A tápanyagellátás és az öntözés összefüggései

Írta: MezőHír-2022/11. lapszám cikke - 2022 november 21.

A növénytermesztésben a víznek kiemelkedő szerep jut, hiszen képes befolyásolni az egyes természeti és termesztéstechnológiai tényezők hatását, végeredményben a termelés hatékonyságát.

Az előző lapszámban a vízmegőrzés kérdéskörével foglalkoztunk, láttuk, hogy a vetésváltás milyen mértékben befolyásolja a talaj vízháztartását, a termesztett növényeink számára felvehető víz mennyiségét. Ennek a témának a folytatására mindenképpen szükség van, hiszen a trágyázás, tápanyagellátás nemcsak a termés mennyiségére van hatással, hanem közvetve a talaj vízgazdálkodására is, a növények vízfogyasztásán keresztül. Egy kicsit megint tudományosan, a Debreceni Egyetemen folytatott kutatások eredményeivel érzékeltetjük, hogy itt az idő, foglalkozni kell a víz lehető leghatékonyabb felhasználásával.

Tápanyagellátás

A talajban lévő víz minél jobb hasznosításához a növény igényeit kielégítő trágyázásra van szükség, de ez fordítva is igaz: a kijuttatott műtrágya maradéktalan hasznosításához elegendő vízre van szükség. Az 1. táblázatban közölt kísérleti terméseredmények is alátámasztják a két agrotechnikai elem közötti összefüggést, és bizonyítják egymást erősítő, termésnövelő hatásukat. A tesztnövény kukorica volt, a termésátlagok pedig két olyan év átlagai, amelyekben a tenyészévben lehullott csapadék mennyisége jóval kevesebb volt, mint amennyi a növény vízigénye. A táblázat bal oldalán az öntözés termésnövelő hatását láthatjuk. Ebből kiderül, ha egyáltalán nem adunk ki tápanyagot a növényállománynak, a mesterséges vízutánpótlás még abban az esetben is képes növelni a termésátlagot. A táblázat jobb oldalán pedig az egyes kezelések terméseredményei más párosításban vannak feldolgozva, és ebben a formában a tápanyag-utánpótlás termésnövekedésre gyakorolt hatására szembetűnőbben rá lehet mutatni.

A táblázatban szereplő kísérleti eredmények közül leghangsúlyosabb a jobb alsó sarokban lévő 3040,5 kg/ha termésnövekedés, mely a két agrotechnikai elem együttes hatását, szinergizmusát mutatja. Alátámasztja azt a tényt, hogy külön a növény igényeit kielégítő (nem egyoldalú!) műtrágyázás és külön az öntözés is kedvező, de együtt alkalmazva őket az adott növényállományban jóval nagyobb termésnövekedés érhető el. És ha már az öntözés kölcsönhatásáról beszélünk: egyenletes vízellátás mellett a trágyázás hatékonysága is nő, illetve egy öntözött állomány magasabb tápanyagdózis felvételére is képes, ami még a táblázatban szereplő példánál is magasabb hozamot fog eredményezni.

Öntözés

Az öntözött terület nagysága (1. ábra) az elmúlt 20 évben nem, vagy szinte alig emelkedett, inkább az évről évre történő ingadozás a jellemző. A diagramon látható zöld trendvonal kicsi emelkedése némi reményre ad okot, hiszen ellentétben a 2004 és 2013 közötti időszakkal, amikor többször is jelentősen visszaesett az öntözött területek nagysága, ez az utóbbi években stabilan 100 000 hektár fölött alakult.

Az öntözés bizony nagy anyagi befektetéssel járó művelet, melytől joggal várhatjuk, hogy a bekerülési költségen túl azért többletjövedelmet is termeljen. A terméstöbblet mellett viszont nem szabad elfelejteni, hogy az öntözésnek termésbiztonsági oldala is van, azaz egy rendkívül aszályos évjáratban is biztosítani tudja – még ha természetesen nem is egy csapadékos év termésátlagát – az elfogadható termésszintet. Erre bizonyíték a 2. táblázat, melyben három eltérően csapadékos évjárat terméseredményei mutatják az öntözés „termésmentő” jellegét kukorica tesztnövénynél. A csapadékos évjárat termésátlagait még csak meg sem közelítik a száraz évjárat öntözött eredményei, de azért az aszály ellenére közel 10 tonnás termés az átlagos évjárat (2009) nem öntözött kísérleti eredményeihez hasonló. Tehát az öntözésben kellene lennie potenciálnak, főleg, ha idevesszük a harmonikus tápanyagellátás és az okszerű vetésváltás kedvező hatásait is.

A 2. ábrán az öntözés „talajfeltöltő” hatására szeretnénk rávilágítani. Megint a 2007-es tenyészév, ugyancsak kukoricaállomány, amikor a terület összesen 200 mm öntözővizet kapott. A két görbe (zöld az öntözetlen, piros az öntözött) jól mutatja, hogy a 200 cm-es talajszelvényben végig magasabb térfogatszázalékos értékekkel jelentkezett az öntözés talajnedvességet befolyásoló hatása.

A 2022-es év elgondolkodtató volt nagyon sok, szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó termelő számára, mert nemcsak a kukorica, hanem egyéb más növények is komoly aszálykárokat szenvedtek az országban. Ennek természetesen nagyon sok oka lehet, amelyek közül igazán nehéz egy-egy tényezőt kiemelni, de talán az előző számban közölt és a mostani elemzés is sokak számára segít az ilyen – és sajnos a jövőben egyre többször várható hasonló – időjárási anomáliák okozta terméskiesés enyhítésében. A kísérleti eredmények is rámutattak arra, hogy a növénytermesztésben minden mindennel összefügg, amiből – tudatosan használva az egyes elemeket – termelésünkre nézve nagyon sok pozitívum születhet. Az elkövetkezendő évek szántóföldi növénytermesztésében a víz egyre inkább központi, meghatározó szerepet fog betölteni, talajaink vízgazdálkodása, vízháztartásának folyamatos kontrollja és javítása fontos feladattá válik, hiszen egyértelmű tény, hogy ha nincs víz, akkor nincs élet sem.

A Debreceni Egyetemen még az 1980-as években Dr. Bocz Ernő által folytak kutatások az idényen kívüli öntözéssel. A mai energiaárak mellett nem biztos, hogy a téma aktuális, ámde, ha a klimatikus viszonyokat, a kiegyenlítetlen csapadékellátást nézzük, elgondolkodtatóak ezek a kutatások, alkalmazási lehetőségeik.

Az idényen kívüli öntözés mindenképpen jobb minőségű, humuszban gazdag, mély termőrétegű talajainkon javasolható, ahol cél a növényeink által „használt” talajréteg átnedvesítése. A csernozjom talajokat alapul véve, 200 cm-es rétegükben akár 500 mm vizet is képesek tárolni, amelynek legalább a fele a növények számára elérhető, felvehető vízkészlet. Több időszakban is alkalmazható, például nyár végétől, illetve tél végétől, ez az ún. fekete tarló öntözés, a vetést 3 héttel megelőzően, valamint a vetés után. A leginkább kifizetődő a vetés előtti öntözés, amikor a vetőmag a már átnedvesedett talajba kerül, így rögtön megindulhat a csírázás, az állomány egyenletesen tud fejlődni. Bármikor is kívánjuk használni ezt az öntözési formát, egy alkalommal legalább 60–80 mm víz kijuttatása ajánlott.

SZERZŐ: DR. DÓKA LAJOS FÜLÖP ADJUNKTUS;
DR. SZABÓ ANDRÁS ADJUNKTUS;
DR. SZABÓ ÉVA ADJUNKTUS;
RAGÁN PÉTER ADJUNKTUS