Az 1989-ben, kizárólagosan magyar tulajdonosi háttérrel alapított Forgószárny Kft. légi szolgáltatások nyújtására szakosodott. Az alapítás óta eltelt időben jelentős tapasztalatot és gyakorlatot szereztek a teheremelés, mezőgazdasági tevékenység és katasztrófavédelmi feladatok területén. Imreh Lajossal, a cég főpilótájával és ügyvezető igazgatójával egy apajpusztai bevetésen készítettünk interjút.
– Mikor kezdődött a repülős pályafutása?
– Még 1971-ben, az MHSZ keretén belül, majd tagja lettem később az ifjúsági utánpótlás-válogatottnak is. A nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán elvégzett repülőgépvezető-képzést követően a MÉM repülőgép-szolgálatánál dolgoztam, ahol merev- és forgószárnyú gépekkel repültem, egészen 1991-ig. Mezőgazdasági munkákat 25 éve már kizárólag helikopterrel végzünk. Ha kell, az egész országban tudjuk a szolgáltatást biztosítani, mert a rendszerünk nagyon mobil, gyorsan a helyszínre tudunk jutni.
– Mi a mai feladat? Milyen géppel végzik, miért ezt érdemes használni?
– Légi járművünk egy MIL MI-2 típusú helikopter, amely vállalkozásunk saját tulajdonát képezi. Két hajtóműves, gázturbinás gép, nagy üzembiztonságú, alkatrész utánpótlása folyamatosan biztosítható, emellett a magyar piacon megfizethető típus.
Ma tritikálé-fejtrágyázást végzünk, egyszerre 6 mázsát viszünk föl, és a kijuttatást a Trimble rendszerével, sebességfüggetlenül, precíziósan tudjuk elvégezni. Ez most csúcstechnológia, tudomásunk szerint a világon még sehol máshol nem létezik légi alkalmazásban. Mi közel két év munkájával fejlesztettük ki a rendszert erre a helikopterre. A fő probléma az volt, hogy a GPS, ami a gép orrán található, képes-e olyan jelsűrűséget adni, amivel le tudom követni a munkafolyamatot, és gyakorlatilag folyamatosan, jelvesztés nélkül vissza tudok fordulni a következő sávra. Gyakorlatilag az volt a cél a fejlesztésnél, hogy olyan szinten tudjuk kiszolgálni az új igényeknek megfelelően a gazdákat, hogy ne maradjon el a minőség a földi technológiai lehetőségek mögött, emellett ki tudjuk használni a légi kijuttatás egyedi előnyeit.
Nagyon fontos volt az is, ami az EU részéről elvárt, hogy a szórás nyitása és zárása dokumentálható legyen. Így amikor készen vagyunk a munkával, akkor egy pendrive-on át tudom adni a megrendelőnek, hogy hol mekkora mennyiséget juttattunk ki a területre.
A fenológiai időszakhoz legjobban illesztve
– Mennyi súlyt tud egyszerre felvinni a gépre? Milyen területteljesítménnyel számolnak?
– A maximum súly 800 kg, ma 600 kilós műtrágyazsákokat viszünk fel, illetve ekkora tartalmú big-bag-ből történik az előkészítő tartályba az ürítés, és aztán az jut bele a szórókonténerbe. Azért jó a helikopter erre a feladatra, mert Magyarországon sajnos megszűntek a kisebb repterek, így mi mindent a teljesítményre hegyeztünk ki: a tábla mellől dolgozunk, a lehető legkisebb légi idővel. A Trimble precíziós berendezése nekem ugyanúgy jelzi a kezelt és az előttünk álló sávokat, mint a földi eszközöknél.
– Láttam, hogy elég belvizes a terület, gondolom ez is amellett szólt, hogy inkább a légi kijuttatást válassza a megrendelő.
– Igen, egyértelmű. A felázott talaj miatt nem tudták földi géppel megoldani a feladatot, ezért került szóba a helikopteres kijuttatás. Ennél nem kell szembesülnünk azokkal a nehézségekkel, amik a földi kijuttatásnál jelen vannak, hogy nem megfelelő időben juttatom ki a tápanyagot a felázott talaj miatt, mi így gyakorlatilag időjárástól majdnem teljesen függetlenül tudjuk ezeket a munkákat elvégezni. Most is fúj a szél, de öt-hat m/s az a szélsebesség, ami alatt minőségi kompromisszumok nélkül lehet dolgozni…
– Elnézve a munkát, nagyon összeszokottan dolgoztak a megrendelő csapatával.
– Igen, ha minden rendben van, akkor körülbelül 10-15 másodpercet vesz igénybe egy feltöltés.
– Drágább-e a megrendelő számára ez a módszer, mint a földi gépek használata?
– Nem tudom pontosan, hogy a földi gépeknél mennyi az egy hektárra jutó költség, de nagyságrendi eltérések valószínű, hogy nincsenek. Egy hektárnak az ilyen jellegű művelése, amit most végzünk, kb. 10–11 ezer forintba kerül, és természetesen nincs az az akadály, hogy egy műveletet a talajviszonyoktól függően tudnánk csak megcsinálni. Tehát akkor juttatom ki a műtrágyát, amikor a fenológiai időszak azt a leginkább indokolja! Ez komoly előny.
– Esetleg még éjszaka is megoldható a munka elvégzése?
– Műtrágyaszórást éjszakai munkavégzéssel nem folytatunk, de megvalósítottunk egy új technológiát, ahol a fagykárvédelem érdekében éjszaka repülünk. Ez is egy nagyon sikeres projekt, több mint két éve végezzük elsősorban gyümölcsösökben.
A nagyüzemi termelésben szinte kikerülhetetlen megoldás
– Hogyan látja most a légi kijuttatás helyzetét, a fejlesztési lehetőségeket?
– Fejleszteni folyamatosan kell, hogy a mezőgazdaságban felmerülő egyre magasabb szintű igényekre megoldást tudjunk kínálni. Megjelent a dróntechnológia, amely sok feladat elvégzésére alkalmas, ugyanakkor a mezőgazdasági felhasználás tekintetében szerintem egyelőre erős korlátai vannak. Helikopterrel, dózistól függően, műtrágyából 9–11 tonnát tudunk egy óra alatt kiszórni, precíziós módon. Ebben a pillanatban ezen a területen sokkal versenyképesebb a helikopter, ez tény. Ez a versenyelőny nemcsak a műtrágyaszórásra, hanem a légi permetezésre is vonatkozik.
– Hogy látja az utánpótlás helyzetét, hiszen ez a munka a pilótáktól nagyon komoly szaktudást igényel?
– Sajnos a mezőgazdasági repülés az Európai Unióban jelenleg nem egy népszerű tevékenység, de a nagyüzemi termelésben vannak olyan időjárási helyzetek, amikor ez jelenti a legjobb megoldást. Az időjárás egyre hektikusabb, egyre kisebbek azok az időintervallumok, amikor egy-egy kezelést el lehet végezni, ezért létrejöhet olyan helyzet, amit a legkorszerűbb földi eszközökkel sem lehet megoldani. Erre jó alternatíva a légi kijuttatás, ennek mindenféleképpen van jövője. Természetesen van a fiatalok részéről is érdeklődés, de ez a fajta repülés nagyon nagy elméleti és gyakorlati felkészültséget igényel, és komoly veszélyeket rejt magában, mert a talajhoz nagyon közeli műveleteket kell végezni. Sajnos a mezőgazdaság részéről hektikusan jelentkeznek az igények, ezért ezzel a géppel mi más tevékenységeket is végzünk, például teheremelést, bemutatórepülést, légi tűzoltást, szúnyoggyérítést, erdészeti munkákat, és így együttesen lehet versenyképes a vállalkozás.
Fodor Mihály
