Még mindig a gabonafélék termelik a legtöbb árbevételt az országnak, de a második helyen a takarmányok, állateledelek állnak. Tavaly nagyon kevés kukorica hagyta el az országot. A többi fontos termékből pedig az alábbiak szerint alakult az agrárkereskedelem.
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 2023-ban 13.386 millió eurót, behozatalának értéke 9866 millió eurót tett ki. Az agrár-külkereskedelem hozni tudta a szokásos 3,5 milliárd euró körüli aktívumot.
Az exportált értékben öt évre visszatekintve a feldolgozatlan, az elsődlegesen feldolgozott és magas feldolgozottságú termékek aránya 30-30-40% körül alakul. Legfontosabb célországunk továbbra is Németország, a második Olaszország, aki mellé szorosan felzárkózott Románia. Az import terén dobogós partnereink Németország, Lengyelország és Szlovákia – derül ki az AKI legfrissebb jelentéséből.
Az aktívum szempontjából ezek a legfontosabb exportcikkeink:
Bezuhant a kukoricaexport
A gabonafélék külkereskedelmének aktívuma 1182,7 millió euróra (+29 százalék) emelkedett, 2023-ban. Összesen 5,7 millió tonna gabonát értékesítettünk tavaly a külpiacokon, amiből 3 millió tonna volt a búza, 1,4 millió tonna a kukorica és 1,2 millió tonna az árpa. Árpából szokatlanul sokat, míg kukoricából szokatlanul keveset exportáltunk. (Az év elején nem volt mit, az év végén pedig inkább betároltuk.) A kukoricavetőmagot Oroszországba, Szerbiába, Ukrajnába és Fehéroroszországba vittük ki elsősorban, míg az árukukorica közel 60 százaléka Olaszországba került. Búzából a kivitel fele érkezett Olaszországba (1,5 millió tonna), és viszonylag sokat vásárolt Ausztria is (akárcsak kukoricából).
Semmi jele a hazai szójafeldolgozásnak
Az olajos magvak kereskedelmi többletértéke 43,6 ezer eurót tett ki (612 ezer eurós bevétel mellett). A 440 ezer tonnás repceexport csaknem fele Ausztriába irányult, valamivel kisebb része pedig Németországba. A repcebehozatal 173 ezer tonnát tett ki, és már nem Ukrajna volt a legfőbb forrása, hanem Románia és Szerbia. A napraforgót döntően itthon dolgozzuk fel, a mag exportja csak 205 ezer tonna volt 2023-ban, nem nagy különbséggel Ausztria, Csehország és Olaszország osztoztak rajta. Szójából mintegy 166 ezer tonna került külföldre, ami jóval több a megszokott 110-120 ezer ton körüli mennyiségnél, és azt jelenti, hogy szinte a teljes termést felölelte.
A napraforgómag-olaj exportmennyisége 2022-ben 603,5 ezer tonnát tett ki, legfontosabb piaca Hollandia (179,1 ezer tonna), Olaszország (142,4 ezer tonna) és Németország (109 ezer tonna) volt. Behozatalunk a háború kitörése óta nagyjából a korábbi szint négyszeresére növekedett, de a kivitelünk így is 4-5-szörösen felülmúlja.
Sikerágazat a takarmánygyártás
Az élelmiszeripari melléktermékek, kész állati takarmányok árucsoport érte el a második legnagyobb exportárbevételt és a második legmagasabb külkereskedelmi aktívumot a 24 árucsoport közül 2023-ban. Külkereskedelmi aktívuma 25 százalékkal javult, mivel exportárbevétele 8,3 százalékkal 1620,6 millió euróra nőtt, importértéke pedig 2,4 százalékkal 884,2 millió euróra esett. A legfontosabb célpiacok: Románia, Németország, Lengyelország, Olaszország, de a hazai termékek eljutnak egészen az Egyesült Arab Emírségekig.
Rászorulunk a friss zöldségre
A zöldségfélék kereskedelmében a passzívum 43,5 millió eurót tett ki 2023-ban. A friss zöldségfélék többségéből – burgonya, paradicsom, hagymafélék, káposztafélék, salátafélék, uborka – mind a volument, mind az értéket tekintve nettó importőr volt Magyarország. Üdítő kivétel az édes paprika, ennek kivitele mind értékben, mind mennyiségben a behozatal másfél-kétszeresére rúg. Az édes paprika kivitelének nagyjából fele (10,5 ezer tonna) Németországba került, közel ötödét (4,1 ezer tonna) Szlovákia vásárolta meg, Csehország pedig egy tizedét (2,1 ezer tonna).
A burgonya külkereskedelmi egyenlege viszont évek óta erősen negatív. Az importtermék forrása elsősorban Franciaország, Hollandia, Szlovákia és Németország.
Veszélyben a konzervgyártás
A zöldség- és gyümölcskészítmények árucsoport érte el a hatodik legnagyobb külkereskedelmi aktívumot az élelmiszeripari termékeken belül, de az exportált mennyiség lényegesen csökkent. A korábbi évek 280-300 ezer tonnájával szemben tavaly csak 224 ezer tonna kivitelére került sor. A magas felvásárlási és gyártási árak mellett reménytelennek tűnt a kínai csemegekukoricával vívott konkurenciaharc az európai piacon.
Nem almát exportálunk, hanem almalét
A gyümölcsfélék külkereskedelmi passzívuma 2023-ban 300,2 millió euróra romlott. Az export értéke 166,4 millió eurót, az importé 466,6 millió eurót tett ki. Az árucsoport exportárbevételének 16 százalékát a dinnye, 13 százalékát az alma és körte kivitele adta. A magyar almatermés közel háromnegyedét a feldolgozóipar használja fel. 2023-ban az alma kivitt mennyisége a jobb termésnek köszönhetően 22,7 százalékkal emelkedett, 26,3 ezer tonnát tett ki, miközben a behozott mennyisége 60 százalékkal visszaesett, de még így is több volt, mint az export (31,6 ezer tonna). Az almamennyiség harmadát Szlovákia vásárolta meg, negyedét Csehország, szűk ötödét Ausztria.
Gyümölcsléből ugyan kevesebbet adtunk el, mint 2022-ben, de az import is visszaesett. Az exportárbevétel pedig kifejezetten megugrott, így a bevételek közel 60%-kal meghaladták a gyümölcslé-vásárlásra fordított kiadásokat. A gyümölcslé kereskedelmével elért nyereség tavaly már csaknem ellensúlyozni tudta a friss zöldségek forgalmával termelt veszteséget, ami nagy bravúr.
Kapcsolódó cikkünk: Agrárexport: vastag nyomott hagyott a kukoricahiány.
