fbpx

Talajlakó kártevők a szabadföldi növénytermesztésben

Írta: MezőHír-2023/11.lapszám cikke - 2023 november 10.

A földi élet egyik alapja a termőtalaj. Enélkül elképzelhetetlen az élet. A talaj ellátja a növényeket és az állatokat vízzel, tápanyagokkal, és támaszt ad a gyökereknek. Színtere a szerves anyagok megkötésének és átalakításának. A talaj háromfázisú polidiszperz rendszer, egy keverék. Az alkotórészei a szilárd, a folyadék- és gázfázisú anyagok, melyek egymással összefüggő rendszert alkotnak.

A talaj az élet szempontjából rendkívül fontos

Sajnos az utóbbi évtizedekben a talaj sok esetben sérült, egyes helyeken teljesen megsemmisült. Ez az elhanyagolható mértékű természetes pusztuláson túl kizárólag az ember tájátalakító és szennyező cselekvése miatt történt, történik a mai napig. Ennek a folyamatnak a következménye, hogy a talaj egészséges egyensúlya megbomlott, aminek következtében a talajban egy sor előnytelen folyamat indult be, amely a növények egészségi állapotát és a termés mennyiségét és az emberi életminőséget is kedvezőtlenül befolyásolja.

Okszerű, integrált növényvédelem

A mezőgazdasági termelésben elsősorban olyan növényvédő szerek, mint a talajfertőtlenítők és a gyomszabályozó anyagok okozhatják a problémát. Ezek a kémiai vegyületek nemcsak a potenciális kártevőket pusztítják el, hanem a talajélet szempontjából nélkülözhetetlen olyan lebontószervezeteket, ragadozókat, mutualista szervezetek is, amelyek általában szűktűrésű (sztenök) fajok. Ezekben a sérült talajokban az obligát és opportunista kártevők fel tudnak szaporodni, és számottevő kártételt okozhatnak. Nemcsak a pénztárcánkat kíméljük, de a talajéletnek is „jót” teszünk, ha segítjük a hasznos szervezeteket, melyek kordában tartják a kártevőket, így kevesebb növényvédő szert kell használnunk.

A kártevők előrejelzésére, így a talajlakókra is egy komplex rendszer kell alkalmaznunk

Az előrejelzés az imágók megfigyelésével kezdődik. Ennek része lehet: a Jermy típusú fénycsapda, a szexferomoncsapda, talajcsapda, térfogat quadrát mintavétel, színcsapdák. Ezekkel az előrejelzési módszerekkel összefüggésben láthatjuk, hogy milyen valószínűséggel, hol és mikor, mekkora számban jelenhetnek meg a kártevők. Ezzel biztonsággal előre tudjuk jelezni akár táblaszinten is a várható kártétel nagyságát. Természetesen a sokévi tapasztalat nem elhanyagolható.

A talajlakók általában polifág vagy oligofág kártevők. Így ezek a kártevők bármelyik termesztett növényünkben kárt tehetnek. Az Agrobacterium tumefaciens baktérium a fás szárú növényekre lehet végzetes. Amennyiben megtámad egy fát, az menthetetlen lesz. A további fertőzés megakadályozása érdekében a fertőzött fát el kell távolítani, és oda 6–8 évig tilos fás szárú növényt ültetni. A baktérium elsősorban a gyökereken, az ágakon és törzsön is képes tüneteket okozni (1. kép).

gubacsfonálféreg
1. kép. A szabadföldi gubacsfonálféreg nagy kárt okoz (fotók: Takács Attila)

A kártevők közül szabad szemmel nehezen látható kártevők a fonálférgek. A fonálférgek nemcsak a gyökerek károsításával okoznak kárt, de képesek a szárrészek, gumók és a levelek károsítására is. Ismert, hogy vírus-, baktérium- és gombaterjesztő képességük is van. A fonálférgeket az egészséges talajban élő ragadozók, atkák, ugróvillások, hangyák és különböző rovarok lárvái fogyasztják el. Egyes gombafajokról is tudjuk, hogy képesek elfogyasztani a fonálférgeket.

A homokos területek talajaiban él a szabadföldi gubacsfonálféreg (M. hapla). A vizsgálatok szerint Magyarországon szabadföldön is át tud telelni. Vannak csak üvegházakban előforduló fonálféregfajok melyek melegigényesek, ezek csak üvegházakban tudják teleinket átvészelni. Ilyen a kertészeti gubacsfonálféreg (M. incognita), a növényházi gubacsfonálféreg (M. arenaria) és a melegövi gubacsfonálféreg (M. javanica). Ezeknek a fajoknak a szabadföldi kártételével csak akkor találkozunk, ha a palánta már a palántanevelés során megfertőződött. A zöldségféléken, elsősorban a vöröshagymán és a fokhagymán, ezek szárán, levelén, valamint a hagymatesten okoz látványos tüneteket a szárfonalféreg (Ditylenchus dipsaci).

A szárfonálféreg kártételének hatására a hagyma levelei rendellenesen növekednek. A károsodott növények kondíciója romlik, a növények a fejlődésben visszamaradnak. Elsősorban az öntözött területeken lép fel. Ennek ellenére nem a vöröshagymában okozza a legnagyobb kárt, hanem a fokhagymában. A fokhagymán a következő tüneteket láthatjuk: a fiatal levelek elkeskenyednek, fűszerűek lesznek, a száron torzulásokat, felrepedéseket találunk. A tárolás során a hagymagerezdek megbarnulnak, elpusztulnak. Ahogy az eddigiekből kiderült, a szárfonalféreg sok tápnövényű (polifág) faj. A növények belsejében élősködik, tehát belső élősködő fonálféregfaj. Évente 3–8 nemzedéke fejlődik ki. Az áttelelése a talajban növénymaradványokkal vagy a dughagymában és a fokhagymagerezdekben történik. Védekezés: a szárfonalféreg elleni védekezés alapja az egészséges szaporítóanyag használata és a legalább öt éves vetésforgó következetes betartása.

A láthatatlan ellenfél: a cserebogárpajor

A talajlakó kártevők általában több évig fejlődnek a talajban. A cserebogárfajok lárvája, a pajor több évig fejlődik a talajban, és okoz éveken áthúzódó kárt. Az egy éves fejlődésű fajok: a pattanóbogarak lárvái (a drótférgek), az amerikai kukoricabogár lárvái, a vincellérbogarak és a répabarkók lárvái. Ezeknek a fajoknak a lárvái az egyedfejlődésük legérzékenyebb szakaszaiban védett helyeken, a talajban a növények szerveit rágva vagy a növények belsejében élnek, és ott okozzák a legnagyobb kárt. Az imágó (bogár) állapotukban viszonylag rövid életűek.

A cserebogárlárva, a pajor nemcsak a hajszálgyökerek megrágására képes, hanem a vastagabb gyökereket is képes el- és megrágni. Az áprilisi, májusi, erdei, júniusi cserebogarak közül a májusi cserebogár (Melolontha melolontha) okozza a legtöbb problémát. A csontszínű vagy fehéres lárva (pajor) (2. kép) az élete első szakaszában a talajban található humusszal táplálkozik, majd később elsősorban a közelben élő növények gyökereivel. Szükség esetén azonban nagyobb távolságot is képes a talajban növényt keresve megtenni. A vastagabb gyökerek meg- és átrágásával a fiatalabb csemeték pusztulását is okozhatja. Az imágóvá történő kifejlődésükhöz 3 év szükséges.

cserebogárpajor
2. kép. A cserebogárpajor akár el is pusztíthatja a fiatal csemetéket

A facsemeték telepítése előtt az ültetőgödör átvizsgálásával győződjünk meg arról, hogy menyi pajor van a földben. Amennyiben az ültetőgödörben 1-2 darabot találunk, akkor mindenképp használjunk talajfertőtlenítőt. A drótférgek és cserebogárpajorok mobilisak a talajban. A hőmérséklet és nedvesség változása esetén függőlegesen és vízszintesen is tudnak mozogni. A cserebogárlárvák ősszel, a talajhőmérséklet csökkenésekor mélyebbre húzódnak. Tavasszal a talajhőmérséklet emelkedésekor a felső rétegekbe vándorolnak, ahol folytatják a táplálkozást. Szeptemberben, a hűvösebb időszak beállta előtt a lárvák még a talaj felső, 20–30 cm-es rétegében élnek. Az ekkor végzett talajvizsgálat a következő évi kártételükre megbízható információt adhat. A felmérés alapján megállapítható a várható gradáció nagysága és a védekezés szükségessége.

Lepkék és hernyók

A bagolylepkék közül a vetési bagolylepke lárvája, a mocskospajor (3. kép) a cserebogárlárvákhoz hasonló kártételt okoz, elsősorban napraforgóban, kukoricában, a gyökérzöldségfélékben, paprikában, cukorrépában, gabonafélékben, hagymában. A talajlakó kártevőkétől eltérő életmódja miatt másképp kell ellene védekezni.

mocskospajor
3. kép. A mocskospajor súlyos kártétele (fotó: STRenáta, forrás: izeltlabuak.hu, licenc: CC BY 4.0)

A fiatal lárva elsősorban még leveleket fogyaszt, nappal a levelek fonákán búik meg. A fiatal hernyó kártétele nem jelentős, viszont ebben az időszakban a legegyszerűbb ellene védekezni. Az idősebb hernyó fénykerülővé válik, így lehúzódik a talajba. Ott a növény szárát, gyökerét teljesen körberágja, odvasítja (4. kép). Elsősorban a fiatal növények gyökerét vagy a föld alatti szárát rágja el, ezzel a növények pusztulását okozza.

pusztult kukorica
4. kép. A mocskospajor a kukorica veszélyes kártevője (fotó: Kőszegi Klaudia)

A hernyó éjjel táplálkozik, nappal a talajrögök között, a fejlődő növények közelében bújik meg. Gradáció esetén a kár látványos, a növények foltszerűen pusztulnak. A vetési bagolylepkének általában évente két nemzedéke fejlődik, elsősorban a meleg őszi időjárásban szaporodik fel. A kártételek megelőzésére fénycsapdát és szexferomoncsapdát is alkalmazhatunk. A rajzáscsúcsot – amit feromoncsapdával kiválóan jelezni lehet – követő 7–10 napon belül mindenképp el kell végezni a védekezést, ekkor a fiatal hernyók még a növényen vannak.

fénycsapda
5. kép. A talaj közeli fénycsapdával eredményesen előrejelezhetők a pattanóbogarak

Az amerikai kukoricabogár

Az amerikai kukoricabogár az eddig bemutatott fajokkal ellentétben monofág, csakis kizárólag kukoricával és cirokkal táplálkozik. Eredeti hazája Észak-Amerika, első európai egyedeit 1992-ben a belgrádi repülőtér közelében találták meg. A kártevőt kordában tartó patogén vírus, gomba és egyéb parazitoid hiányában viharos gyorsasággal terjedt szinte egész Európában, így Magyarországon is. A fő kártevő a lárva, de az imágó is súlyos minőségi és mennyiségi kárt tud okozni.

A lárvák kártételükkel a gyökerek rágják, odvasítják. A fiatal lárvák a gyökerek csúcsát, az idősebb lárvák pedig a vastagabb, jellemzően a tartógyökereket rágják el. A gyökerek megrágásával a növények tápanyag-ellátottsága és vízháztartása nagyban romlik. Ezért az így megrágott növény visszamarad a fejlődésben. Az idősebb lárvák által elrágott támasztógyökerek miatt csökken a növények stabilitása, a kukorica támasztása gyengül, és erősebb szél hatására eldől. Az amerikai kukoricabogár nősténye és a hím is a kukoricapollennel és a bibeszálakkal táplálkozik. A bogarak nagy kárt okoznak a bajusz lerágásával, a bajuszszálak hiánya termékenyülési zavarokat okoz, a cső ablakos lesz.

Az amerikai kukoricabogár egynemzedékes faj, amely pete alakban telel a talaj felszíne alatt. A lárvakelés tavasszal, a melegedéstől függően május második felétől június közepéig húzódhat. A lárvából általában 30 nap alatt lesz bogár. Az imágók rajzása június közepétől kezdődik, azok ilyenkor érési táplálkozást folytatnak. A kártevő előrejelzése legegyszerűbb módon szexferomoncsapdával lehetséges. A védekezés hatékonyságát több tényező együttesen befolyásolja. A kezelés időpontjának meghatározásánál vegyük figyelembe, hogy a talajlakó kártevők a talaj hőmérsékletének csökkenésével a talaj mélyebb rétegeibe húzódnak, így egy késő őszi vagy egy kora tavaszi rovarölő szeres talajkezelés, különösen rövid hatástartalmú készítményekkel, nem vezet eredményre. A kukoricabogár elleni védekezés leghatékonyabb módja a vetésváltás.

Szerválaszték

A talajlakó kártevők ellen, a teljesség igénye nélkül, a következő hatóanyagok állnak a gazdálkodók rendelkezésére a 2023. 10. 11-ei adatok szerint (forrás: Nébih):

‑ talajfertőtlenítő: teflutrin: amerikai kukoricabogár, cserebogárpajor, drótférgek, talajlakó kártevők ellen. Felhasználható: fokhagyma, kukorica (vetőmag), kukorica (szemes), napraforgó, olajtök, paprika (szabadföldi), paradicsom (szabadföldi), pasztinák, petrezselyem (gyökér), vöröshagyma kultúrákban.

Lambda-cihalotrin: bagolylepkék, bagolylepkék lárvái, gyapottok-bagolylepke, kukoricabogár ellen.

‑ Az amerikai kukoricabogár elleni védekezéshez: Heterorhabditis bacteriophora (EN01), kovaföld (szilikagél, diatomaföld), deltametrin, acetamiprid.

Eszfenvalerát: amerikai kukoricabogár, bagolylepkék, lombrágó hernyók.

‑ Csemegekukorica, kukorica (vetőmag), kukorica (szemes), silókukorica, bagolylepkék, pattanóbogarak lárvái, vetési bagolylepke ellen: ciántraniliprol.

‑ Cserebogárpajor, drótféreg ellen: teflutrin, acetamiprid, cipermetrin.

‑ Vetési bagolylepke ellen: szexferomoncsapda.

‑ Drótféreg ellen: teflutrin, cipermetrin.

Mérföldkő a fonálférgek elleni védekezésben, a talaj egészségének fenntartásában

A növényparazita fonálférgek a talajban élő mikroszkopikus szervezetek, amelyek a növények gyökerein táplálkoznak. Felismerésük és az ellenük való védekezés közismerten nehéz feladatot jelent a gazdálkodók számára. A növényparazita fonálférgek a globális élelmiszer-biztonság megteremtésének jelentős akadályát jelentik, évente legalább 80 milliárd dollárra becsült kárt okoznak. A probléma kezelésére a Corteva megkezdte a Reklemel,fonálférgek ellen alkalmazható hatóanyagra épülő termékeinek kereskedelmi forgalmazását, amelyek segítenek megvédeni a haszonnövények széles körét a növényparazita fonálférgek károsításától anélkül, hogy megbontanák a talajban élő hasznos élő szervezetek egészséges egyensúlyát.

talaj

Ez a termék szelektíven hat a növényparazita fonálférgek ellen, más, régebbi nematicidekhez képest alacsonyabb a felhasználási dózisa, valamint sokkal kedvezőbb a környezeti és toxikológiai profilja. Egyike azoknak az új hatóanyagoknak, amelyet az EPA frissített politikája alapján regisztráltak. Így nem véletlen, hogy a hatóanyag elnyerte a National Association of Manufacturers fenntarthatósági díját és a Fenntartható Gazdaságért díjat is, annak elismeréseként, hogy alacsonyabb felhasznált hatóanyagmennyiség révén a következő öt évben több mint 500 millió kg CO2-egyenértékű kibocsátás elkerülését teszi lehetővé. Az új hatóanyag 2023 végétől lesz elérhető az Egyesült Államokban, Indiában és Mexikóban Salibro néven, mely jelenleg már Kanadában és Ausztráliában engedélyezett. További regisztrációja világszerte folyamatban van, az Európai Unióban is.

A Corteva naponta közel 4 millió dollárt fektet be a kutatásba és fejlesztésbe. A vállalat 2022-ben több mint 180 új növényvédő szert vezetett be világszerte, és kilenc új hatóanyag fejlesztését folytatta kutatás-fejlesztési programjában. A most bevezetett Reklemel ezek közül a legújabb családtag.

SZERZŐ: TAKÁCS ATTILA NÖVÉNYVÉDELMI ENTOMOLÓGUS