A klímakatasztrófa a szemünk előtt zajlik, a menekültáradat pedig nem fog megállni – hacsak nem javulnak Afrikában is a körülmények. Vízre és élelemre van szükség a fekete kontinensen, de nem segély formájában. Másrészt a beruházás a betelepülő cégek terjeszkedését is szolgálja. Kína több évtizede tudja ezt.
Afrika az új célpont (forrás: Drummag Tv)
Indul az Afrika-stratégia
Az „átkosban” számos afrikai nemzet fiait-lányait fogadta Magyarország egy gazdag költségvetésű agrár-ösztöndíjprogram keretében. Az itt végzett diákok közül sokan előkelő pozíciókba kerültek később a hazájukban. Nemcsak ők vitték a hírünket, a magyar konzervipar is ismert volt az észak-afrikai térségben. Az Aranyfácán paradicsomsűrítmény említése még ma is nosztalgikus érzéseket támaszt Ghánában, Líbiában. A 2019-ben született Afrika-stratégia nyomán ismét visszatérhetnek a „régi szép idők”. A 22 pontos terv része az oktatás, a mezőgazdasági technológia-transzfer, a gazdasági kapcsolatok fejlesztése. Tavaly nyáron már hírt adtunk arról, hogy támogatási források is rendelkezésre állnak a külpiacon terjeszkedni vágyó cégek számára (2 milliárd forintos keret a kijutásra, 23 milliárdos keret a terjeszkedésre).
Kenyával kezdünk
A Közlönyben most megjelent 1080/2021. (II. 27.) kormányhatározat szerint Ghána után Kenyában folytatódik a külföldi mintafarmok kialakítása. Összesen 8 országot tartalmaz a terv, a következő célpontok Uganda és Etiópia lehetnek. Egy-egy mintafarm átlagosan évi 20-40 millió forint támogatást kaphat a Magyar Nemzet értesülése szerint. A kenyaira 5 éven át évi 49,1 millió forint költségvetési támogatást biztosít a magyar kormány. Itt elsősorban növényfajtakísérletekre kerül sor, amihez szaporítóanyagokat, növényvédő és termésnövelő anyagokat fogunk biztosítani, továbbá a mintafarmon bemutatásra kerülnek egyéb agrár- és élelmiszeripari termékek, környezetügyi technológiák. Ezek helyi regisztrációjának és forgalomba hozatalának érdekében megállapodást kell kötni az érintett állam hatóságaival – áll a rendeletben. A projekt eredményeit a további terjeszkedéshez lehet felhasználni a kormányhatározat értelmében.
A világ egyik legnagyobb szabadkereskedelmi térsége
Az EU-nak 15 éve létezik Afrika-startégiája, de csak a bevándorlás felerősödésével vált erőteljessé a kontinens érdeklődése a fekete kontinens iránt. Az sem mellékes, hogy 2019-ben létrejött az egységes afrikai szabadkereskedelmi övezet (AfCFTA), amely idén január elsejével a legtöbb termék számára vámmentessé tette a határátlépést a kontinens országai között. Félő, hogy Kína időközben hatalmas lépéselőnyre tett szert a térségben. Az ázsiai óriás ezer hektár számra vásárolt fel földeket, elsősorban Etiópiában, Tanzániában, Kongóban, Mozambikban, Zambiában. De a közvélekedéssel ellentétben a kimutathatóan kínai tulajdonban álló föld nem több millió, hanem csak 250 ezer hektár egész Afrikában. Az egyéb erőforrások fontosabbak Pekingnek. Állami olajvállalata (CNPC) a szudáni olajmezők több mint 40%-át birtokolja. Becslések szerint Afrika a világ platina- és kobaltkészletének 90%-át, aranykészletének felét, mangánjának kétharmadát és uránmennyiségének 35%-át rejti. Kína legfőbb exportcikkei elektronikus eszközök, ezek gyártáshoz szüksége van ezekre az ásványokra. A Sárkány financiálisan is a markában tartja Afrikát, 2010 és 2018 között több mint 150 milliárd dollár forrás érkezett ide az ázsiai országból, 2018-ban pedig egy újabb finanszírozási programot hirdettek meg.
