A vásárlók az akciós zöldségeket keresik a boltokban, de különösen a fűtött, hajtatásos termelésben van egy bizonyos határ, ami alá nem csökkenhetnek az árak, mert akkor veszteségessé válik – mutatott rá Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke egy budapesti sajtótájékoztatón. A termelői szerveződésnek nemcsak az infláció hatásaival kell megküzdenie, de a hulladékkezeléshez fűződő, kiterjesztett gyártói felelősségi díj is nehéz helyzetbe hozza. A szövetkezés célkitűzései mégis ambiciózusak, és a fiatal kertészeket is érintik.
Átrendeződött a piac
Az energiaár-robbanás átalakította egész Európa frissárupiacát a hajtatásos termelésben, plusz a spanyolok a harmadik éve küzdenek a szélsőséges időjárással és vízhiánnyal. Magyarországon visszasajtolási kötelezettség nélkül működtethetők a termálkutak, ami versenyelőnyt jelent a holland gyakorlattal szemben. Ám ez a rendszer is igényel villamosáramot. A téli fűtés és megvilágítás energiaigénye hátrányba hozza a hazai hajtatást a délibb országok termelésével szemben. A DélKerTÉSZ februártól novemberig tud versenyképes árut szállítani a megrendelőinek.
Az 500 szentesi termelőt tömörítő szervezet idén szeptember végéig 56 ezer tonna zöldséget értékesített, 13 ezer tonnával többet, mint tavaly. Ebből 25 ezer tonnát tett ki a frisspiaci áru, aminek zömét a szentesi fehér és hegyes paprika, valamint a fürtös és koktélparadicsomok tették ki. Nagypéter Sándor kiemeli, hogy míg az élelmiszerek forgalma általában véve csökkent a boltokban, a szövetkezet 7 százalékkal több árut tudott eladni a belföldi áruházláncoknak is.
Díjak, adók, költségek: szorít a harapófogó
Az egyes termékek árnövekedése viszont nem érte el az infláció mértékét, sőt mostanra már alacsonyabb szinten jár a tavalyinál. A műtrágyát kivéve az inputok ára lényegesen emelkedett idén, továbbá drága a csomagolóanyag és a fuvarozás (üzemanyag + útdíj), magasak a hitelkamatok, nőtt a munkaerő költsége. A forint erősebb, mint tavaly volt, így a cseh vagy a szlovák piacra szánt termékek kisebb árbevételt hoztak a szövetkezetnek. Mindemellett váratlanul nagy teherként jelent meg a csomagolást terhelő új adóforma, a környezetvédelmi termékdíjat felváltó, kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR). A DélKerTÉSZ életében ez ebben a negyedévben 60 milliós kiadást jelent a korábbi 8 millió helyett.
A rendszer bürokratikus, a csomagolót „bünteti”, és nem a csomagolóanyag első belföldi forgalomba hozóját, nem tesz különbséget a fogyasztói csomagolás és a gyűjtői csomagolás között, és nem preferálja a lebomló műanyagokat – sorolta Nagypéter Sándor az aggályait. Hozzátette: a karton EPR-díja nálunk csaknem hatszor magasabb, mint Ausztriában, ez nyilvánvaló versenyhátrányt okoz a piacon.
A csomagolást sújtó díjaknak elvileg meg kellene jelenniük a zöldségek árában is, csakhogy a vásárlók már most a tűréshatárukra értek, és szinte csak az akciós árut keresik. A zöldségek-gyümölcsök áfájának csökkentése örök sláger az ágazatban, mégsem talál megértő fülekre. Pedig ahogy az állati termékek terén bevált, úgy a kertészeti termékeknél is pozitív gazdasági hatása lenne. Legalább egy-egy hungarikum zöldség és gyümölcs esetében ki kellene próbálni – vélekedett a szakember.
Tervek, teendők a jövő érdekében
A termálvízhasznosítás megengedőbb szabályozása óta sok üvegház épült hazánkban, ma 120 hektárnyi korszerű termesztőberendezéssel rendelkezünk. Teendő azonban akad bőven. A termelés hatékonyságában a holland mércét kell követnünk, méghozzá alacsonyabb költségszinttel. Szerencsére a hazai TÉSZ-ek magas támogatásintenzitással tudnak fejleszteni, ebben versenyképesek vagyunk a hollandokkal. A DélKerTÉSZ 70 százalékos támogatás mellett idén tavasszal tudta átadni az új komplex épített logisztikai csarnokot egy 3 milliárdos beruházás keretében.
A termelői szerveződés azt tervezi, hogy húsvét tájékán saját mintaboltot nyit a fővárosban, emellett az online rendelésre is lehetőséget teremt. A saját bolt leginkább az imázsépítést szolgálja, az online vásárlás pedig a Covid óta a nagyvárosi életmód részévé vált.
A DélKerTÉSZ indítana egy mentor programot is a fiataloknak. Ennek keretében szorosabbra fűzik a szálakat a szakképzéssel, és egy korszerű kísérleti kertet is kialakítanak, ami a gyakorlati oktatásban is nagy segítséget jelent. „Célunk, hogy a szakmai tudás mellé jövőképet is adjunk a fiataloknak. Mivel egy gazdaság indítása nagyon nagy befektetést igényel, vállalnánk, hogy megépítjük számukra a termesztőberendezéseket, ennek költségét az amortizációs időszak alatt kellene ledolgozniuk a kertészpalántáknak. A megtermelt árut átvesszük tőlük, válogatjuk, csomagoljuk és értékesítjük, azaz biztos piacot teremtünk a kezdők számára.”
Ez a cikk is érdekelheti: Lila, sárga vagy mégis piros legyen a paradicsom?
