Magyarországon egy jó évjáratban 800-900 ezer, míg a rosszabb években 300-400 ezer tonna között alakul a termés. Az idén legjobb esetben egy erős közepes almahozam várható – igaz, még nem mérhető, mekkora kárt okozott a száraz, forró nyár.
Jól indult – aztán jött az időjárás
Idén, kora tavasszal a hazai alma-termőterületeken még nagyon jó termésre volt kilátás, hiszen a tavalyi nagyon gyenge termés miatt jó volt a virágrügy-berakódottság, illetve egyes fajtáknál kifejezetten erős virágzásra lehetett számítani. (az európai viszonyokról ebben a cikkben írtunk.) Az idei év a csapadékellátottság szempontjából a legtöbb termesztőkörzetben jól indult, ami segítette a virágzást, a bőséges nektárképződést és a terméskötődést. A tavaszi fagyok után azonban nagyon jelentős gyümölcshullás következett be, a bőséges virágzás után a termés erőteljesen megritkult. A tavaszi lehűlésekhez aztán hasonló mértékben járulhattak hozzá a rendkívül erős gyümölcshulláshoz az extrém magas júniusi hőmérsékletek és az addigra már kicsúcsosodó csapadékhiány. A tavaszi és a nyár elejei időjárás nagyon kedvezőtlen alakulásának következménye lett az, hogy július első felére már jelentősen romlottak a korábban még jónak nevezhető terméskilátások: ekkor már csak közepes vagy gyengébb termésre lehetett számítani. A július-augusztusi időszakban tovább rontotta a várható terméseredményeket a rendkívüli mértékű és időtartamú hőséghullám, ami ráadásul jelentős csapadékhiánnyal párosult – emlékeztet az összegzést készítő FruitVeB.
Szintén az időjárási hatások következménye, hogy az április-májusi csapadékos, párás időszak miatt szinte soha nem látott mértékű, extrém varasodás-fertőzés lépett fel. Sok esetben még a rezisztens fajtáknál is jelentős mértékű fertőzést tapasztalunk. Ennek negatív hatása mind termésmennyiségi, mind -minőségi paraméterekben megnyilvánul.
Folyamatosan csökken a becsült mennyiség
A kár és terméskiesés pontos becslését nehezíti, hogy termőtájanként, termesztőkörzetenként és fajtánként is meglehetősen változékony, mozaikos a kép. A FruitVeB augusztus elején kiadott előzetes termésbecslése 550 ezer tonna +/-10 százalék volt, míg a mai becslés 520 ezer tonna +/- 10 százalékra tehető. A tavaszi fagy-, illetve hideghatás miatt jelenleg mintegy 10 nap csúszásban van a vegetáció, tehát az átlagosnál későbbi szezonkezdetre kell számítani (a Gala-szüret várható kezdete: szeptember eleje). Jellemző az is, hogy ugyanazon fajta esetében a különböző termőtájak közötti érésidőbeli – egyébként 7-10 napos – különbség 1-3 napra mérséklődött, vagyis nem lesz jelentős eltérés az egyébként korábban érő Dunántúl, Bács-Kiskun vagy Dél-Alföld és a későbben érő északi, észak-keleti termőtájak szüretének kezdete között.