Az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) legfrissebb jelentésében részletesen sorra veszi a fontosabb gabonatermelő országok terméskilátásait és a változó termőterületeket. Hazánk kissé kilóg a sorból.
Az uniós termés jobb lesz a tavalyinál (forrás: agric.wa.gov.au)
A jelentés a szezon időjárásából kiemeli, hogy az ősz több országban nagyon csapadékos volt, majd az enyhe decemberben jól fejlődtek a növények. Januárban, februárban és most, áprilisban is erős fagyok törtek Európára, és ezek éppen a legnagyobb gabonatermelőket érintették a leginkább. Franciaországban és Németországban április 7-én több területen is mínusz 10 fokig hűlt a levegő. Ugyanekkor Németország talajai vízzel túltöltöttek voltak, a franciáknál ideális volt a helyzet, Magyarországon viszont kiterjedt területen 30 százalék alá csökkent a növények által felvehető folyadék, Spanyolország pedig csontra száradt. Uniós szinten egyelőre mégis átlagos termés ígérkezik, feltéve, hogy a tavaszi időjárás nem lesz az átlagosnál rosszabb. (Ha jobb lesz, az már nem húzza fel az eredményt.)
Kulcstényező: Franciaország
Franciaország adja az EU teljes gabonatermelésének közel egynegyedét. A tavalyi búzaértékesítési sikerek és az aszály miatti kukoricahozam-csökkenés egyaránt arra ösztönözte az itteni termelőket, hogy a búzaterületeket növeljék. Az ősz és a tél jól indult a vetések szempontjából, a korai tavaszi fagyok sem okoztak kárt az állományokban. Az áprilisban érkező kemény fagy a kenyérbúzát nem károsította számottevően, a durum azonban sokkal érzékenyebb rá. Ha minden jól megy, az ország idén az átlagosnál jobb termést takaríthat be a korábbinál nagyobb területről.
A hideg vidékek
Lengyelország inkább a hidegtűrő gabonák termesztésében jeleskedik: rozsból a teljes uniós kibocsátás harmada itt keletkezik, zabból pedig az ötöde. Emellett Németország után búzából is felfér a dobogó harmadik fokára. A tél itt is melegen indult, az első komolyabb lehűlés januárba érkezett, de hófödte tájat talált. A későbbi fagyok ezután már nem tudtak komoly károkat okozni. Pillanatnyilag úgy tűnik, a hozamok a korábbi nehéz évek után visszatérnek a normális szintre. Németországban is az árpa veszített egy kissé a termőterületéből a búza, a rozs és a tritikálé előnyére. Itt februárban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet, de szintén hólepel fedte a földeket. Nincs komoly termésveszteség.
Közép-Európa
Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában az októberi esőzések jelentősen hátráltatták a búza vetését. A csehek a búzának szánt, végül be nem vetett területekre azóta tavaszi árpát vetettek. Magyarországon pedig kukorica került a helyére. A decemberi időjárás alkalmat adott a búzanövények megerősödésére. A január második felében érkező fagyok sokfelé hófödte mezőket találtak, vagy a hideg nem érte el azt a szintet, ami komolyabb kifagyást okozott volna. Pillanatnyilag átlagos búzahozamokra van kilátás ezekben az országokban, de mivel nem nőtt, hanem csökkent a búzaterület, a végeredmény a tavalyi alatt lehet. Bulgáriában és Romániában kitűnő állapotban vannak a búzavetések, de mivel itt is késve került földbe a mag, a lehetséges terméspotenciáljukat már nem tudják kibontakoztatni a növények. Romániában az esetleg kieső búzaterületeket nem a kukorica, hanem a napraforgó fogja elfoglalni – vélik az elemzők.
Délen
Olaszországban ősszel viszonylag sok csapadék hullott, a talajállapot most átlagos, a terméskilátások jók. Spanyolország szélsőséges időjárási helyzeteket élt meg az elmúlt hónapokban. Ősszel sikerült feltölteniük a víztározókat, aztán hatalmas havazás érte az ország középső részét. Ezt követően két hónapon át száradtak a talajok, április 10-re 0-10% közé csökkent a növények által felvehető víztartalmuk. Az áprilisban érkező esők mégis megmenthetik a spanyolokat, akik elsősorban a kukoricára koncentrálnak.
Mindent egybevetve
A 2021/22-es gazdasági évben az EU gabonatermése várhatóan 286 millió tonna lesz, szemben az előző szezonban elért 279 millió tonnával (+2,5%) – kalkulál az USDA. Ez az eredmény a tavalyi év gyenge közepes hozamai után jónak mondható, de nem extrémnek: nagyjából a 10 éves átlagnak felel meg. Búzából a tavalyinál 2 millió tonnával, kukoricából bő egymillió lehet több, míg a többi gabonaféléből kicsit kevesebb. A felhasználás egymillió tonnával növekszik 266 millió tonnára, így exportra is marad 20 millió tonna. Mivel 24 millió tonna import (elsősorban kukorica) is érkezik az EU területére, így 43 millió tonna gabona indulhat útnak a nemzetközi piacra az elemzők szerint.
