Az időjáráselőrejelzés szerint Magyarországon decemberig kell várni a kisebb éjszakai fagyokra, Dél-Olaszországban pedig ismét virágoznak a cseresznyefák. Nincs ez így jól. Egyre rövidebb és instabilabb a nyugalmi állapotuk.
Nehezen pihen el a természet
Az eddigi enyhe őszi hőmérséklet aggasztja a gyümölcstermelőket – és joggal. A magyarországi kertekben is virágoznak a rózsák, lendületlenül érik a füge, duzzadnak a magnóliarügyek, kibomlás előtt a leanderek virágszirmai, és még szedhető a paprika.
Már nyugalmi állapotba kellett volna kerülniük a fáknak, de a meleg ezt megbolygatta. Sőt, a jelek szerint egyes gyümölcsösök tavaszt éreznek a levegőben. A múlt hétvégén a Nyugat-Európán átsöprő Ciarán ciklon legalább 15 halálos áldozatot követelt, Olaszországban hárman vesztették életüket. Azóta azonban visszatért a növények biológiai ciklusát felborító meleg: virágzó cseresznyefák, pattanásig feszülő rügyek jelzik, hogy a fák „félreértelmezik” a déli régiókba visszatérő 24-26 fokos hőmérsékletet.
Lassú, következetes lehűlésre van szükség
A hasonló hőhullámok riasztóak a mezőgazdaságban. A vegetatív ciklusok eltolódásához még alkalmazkodni lehet, de a teljes felborulásuk súlyos következményekkel jár a termésre nézve. A globális felmelegedés ugyanis nem egy konstans hőmérsékletemelkedést jelent, hanem a legutóbbi viharhoz hasonló szélsőséges időjárást. Egyik pillanatban jeges hódara hullik, majd másnap 14 fokot mérnek a hőmérők – ez történt hazánkban is. Nyugalmi állapotban védettek a fák a hideggel szemben, a virágzás azonban a leginkább fagyérzékeny periódusuk.
A következő napokban szerencsére fokozatosan hűl az idő, hetek telnek még el az első fagyokig. Bízzunk benne, hogy a növények időben megkapják a jelet a takarodóra. A nyugalmi időszak így is évről évre rövidebb és instabilabb.
A témában érdekelheti ez a tavasszal aktuális kérdés is: Mennyire fagyhatott meg a barackom.
