Kimutatták, miért meglepően nagyobb a vegyes kultúrák hozama

Írta: Kohout Zoltán - 2021 augusztus 29.

13-44 százalékkal nagyobb hozamra képesek azok a vetemények, amelyekben nem mono-, hanem vegyeskultúrában vetik a haszonnövényeket.

vegyes kultúra

 

Spanyolországban és Svájcban kísérleteztek

Az ETH Zürich kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a vegyes kultúrák valójában sokkal nagyobb hozamot termelnek, mint a szántóföldi monokultúrák. A tanulmányuk szerint két tesztkertet hoztak létre: az egyik Svájcban, a Zürichi Egyetem Irchel campusán, a másik a spanyol Extremadura tartományban. Utóbbinak sokkal szárazabb és melegebb éghajlata van, mint Zürichnek, így a kutatók megvizsgálhatják, hogyan nőnek a növények a lehetséges jövőbeni éghajlati viszonyok között. Kísérletükben a kutatók két vagy négy különböző növény keverékeit tesztelték nyolc kiválasztott faj közül (búzát, zabot, quinoa, lencse, csillagfürt, len, a repcéhez hasonló hamis len és koriander), a növényeket egymástól 12 centiméter távolságra, párhuzamos sorokba vetve.

 

Minél több fajta, annál több termés?!

A monokultúrás gazdálkodáshoz képest még két faj keveréke is 3 százalékkal növelte a termést Spanyolországban és 21 százalékkal Svájcban. Ahol azonban már négy fajt vetettek egymás mellé, ott a termésnövekedés akár 13, illetve 44 százalékos volt Spanyolországban, illetve Svájcban. A többlethozam főleg a biológiai sokféleség hatására vezethető vissza: a növények nagyobb változatossága a rendelkezésre álló erőforrások jobb kihasználását és hatékonyabb, természetes kártevőirtást eredményez (a kísérleteket kémiai növényvédő szerek nélkül hajtották végre!).

 

vegyes kultúra

 

Nemcsak a hozam, a biomassza mennyisége is nőtt

A kutatók ugyanakkor azt is megjegyezték, hogy a vegyes kultúrákban lévő növények nagyobb levél- és szármennyiséget fejlesztettek, mint a monokultúrákban. Más szóval, a növények több energiát és anyagot fektettek a vegetatív biomassza előállításába, és arányosan kevesebbet a vetőmagok előállításába. A kutatók szerint a növényeknek kompromisszumot kell kötniük: minél nagyobb erőfeszítéseket tesznek a vegetatív biomasszáért, annál kevesebb a mag. Mégis a vegyes kultúrás növények még mindig több magot termeltek, mint monokultúrában.

 

Megérné egy új vetőmag- és gépszemlélet

Mindez aztán elvezet a vetőmag-nemesítésig, hiszen ma a magokat kifejezetten monokultúrákra tenyésztik. Vagyis úgy nemesítenek, hogy a növény ugyanazon fajta más növényei között nő majd. A kísérletvezetők szerint viszont lehetséges, hogy a vegyes kultúrákra nemesített magok esetén még nagyobb lesz a terméshozam.

A következő kérdés pedig a gépesítés, hiszen a vegyes kultúrákhoz a gépeknek képesnek kell lenniük különböző termények gondozására, egyidejű betakarítására, és el kell különíteni a különböző betakarítási termékeket is. Vannak ugyan ilyenek, de kevés, és ezért elég drágák.