyamatosan növekedett. Kontinensünkön az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország számít a meghatározó piacnak. A földrészünkön kívüli piacokat tekintve pedig Japán és az USA számít kiemelt szereplőnek. Sokan úgy vélik, annak, hogy a funkcionális élelmiszerek európai piaca lemaradt az amerikai és a japán piac mögött, fő oka a fogyasztók bizalmatlansága. A fogyasztók gyakran nem hisznek a további egészségügyi előnyökben, amelyek igazolhatják e termékek magasabb árát.
Még mindig sokan vannak azok is, akik a két termékcsoportot „összemossák”, és az elnevezéseket egymás szinonimájaként használják. Kétségtelen, hogy a két termékcsoportnak létezik közös halmaza, de az átfedés távol áll a száz százaléktól. Jelen cikkünkben az azonosságokra és különbözőségekre igyekszünk rávilágítani. Érdeklődésünk középpontjába a funkcionális élelmiszereket állítottuk, mégpedig olyan megfontolásból, hogy ezek a termékek kevesebb publicitást kapnak a bioélelmiszerekkel szemben.
A globális funkcionális élelmiszerek és italok piaca a Fortune Business Insight adatai szerint 258,8 milliárd USD volt 2020-ban. A cég várakozásai szerint a piac az idei évben 281,14 milliárd USD-ra fog bővülni. A hosszabb távú prognózisuk a 2028-as évre már 529,66 milliárd USD-s piacmérettel kalkulál. Sok más piaci szereplőhöz hasonlóan ők is arra a megállapításra jutottak, hogy a pandémia hirtelen kitörése jelentős hatással volt a funkcionális élelmiszerek és italok nyersanyag-beszerzésére, gyártására, csomagolására és szállítására.
Számos régióban megnőtt a funkcionális élelmiszerek iránti kereslet, a vállalatok pozitív és intenzív marketingtevékenységének, valamint az egészségügyi szakemberek (pl. orvosok, táplálkozási szakértők) ajánlásainak köszönhetően. A funkcionális élelmiszerek új technológiáinak fejlesztését, a termékinnovációkat a globális piac hajtja. Az olyan technológiákat, mint az enzimtechnológia, kapszulázási technológia és a vákuumos impregnálási technológia, egyre inkább használják a funkcionális élelmiszerek fejlesztése során.
A piaci siker legfőbb tényezője mindkét termékcsoport vonatkozásában a magas minőség. A fogyasztók funkcionális ételeket vásárolnak, mert úgy vélik, hogy azok egészségesek. A fogyasztók által ismert funkcionális összetevők nagyobb piaci sikert generálnak, mint a nagyközönség számára nem ismert összetevők. Ezenkívül a vélt relevancia befolyásolja az egészségre vonatkozó állításokkal rendelkező termékek vásárlási hajlandóságát. A hazai piacon a bio- és a funkcionális élelmiszerek iránti kereslet egyaránt megnövekedett az elmúlt évek során. A térnyerésük azonban sokkal lassúbb a tőlünk nyugatabbra fekvő országokhoz viszonyítva. Ennek oka főként a magyar fogyasztók árérzékenységében keresendő, tekintettel arra, hogy mindkét termékcsoport a magasabb árkategóriájú élelmiszerek közé tartozik.
Azonosságok és különbségek
Az egészség és jólét iránti vágy erős mozgatórugó az élelmiszerpiacon. A tudományos publikációk azt mutatják, hogy az egészségmegtartás mind a funkcionális, mind a bioélelmiszerek fogyasztásának fontos motívuma. A bioélelmiszerek olyan mezőgazdasági termelésből származó termékek, amelyeknél a gazdálkodás során nem használnak műtrágyákat, hagyományos (nem bio-) növényvédő szereket, növekedésszabályozókat és állattenyésztési adalékanyagokat. A biogazdálkodás termelésrendszer-szemlélete olyan, amely a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból fenntartható termelés felé törekszik.
Ma a funkcionális élelmiszer kifejezést olyan élelmiszerek vagy élelmiszer-összetevők leírására használják, amelyek – fiziológiailag aktív élelmiszer-összetevőik (pl. bioaktív vegyületek vagy bioaktív élelmiszer-összetevők) jelenléte eredményeként – az alapvető táplálkozási szükségletek kielégítésén túl egészségügyi előnyökkel járnak. A funkcionális élelmiszerek azonosítása, fejlesztése és létrehozása általában megköveteli az élelmiszer-, táplálkozási és biológiai tudományok alapismereteit. Ezeket az ismereteket azoknak a mechanizmusoknak az azonosítására és meghatározására használják, amelyek révén a potenciális funkcionális élelmiszerek és az élelmiszer-bioaktív összetevők fiziológiai és funkcionális hatásokat fejtenek ki az egészség és a jólét javítása, a krónikus betegségek kockázatának csökkentése és/vagy a krónikus betegségek és állapotok kimenetelének javítása érdekében. Az eredmények azt mutatják, hogy bár az egészség mind a funkcionális, mind a bioélelmiszerek fogyasztása szempontjából fontos tényező, ehhez a két fogyasztási formához eltérő fogyasztói attitűd kapcsolódik. A bioélelmiszerek fogyasztását egy általános holisztikus egészségeséletmód-szemlélet befolyásolja, ideértve az egészséges étrendet és a sportot is. Ehhez képest a funkcionális ételfogyasztást az életmód apró „kiigazításai” jellemzik, az egészség fokozása és a pszichés jólét növelése érdekében.
A funkcionális élelmiszerekben, mivel a domináns ipari élettudományi jövőkép részét képezik, összekapcsolódik az élelmiszer-minőség a tudományos alapokkal. A biotáplálék pedig összekapcsolja az élelmiszer-termelést a termék integritásával. Számos tanulmány született a fogyasztók tudatosságát vizsgálva a bio- és funkcionális élelmiszerekkel kapcsolatban. A bioélelmiszerek esetén a természetesség, míg a funkcionális élelmiszerek vonatkozásában a tudományos megalapozottság számít hívószónak. A fogyasztói magatartás elemzésekor az derül ki, hogy a bioélelmiszerek vásárlásáról szóló döntés érzelmi jellegű, míg a funkcionális élelmiszerek megvásárlásakor észszerű döntési folyamat érzékelhető.
Hogyan lesz egy élelmiszer funkcionális?
Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a táplálkozás- és élelmezéstudományban is megfigyelhetők különböző trendek, melyek egyszer mindenható csodaszerként tekintenek a máskor pellengére állított élelmiszerre. A funkcionális élelmiszerek olyan készítmények, amelyek az alkotóelemeket megfelelő mennyiségben tartalmazzák, ám a hagyományos élelmiszerekhez képest nagyobb mértékben hatnak az életfunkciókra. Hozzájárulhatnak a betegségek megelőzéséhez, egészségvédő hatásúak, összességében tehát kiemelten előnyös hatást fejtenek ki az emberi szervezetre. A funkcionális élelmiszerek előállításánál lényeges kérdés az, hogy milyen kiegészítő komponenst kell adni a termékhez, hogy a kívánt funkcionális – az életfolyamatokat különösen támogató – hatás kialakulhasson az emberi szervezetben. A közfogyasztásra bocsátás előtt tisztázni kell a funkcionális élelmiszerek fiziológiás hatását, a termék előállításának helyes gyakorlatát, a fogyasztói igényeket, a funkcionális élelmiszerekkel kapcsolatos élelmiszer-biztonságot és a törvényi szabályozást. A funkcionális élelmiszerek előállítása egy olyan, viszonylag új terület, ahol a technológia kidolgozása, a vásárlók részéről történő elfogadás napjainkban is folyik, így az előállítók és a fogyasztók akár együtt is irányíthatják azokat a folyamatokat, amelyek néhány év múlva beépülhetnek a hagyományos élelmiszer-előállítási gyakorlatba.
A funkcionális élelmiszerek három fő típusát különböztetjük meg (ami egyben utal az előállításuk módjára is):
‑ természetes funkcionális összetevő, amely magas szintű funkcionális összetevőt tartalmaz vagy magas funkcionalitású;
‑ élelmiszer, amelyhez funkcionális összetevőket adtak vagy távolítottak el;
‑ olyan élelmiszer, amelyben a funkcionális összetevők jellege megváltozott.
Jelen cikk első felében utaltunk arra, hogy a bio- és funkcionális élelmiszerek külön kategóriát jelentenek ugyan, de a két termékkörnek létezik közös halmaza. Ennek kapcsán többek között arra kell gondolnunk, hogy egy funkcionális élelmiszer alapja lehet akár egy bioalapanyag is. De a funkcionális élelmiszereknél nem a „bioszármazás”, hanem a hatóanyag-tartalom és a funkcionalitás van a középpontban.
Biztonságtól az élelmiszerjogi helyzetig
A funkcionális ételek meghatározását Európában külön nem szabályozzák; így egységes címke nem létezik. Vannak azonban EK-rendeletek, amelyek lefedik az élelmiszerpiacnak ezt a részét. Először is ilyen az Általános európai élelmiszer-szabályozás (178/2002). Ez a rendelet leírja az európai fogyasztók egészségvédelmének alapvető minőségi és biztonsági követelményeit, és megvédi a fogyasztókat a csalásoktól. Amikor az élelmiszer molekulaszerkezete megváltozik, vagy olyan összetevőkből áll, amelyek korábban nem voltak az európai piacon, az élelmiszer az Új élelmiszerekről szóló európai rendelet (258/97) hatálya alá tartozik. A funkcionális élelmiszerekkel kapcsolatos legfontosabb szabályozás kontinensünkön az Európai Parlament és a Tanács 1924/2006/EK-rendelete (2006. december 20.) az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról.
Tilos minden olyan állítás az élelmiszerek vonatkozásában, amely az élelmiszerek lehetséges egészségügyi következményeire (pl. gyógyító hatására) utal. Kivételt ez alól az képez, ha a Bizottság az Európai Élelmiszerbiztonsági Ügynökség (EFSA) ajánlását követően tudományos bizonyítékokkal engedélyezett egy meghatározott és megalapozott, egészségre vonatkozó állítást. Az EFSA nem engedélyezi a zöldségekre és gyümölcsökre, valamint azok feldolgozott termékeire (pl. almalé) vonatkozó, egészségre utaló állításokat. Ezenkívül a gyümölcsök vagy zöldségek egészségre vonatkozó állításai nem tehetők meg, a gyümölcs vagy zöldség meghatározott funkcionális összetevője miatt. A fő ok az, hogy az élelmiszer-fogyasztási szokások felelősek a lehetséges egészségügyi hatásokért, nem pedig a gyümölcsök és zöldségek meghatározott fajtái vagy mennyiségei. Az egészségre vonatkozó állítások csak olyan feldolgozott termékek esetében engedélyezettek, amelyek egy vagy több specifikus vegyületet tartalmaznak, és amelyeknek bizonyított hatásuk van az emberi egészségre. Ezért továbbra is nagy kihívást jelent a tudományos kutatás számára az élelmiszer-vegyületek funkcionalitásának azonosítása és tesztelése, valamint az információk elérhetővé tétele a fogyasztók számára.
Hazánkban az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) látja el az állami felügyelet szerepét. Napjainkban az étrend-kiegészítők és tápszerek vonatkozásában az OGYÉI felel a szakmai koordinációért és látja el a szakértői feladatokat. A hazai jogrendszerben a 37/2004. (IV.26.) ESzCsM-rendelet az irányadó.
A Nébih és a megyei kormányhivatalok hatáskörébe tartoznak többek között az élelmiszerlánc-felügyeleti, élelmiszer-ellenőrzési, takarmány-ellenőrzési és állatvédelmi feladatok. A társadalom elvárása az, hogy az élelmiszerlánc-termékek mindenkor egészségesek, kiváló minőségűek és biztonságosak legyenek. Az élelmiszer-minőség az élelmiszer vonatkozásában egy tulajdonságegyüttes. Azt mutatja meg, hogy az adott élelmiszer alkalmas vagy sem a rá vonatkozó előírásokban rögzített és a fogyasztók által elvárt igények kielégítésére. Alapkövetelmény, hogy az élelmiszer fogyasztása nem járhat az elfogadható szintnél magasabb kockázattal. Az előbbiekből következően az az élelmiszer minősíthető biztonságosnak, amelynek rendszeres fogyasztása nem okoz mérhető egészségügyi kockázatot.
