Szaúd-Arábia a világ második legnagyobb árpaimportőre Kína mögött, a búzát tekintve viszont csak a 14. helyezett a behozatali világrangranglistán. Mégis a konkrét mennyiséget tekintve már több búzára van szükségük, mint árpára. Csakis a malmi minőséget igénylik – és sajnos, egy ideje nem az EU-ból.
Rövid idő alatt megfeleződött a szaúdi árpaimport
A szaúdi királyságban nincs érdemi árpatermelés, noha igénylik ezt a gabonát az állatok takarmányozására. A mostani értékesítési időszakban csak 3 millió tonna árpa szaúdi importjával számol az USDA. Ez 27 százalékos csökkenés a tavalyi évhez képest. A visszaesés még nagyobb, ha a 2020 előtti időszakra tekintünk vissza, amikor még 7 millió tonnás szaúdi árpaimporttal kalkulálhatott a világ. Elsősorban Ausztrália, Ukrajna, Kanada jöhetett szóba beszállítóként, az EU-n belül pedig főként Franciaország. A háború a kereskedelmi partnereket is átrendezte: 2023-ban eddig kizárólag Oroszország léphetett Szaúd-Arábia árpapiacára.
A helyi árpafogyasztás az utóbbi három évben folyamatosan csökken. Ennek okai:
1) Magas árak: A kormányzat éppen 2020-ban vette vissza az árpatermelés támogatását, amikor a globális ellátási zavarok kezdődtek (Covid, majd háború).
2) Kevesebb állat: Az elmúlt évtizedben a juh- és kecsketartók mintegy harmada számolta fel a gazdaságát.
3) Takarékosabb termelés: A Covid idején az állattenyésztők racionálisabb takarmányozási technológiára váltottak. Kevesebb veszteséggel járó megoldásokat és takarmányokat választottak.
4) Kész tápok előnyben részesítése: A helyi tápok kilónként nagyjából fél dollárral olcsóbban szerezhetők be, mint az import szemesárpa, emellett jobb tápértékkel bírnak.
Brazília szállítja a kukoricát
Kukoricát szintén elhanyagolható mennyiségben termelnek a királyságban. Ebből az előző éveknél most jóval nagyobb importra számítanak az elemzők, 4,8 millió tonnára teszik a behozandó mennyiséget. Ez harmadával múlná felül a tavalyi szezont, amikor túl magas ára volt ennek a szemestakarmánynak. (Jelenleg tonnánként 240-250 dolláros áron érkezik Szaúd-Arábia a kukorica, 70-80 dollárral olcsóbban, mint tavaly ilyenkor.)
Nemcsak az árak kedvezőbbek most, az elemzők a helyi baromfiállomány bővülésére is rámutatnak. Ebben az ágazatban a kukorica nagyon fontos takarmányalapanyag, hiszen a tápok mintegy 60 százalékát adja, plusz a tehenészetek is számítanak rá. Mindaddig, amíg a tengeri ára versenyképes az egyéb takarmányalkotókkal szemben, marad az élénk kereslet rá. A szaúdi kukoricapiacot a brazil import dominálja, különösen most, hogy az ukrán szállítmányok nem jutnak el ide.
Az EU 3 év alatt kiszorult az arab búzapiacról
Úgy tűnik tehát, hogy az EU-ból nincs szüksége az arab országnak takarmánygabonára. Búzát viszont szívesen importálnak innen, legalábbis a 2017. évi betakarítást követően még szinte csakis az unióból érkezett kenyérgabona az országba. 2021-től kezdve Európa kiszorult az arab piacról, helyét teljesen betöltötte Oroszország és Ukrajna, és megjelent a helyi kínálatban a brazil búza is. Terméstől függően Ausztrália tud még versenyképes árut szállítani a térségbe. Az orosz-ukrán háború eszkalációjával egyértelműen Oroszország és Brazília vette át az uralmat az importbúza piacán Szaúd-Arábiában.
Az európai búza ugyan jó minőségű, de túl drága. A Covid, majd a háború megmutatta, hogy a közösség sem a termeléshez, sem az áruszállításhoz nem rendelkezik elegendő saját forrással, így a szállítási útvonalak megroppanásával járó válságok megdrágítják a helyi élelmiszer-alapanyagokat is.
Eközben a szaúdi búzatermelés növekszik, már eléri a 1,2 millió tonnát. A vetési kedvet erősen ösztönzi, hogy a kormányzat eddig tonnánként 466,70 dollárt kínált az áruért, ami nagyon jövedelmezővé tette a növényt. Az öntözött 200 ezer hektárról 6 tonnás termésátlagokkal számolnak 2024-ben is. A központi beszerzés az előző szezonban 4,63 millió tonna malmi búzát vásárolt, a következő betakarításig pedig 4,8 millió tonna behozatalával lehet kalkulálni.
