2023. február 28-án az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) immár negyedik alkalommal rendezte meg az Ökológiai Gazdálkodás ágazati konferenciát. A kecskeméti eseményen az ökológiai gazdálkodás jövőjét meghatározó legfontosabb tapasztalatok megosztása volt a cél. Több mint 500-an voltak kíváncsiak az ökogazdálkodás legfrissebb trendjeire.
A megszokott már nem működik
A konferenciát Dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta: Magyarország célkitűzése, hogy 2027-ig megduplázza a hazai ökológiai művelés alá vont területek méretét, elérve ezzel a 10 százalékos ökoterületarányt. 2022-ben 330 ezer hektáron folytattak ökológiai gazdálkodást a magyar gazdák. Dr. Drexler Dóra, az eseményt szervező Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője úgy látta, 2022 mindenki számára egyértelművé tette, hogy változtatnunk kell a megszokott termelési módszereinken: „Akár a klímaváltozás hatásaira, az energia- és inputanyagárakra, vagy a Közös Agrárpolitika 2023-tól induló magasabb környezeti elvárásaira gondolunk, azt látjuk, hogy az ökológiai gazdálkodók versenyelőnyben vannak.” (A mostani válság csak átmeneti megbicsaklást jelent a biopiacon.)
Főbb témák
A konferencia szántóföldi szekciójában többek között a regeneratív mezőgazdaság és az ökológiai gazdálkodás kapcsolatát tekintették át a résztvevők. A szekció második etapja az ökológiai gazdálkodásban termesztett növényfajok és -fajtákról, az országos ökológiai fajtateszthálózat legújabb eredményeiről szólt. A szaktanácsadási szekcióban a CAPTIVATE projektet mutatták be a hazai partnerek. Ennek célja egy olyan gazdaközpontú értékelési és képzési rendszer kidolgozása, amely összekapcsolja a KAP zöld követelményeit a bevált gazdálkodási gyakorlatokkal. Az állattenyésztési szekcióban pedig a digitalizáció ökológiai állattartásban betölthető szerepe állt a középpontban.
A gazdák és a gasztronómia
A konferencia nemzetközi vendégei között volt az ökológiai kertészet és fenntartható gasztronómia területén népszerű angol házaspár, Geetie Singh-Watson és Guy Singh-Watson, akik személyes történetükkel adtak példát sikeres ökológiai üzleti modellekre. Guy Singh-Watson biokertész mára 1000 munkatársával (egyben tulajdonostársával) dolgozik azon, hogy hetente ellásson 70 ezer vásárlót a farmon termesztett biozöldségekkel. Geetie Singh-Watson pedig az első londoni ökológiai vendéglátóhelyek alapítója, aki arra bíztatta a hazai közönséget, hogy a vendéglátóhelyeken járva merjék feltenni azt a kérdést, hogy honnan érkezik az alapanyag.
A „Helyi, szezonális és öko étkezés – Megvalósítható-e a gyakorlatban?” kerekasztal beszélgetésen Králl Attila biológus-ökológus, az Agri Kulti szakértője, arra hívta fel a figyelmet, hogy jól működő gasztronómia nincs jól működő mezőgazdaság nélkül. Például a hazai Symbioo projektben a séfek előre megtervezhetik a teljes szezon zöldségigényét, a termelők pedig erre alapozva ültetik és takarítják be az ízletes hazai alapanyagokat.
Energia és mezőgazdaság
Dr. Knut Schmidtke, a Drezdai Egyetem professzora, a svájci Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (FiBL) igazgatója, a szántóföldi ökogazdálkodás gyakorlati specialistája, aki 2022 novemberében már tartott egy nagysikerű, gyakorlati szemináriumot Száron. Ezúttal a klímaneutrális mezőgazdaság lehetőségeit elemezte, összevetve a konvencionális és bio művelésmódokat. Előadásában most az agrárerdészeti módszerek alkalmazására és a napelemes árnyékolással összekapcsolt, agri-voltaic termesztési rendszerekre is kitért.
