Álom marad, vagy itt a lehetőség?
Az energiaárak hatására megbicsaklott az üvegházi hajtatás. A rendszer áramigénye ugyanis tetemes, és a klíma változásával csak nőni fog. Mégis van megoldás: választhatunk egy takarékosabb technológiát vagy egy igénytelenebb növényt is. A források hamarosan meglesznek hozzá.
500–700 milliós beruházás
Ma már több mint félmilliárdos kiadást jelent egy hektárnyi magas légterű, automatizált termesztőberendezés megépítése; ehhez a jövő év elején megnyílnak a pályázati csapok is. Az utóbbi három, válságokkal terhelt év azt bizonyította be, hogy a zöldségek rendkívül értéktartók, sőt, ez az egyetlen élelmiszer-kategória, amelyik akkor is tovább tudott drágulni, amikor minden más lejtmenetbe kapcsolt. A kilónként 1600 forintos koktélparadicsomra, az ezer forintos padlizsánra vagy a darabonként 350 forintos kígyóuborkára éppúgy akadt vevő, mint a 600 forintos hagymára. El lehet adni a télen termelt paradicsomot is, amennyiben a fogyasztói árba beépíthető a kiegészítő megvilágítás plusz költsége.
Ha egy üvegház 7-8 év alatt megtérül, az jó befektetésnek mondható. Kulcskérdés, hogy ez hogyan és milyen áruval érhető el? A döntést nehezíti, hogy egy növény egy bizonyos technológiai környezetet igényel. Ha muszáj, persze lehet módosítani, termékszerkezetet váltani – láttunk erre példákat az utóbbi években –, de alapesetben az egy fajra kitalált, monokultúrás megoldások a leghatékonyabbak.
„A hajtatásos termelésnek nagy a beruházási igénye, amit viszonylag lassú megtérülés követ. Finanszírozási szempontból a termelés szezonalitása jelent kockázatot, amit nem tompítanak olyan átalányjellegű támogatások, mint amikben a szántó részesül. Másrészt éppen ez teszi a kertészeti termelést felkészültebbé a piaci kihívásokra. A hamarosan megnyíló pályázatok 50 százalékos támogatási intenzitással teszik majd lehetővé az építkezéseket” – foglalja össze az előnyüket és a nehézségeket Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior elemzője.
Hozzáteszi: a legnagyobb gyakorlatunk a paradicsom és a paprika termelésében van, ezekből egyre nagyobb az exportált mennyiség is. A mellékelt ábra viszont azt mutatja, hogy a jelentős fejlődés ellenére még mindig nettó importőrök vagyunk paradicsomból – nyilván egyes fajtákból. A portfóliónkból hiányzó tételeket importálnunk kell, ezekhez jóval magasabb áron is jutunk hozzá, mint a belföldi paradicsomhoz. A hazai előállítású termékek árelőnye egyre nagyobb az importéval szemben.
Az agrárközgazdászok az optimális üzemméretet 5-6 hektárra teszik az üvegházi hajtatásban. El lehet indulni 3 hektárral, de a sikeres kezdeményezések gyorsan elérik a 6 hektáros méretet. A 14 éve alapított, osztrák érdekeltségű Zeiler Hungária 8,5 hektáron gazdálkodik, a 6 évvel ezelőtt indult Veresi Paradicsom 6,5 hektáron, az öt éve Magyarországra is átterjeszkedő, csallóközi GreenCoop 5 hektáron termel. A nagyobb kertészetek, mint a 15 hektáros Hódkertész Kft., igyekeznek a környezetükben működő kisebb gazdaságokat is integrálni. Ez megkönnyíti a termelést, de főként az értékesítést. A szerveződés vezető vállalkozása jellemzően magára vállalja a válogatás, csomagolás és értékesítés lebonyolítását. Az ország legnagyobb termelő-értékesítő szervezete, a DélKerTÉSZ mintegy 500 tagot fog össze, 50 hektárnyi üveg- és cirka 100 hektárnyi fóliafelületről gyűjti be a termést.
Minden zöldségnek van előnye, de hátránya is
„2013–2019 között egy kegyelmi időszakot éltünk át, most egy nehezebb 7 éves ciklusban vagyunk, de kell hogy legyen stratégiánk. A kígyóuborkában óriási lehetőséget látok, ebből nem tudjuk kiszolgálni a hazai üzletláncokat. Hasonló a helyzet a kápiával és a kaliforniai paprikával is. Eddig a spanyol paprika jött ide a leginkább, ott azonban egyre inkább vízhiánnyal küzd a termelés, ami óriási lehetőséget jelent számunkra. Az észak-afrikai import viszont egyre nagyobb veszély” – vallja Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ vezetője.
Az egyes hajtatásra alkalmas zöldségeknek – az igényeikből eredően – más-más előnyük van az üzemvezetés számára. Kígyóuborkából nincs elég a belpiacon, jövedelmezően értékesíthető portéka, ám termesztése Forma 1-es kategóriát képvisel: gyorsan termőre fordul, és folyamatos szedést igényel. A környezet klimatikus viszonyaira, a kórokozókra és a kártevőkre is érzékeny.
A megtermelt uborka a sok méretkategória miatt nagyon válogatásigényes, és darabonként fóliázandó. Ellenben nem olyan fényérzékeny, mint a paradicsom, ezért az energiaválság idején sokan fordultak felé, ami átmeneti zavart is okozott a nemzetközi piacon. Hazánkban viszont még mindig célként lehet tekinteni arra, hogy kiszorítsuk az import kígyóuborkát a belpiacról. Ha egy szövetkezés vállalja az árumanipulálás kihívásait, akkor évi két és fél ültetéssel a többi hajtatott növényhez képest is versenyképes jövedelemre lehet szert tenni az uborkával.
Szintén high-tech körülmények közé való és a belpiacon ritkaságnak számító termék a kaliforniai paprika. A fehérpaprikával szemben az az előnye, hogy biológiai érettségében kerül leszedésre, ezért könnyebb jól eltalálni, hogy mit csípjenek le a dolgozók, és csak két méretkategóriája van. Ezzel szemben a fehérpaprikát 7-8 frakcióra kell válogatni, és még az sem biztos, hogy a dolgozó jókor szedi le. Hogy mégis miért ezt termeljük nagy mennyiségben? Mert szereti a fóliasátras körülményeket, és nem kell kivárni a szedéssel a biológiai érettséget. Háromszor is megszedik, mire a kaliforniai (vagy kápia) paprika beérik, így előbb hoz bevételt. Ezek miatt az előnyök miatt a hazai fehérpaprika és a hegyes erős paprika az év nagy részében egyeduralkodóa belpiacon, több már nemigen kell belőlük. Ellenben a kaliforniain túl hiánycikknek számít a magyar kápia. Nagypéter Sándor szerint növelni kellene a pritaminpaprika termelését is.
A paradicsommal a legkönnyebb bánni, jól automatizálható a termelése, könnyű szedni és válogatni is. Fürtösből, de már koktélparadicsomból is annyi van az országban, hogy az év nagy részében túltelített a belföldi piac, exportra kell értékesíteni. „Ezekből arra kell koncentrálnunk, hogy az egyszer már bejáratott értékesítési útvonalakat megerősítsük: februártól novemberig akár folyamatosan ki tudnánk szolgálni a külpiacot. Most valahol félúton járunk ezen az úton” – vélekedik a DélKerTÉSZ vezetője. Hozzáteszi: a padlizsán is bevonható lenne a hajtatásba, ebből szinte mérhetetlenül kicsi a hazai termelés, holott az áruházláncokban egyre népszerűbb ez a zöldség.
Energia télen-nyáron
A Pest vármegyei Veresi Paradicsom Kft. az energiaválság idején a paradicsom egy részét szamócával és uborkával váltotta fel, mivel ezek kevésbé igényesek. Led-megvilágítás híján így is le kellett mondaniuk a téli termelésről. Emellett meggyűlt a bajuk a paradicsom barna termésráncosodásának vírusával is. „Vannak már rezisztens fajták, de azoknak rosszabb az ízviláguk. Aközött kellett választanom, hogy egy finom paradicsomból szedünk fél termést, vagy egy rosszabból egészet. Végül kompromisszumként a részbeni fajtaváltás mellett döntöttem” – magyaráz Márkus Zsolt, a cég vezetője.
Mint mondja, a 2021-es év kiváló eredményt hozott a hajtatásban, a tavalyi év veszteségei azonban elégették a tartalékokat. „270 milliós mínusszal zártuk az évet 2022-ben. Idén nulla körüli eredménnyel számolok.” A nyár hősége legalább akkora gond, mint a téli hideg, főként azért, mert éjszaka sem hűl le a levegő, így nem „alszanak nyugodtan” a növények. „A februári szamócánknak jobb íze volt, mint a júniusinak. Nem bírta a nyári meleget, pedig az árnyékolóernyők mellett beraktunk egy speciális párásítórendszert is, de a kívánt mikroklímát csak részben értük el. Felborult a növény kalcium- és káliumbeépülési aránya, ami rövid polcon tarthatóságot és gyengébb ízt eredményezett. Ezt a növényt még tanulnunk kell” – ismeri el a cégvezető.
A nyári hűtés iránti igény egyre nő Magyarországon, ezzel előbb-utóbb a hajtatásnak is számolnia kell. „Vannak olyan ún. ultraklímás házak, amelyeket komplex rendszerrel hűtenek, de ezeket egyelőre csak szélsőséges hőmérsékletű területeken éri meg alkalmazni, például Dubajban. A napelempark csak akkor jó megoldás, ha a nyári hálózati betáplálással ki tudjuk egyenlíteni a téli magas energiafelhasználás költségét. Biomasszára sem alapozhatunk kiserőművet, annyira rapszodikus a keletkező szerves hulladék mennyisége. Egyedül a termálvíz megléte jelent előnyt. Nálunk a vízkivételt 100%-os visszasajtolás követi, ennek köszönhetően nem is csökken a természetes termálvízszint” – mondja büszkén Márkus Zsolt, ez ugyanis ritkaságnak számít a visszasajtolásra moratóriumot élvező Magyarországon.
Termálkút és visszasajtolás A termálkutak pozitív és negatív vízkivételűek lehetnek. Negatív esetben a kiemeléshez szivattyúra van szükség. Egy pozitív kút a termelési ideje alatt negatívvá válhat. A visszasajtolás a felszín alatti vízkészlet fenntartását szolgálja, de gazdaságosan csak 2–6 bar közötti nyomáson végezhető, amihez megfelelő kőzet szükséges. Az „aránytalan nagy költségre” hivatkozva hazánk eddig elkerülte a kötelező visszasajtolás uniós kötelezettségét. A felszíni tározókban tartott, lefűtött termálvizeket csak megfelelő hőmérsékleten és sótartalommal szabad felszíni befogadó vizekbe engedni. Lásd részletesen a weboldalunkon: Ezt kell tudni a termálvíz-hasznosítás szabályairól.
Nemzetközi átrendeződés
Hollandia hajtásos kertészetei megszenvedték a földgáz és a villamos áram árának elszabadulását, de már náluk is szaporodnak a termálkutak. Úgy látják, hogy az energia már sosem lesz olcsó, az élelmiszer ellenben drágábbá válik. Így megéri nagyobb talpmélységből felhozva és visszasajtolva is hasznosítani a hévizek melegét. Magyarországon nem kell több ezer méteres kutakat fúrni a forró vízért, és egyelőre a visszasajtolásra is moratórium van. Ezeken túl a munkaerő költsége, a napsütéses órák száma, valamint a fogyasztókhoz való közelség jelent számunkra versenyelőnyt a hollandokkal szemben.
A kutatásban és technológiai fejlesztésben élen járó országot azonban belátható időn belül senki nem tudja letaszítani a trónról az európai térségben. Miután a paradicsom géntérképe ismert (szemben a paprikával vagy uborkával), így génszerkesztéssel pontos módosítások végezhetők a növényen a vírusokkal szembeni rezisztencia érdekében, amiben szintén a hollandok járnak élen. (Muszáj is igyekezniük, mivel a forgalmazott vetőmag és palánta mennyisége miatt potenciális fertőzőforrásként is ők jelentik a legnagyobb veszélyt a térség termelésére.)
Spanyolország nemzetközi pozíciója a folyamatos aszály és egyre nagyobb vízhiány következtében megbicsaklott. Egyre több pénzből egyre kevesebb kertészeti terméket állítanak elő, de eddig a magas zöldségárak leplezni tudták a probléma nagyságát. Az észak-afrikai térség ellenben felemelkedőben: Marokkó paprika- és paradicsomexportőrként már a spanyol belpiacon is bosszúságot okoz, és egyre erősebb Jordánia, Egyiptom és Törökország zöldségexportja is. Albánia az uborka piacán számít feltörekvő szereplőnek.
„Veszélyes kihívókról beszélünk. Először éltük meg, hogy az egyiptomi kápia paprika 12 hónapon át jelen volt a hazai áruházláncokban. Nehéz megérteni, hogy egy afrikai ország klímája miként lehet alkalmas az egész éves termelésre. Az ok: éjjelente náluk erősen lehűl a levegő, nálunk viszont éjjel-nappal meleg van nyáron, amit nem szeretnek a növények. Ezen csak hűtéssel tudnánk javítani” – érvel Nagypéter Sándor Márkus Zsolthoz hasonlóan.
Míg nyáron a meleg, addig télen a hideg és a sötétség a termelés akadálya. Meleget még csak adnak a termálkutak, de a szivattyúk és a világítás gazdaságos áramellátása megoldandó feladat. A megújuló energiák ingadozó mennyiségben állnak rendelkezésre, többek között ez az oka annak, hogy egyre magasabb a központi hálózat rendelkezésre állási díja. Ezért a jövő rendszereinek az energiatárolás megoldására (például hidrogén formájában) kell fókuszálniuk. Ezen túlmenően minden anyagot és energiát – beleértve a hűtőházak hőkibocsátását is – vissza kell forgatni a termelésbe.
Jelenleg 120–150 hektárnyi hightech üvegház van az országban. Jó szerkezetválasztással ez a méret megduplázható is lenne. A termelés koordinálása szempontjából fontos lenne, hogy a kisebb termelők nagyobb szervezetekbe tömörüljenek, ez növelné a termelés biztonságát. Egy erős szövetkezet mindig el tudja helyezni az árufelesleget a piacon. A DélKerTÉSZ méreténél fogva már arra is alkalmas, hogy az apróhibás vagy méreten aluli termékből lecsót készítsen – ez a tervük. A kertészeti termelés és a feldolgozóipar elsőként fog részesülni az uniós pályázati forrásokból. Érdemes minden lehetőséget végiggondolni tavaszig.
SZERZŐ: GÖNCZI KRISZTINA, HÉJJA CSABA, MBH BANK
