Törökországban a búza és az árpa területének 80 százalékát öntözetlen, így a hozamok erősen kitettek az időjárásnak. Az idei tavasz pedig itt sem olyan csapadékos, mint a tavalyi volt. A kalászosok ára azonban elég jól alakult eddig, különösen a durumé, ezért a termőterületekben enyhe növekedést várnak az elemzők. Az importigény így is tetemes.
Változatlan termelés
Idén a learatandó búzaterület – durummal együtt – 7,25 millió hektárt tehet ki Törökországban, amiről 19,8 millió tonna termést (2,73 t/ha) valószínűsítenek. Ez nagyjából a múlt évi mennyiségnek felel meg, ezen belül a durum 4,4 millió tonna lehet. Ez utóbbi 10 százalékos növekedésnek felel meg. A gluténmenetes kalászsora nagy a globális kereslet, jók az exportárai, ezért a termelők is nagyobb fantáziát láttak benne.
Piacvédelem és importigény
Törökország a világ legnagyobb liszt- és tésztaexportőrként erősen búzahiányos területnek számít. Az árkilengésektől a kormányzat igyekszik megvédeni a belső piacot: tavaly központi felvásárlással és magas importvámokkal akadályozták, hogy túl gyorsan zuhanjanak a termelői árak. A vámtarifa tavaly májusban már 130 százalék volt. Ezen felül a termelést is támogatják tonnánként ezer lírával (árpa esetén 500 lírával), illetve hektáronként 1490 dízel- és műtrágya-vásárlási támogatással, ami – a líra zuhanó gyengülése mellett – nagyjából hektáronként 65 ezer forintnak felelt meg 2023-ban.
A beáramló búza mennyisége így is tetemes, az idei aratás után 9 millió tonna lehet, egymillió tonnával kevesebb a tavalyinál, ezzel a világ negyedik legnagyobb importőre. Az ország a malomipari igények miatt csakis étkezési búzát vásárol, mégis a szükségletek 70-80 százalékát az orosz kínálatból szemezgeti ki, a többit javarészt Ukrajna biztosítja számára.
Az árpaterület szintén enyhe növekedést mutat Törökországban, most 3,75 millió hektárra tehető, amiről 8 millió tonna termés (2,13 t/ha) kerülhet a raktárakba. A belső igények ennél nagyobbak, az aratás után 750 ezer tonnára lehet szüksége az országnak.
