Idén először már május elején 30 fokot mutatott a hőmérő. Derekegyházán 30,2 °C-ot mértek. A hőség a száraz talajokon különösen rossz hír a gazdáknak.
Májusban már beütött a nyár
Nyári napból, vagyis olyan napból, amikor a hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 25 fokot, már több is akadt az évben. Most azonban az erőteljes melegedéssel a délutánok már kifejezetten nyárias melegben telnek, miközben a reggelek még sokfelé hűvösek, néhol csípősek. A fordulatot az hozta, hogy május elején idén először a 30 fokot is elérte a hőmérséklet: a HungaroMet hivatalos mérése kora délután Derekegyházán 30,2 fokot mutatott. Ezzel megszületett az idei év első hőségnapja.
A hőség most száraz talajra érkezett
A gazdák számára ez nem puszta meteorológiai érdekesség. A 30 fok körüli délutáni meleg akkor igazán veszélyes, ha a talaj felső rétegeiben már kevés a nedvesség. Ilyenkor a párolgás gyorsul, a sekélyen gyökerező vagy még fejlődésben lévő növényállományok hamar stressz alá kerülnek, és a vízhiány már rövid idő alatt is visszafoghatja a fejlődést. A hűvös reggelek és a forró délutánok közötti nagy napi hőingás tovább terheli a növényeket, különösen ott, ahol a vetések kelése vagy kezdeti fejlődése egyenetlen.
A kukorica és a napraforgó különösen figyelmet kér
A májusi hőség a tavaszi vetések szempontjából kényes időszakban érkezett. A kukorica, a napraforgó, a szója és több kertészeti kultúra ilyenkor még érzékenyen reagál a vízhiányra. A növény ugyan látványosan megindulhat a melegben, de ha nincs mögötte elegendő talajnedvesség, a fejlődés nem lesz kiegyensúlyozott. A száraz, meleg periódus a gyökérfejlődést, a tápanyagfelvételt és a későbbi terméspotenciált is ronthatja.
Nem az átlag fáj, hanem a föld állapota
Az országos előrejelzések szerint a következő napokban is 20 fok feletti, helyenként nyárias maximumok várhatók, a HungaroMet mobil előrejelzése pedig május 11–12-re ismét 30 fok közeli csúcsokat jelez. Ez önmagában még nem lenne rendkívüli, de a mezőgazdaságban nem a naptári dátum vagy az átlaghőmérséklet dönt, hanem az, hogy mennyi víz maradt a talajban. Ahol a csapadékhiány tartós, ott egy-egy meleg nap is látványosan gyorsíthatja a kiszáradást.
Most minden vízmegőrző lépés számít
A gazdaságokban ilyenkor felértékelődik a talajnedvesség megőrzése. A felesleges bolygatás kerülése, a párolgási veszteség csökkentése, a jó időzítésű kultivátorozás, a mulcshagyás, a talajszerkezet javítása és ahol van rá lehetőség, az öntözés mind olyan eszköz, amely mérsékelheti a korai hőstressz hatását. A fiatal állományok rendszeres ellenőrzése most különösen fontos, mert a vízhiány jelei először gyakran nem drámaiak: lassabb fejlődés, kanalasodó levél, fakóbb szín vagy foltos kelés mutathatja, hogy a növény már tartalékból dolgozik.
Forrás: met.hu
MezőHír Tudástár: Hőstressz – A hőstressz akkor alakul ki, amikor a magas hőmérséklet és a talajnedvesség hiánya együtt már akadályozza a növény normális fejlődését. Különösen veszélyes a fiatal vetésekre, mert ilyenkor romolhat a gyökérfejlődés, a tápanyagfelvétel és az állomány egyöntetűsége. A korai hőstressz nem mindig látványos, de lassabb fejlődésben, fakóbb színben, levélsodródásban vagy foltos kelésben gyorsan megmutatkozhat.
