Tavaly ilyenkor az aszály és a rekord alacsony kukoricatermés volt a téma minden agrárfórumon. Ez már a múlté. Napjainkban, ha körbenézünk hazánkban, szép kukoricaállományokat láthatunk a földeken. A múlt év negatív eredménye kedvét vette a gazdáknak, így kisebb területen vetettek tengerit, de a csapadékos télnek, tavasznak hála, jó termésátlagot várnak azok a termelők, akik idén is a kukoricára szavaztak. Reng Zoltánnal, a Hungrana Kft. vezérigazgatójával beszélgettünk.
– A magyarországi terméskilátások az idei évben a két legfontosabb növénykultúránk tekintetében jól alakult. A búza 5,5–6 millió tonna termése igen jónak mondható, és a kukorica esetében is sikeres évre számítanak a szakértők.
R. Z.: – A 2022-es év eredménye, hogy nagyobb területen vetettek idén a gazdák búzát, illetve kisebb területen kukoricát. Ez általában így szokott lenni, hogyha van valami extra kilengés, márpedig az előző év elég extrémnek nevezhető, arra reagálnak a szegmens szereplői. Az időjárásról el lehet mondani, hogy tökéletes volt, a téli hónapokban volt bőséges csapadék, ahogy tavasszal és nyáron is. Amikor kellett, akkor mindig megérkezett a kiadós eső, úgyhogy búzából nagyon jó termésátlagot takarítottak be a gazdák. Kukorica esetében a kisebb terület miatt összességében nem várható rekordtermés, de mindenképpen nagyon egészséges és nagyon szép állományt látunk országszerte, így az idei szezon talán kárpótolja majd a gazdákat a tavalyi év veszteségei miatt.
– Hogyan alakult a kép Európában és globálisan a kukorica tekintetében?
R. Z.: – Nagyon változó a kép. Dél-Európát az aszály idén is sújtotta, a környező országokban, Romániában, Szlovákiában vagy akár Ukrajnában is jó terméshozamra számítanak, nagyon jók a terméskilátások. Összességében Európában a déli és nyugati visszaesés miatt a betakarított mennyiség várhatóan elmarad a sokéves átlagtól, ez azonban nem okoz gondot, hiszen globális tekintetben igen jó termés mutatkozik, aminek köszönhetően a kereslet kínálati egyensúly megmarad.
– Sajnos továbbra is beszélnünk kell a toxinos kukorica kérdéséről.
R. Z.: – Igen, ez egy fontos kérdés napjainkban is. Sajnos azt kell hogy mondjam, hogy a tavalyi évből itt maradt azért még néhány százezer tonna toxinos termés, aminek nem látjuk a sorsát, a biztonságos elhelyezését. Ez nem azt jelenti, hogy a kukorica önmagában (toxin)határérték feletti, sőt, a több százezer tonna gabona egy nagy része még határérték alatti, viszont azt kell megérteni, hogy az a takarmány és a takarmányból az a tej, ami majd készül, az már jó eséllyel határérték fölötti lesz, azaz fertőzött. A megmaradt tavalyi termés azonban értékesíthető olyan állatok számára, mint például a húsmarha, feltéve, hogy az is határérték alatti (20ppb). A húsmarha esetében ugyanis nem számít a szigorú határérték, viszont az sem kaphat bármilyen takarmányt. A tej esetében az alsóbb határértékhez, míg a húsmarha etetésénél a felsőbb határértékhez viszonyíthatunk, így ez utóbbihoz ez a gabona kiváló.
– Hogyan alakultak az árak mostanában a gabonapiacokon?
R. Z.: – A fekete-tengeri korridor meghosszabbítása elmaradt, ami egy hirtelen áremelkedést okozott, aztán az elmúlt hetekben ugyanúgy vissza is csökkentek az árak, sőt még alacsonyabb szintekre törtek. Alapvetően a kereslet és a kínálat egyensúlyban van, nincs óriási hiány globálisan a terményből, illetve nincs akkora megnövekedett kereslet, amihez ne állna rendelkezésre megfelelő árualap. Összességében én nem várok nagyon nagy mozgásokat, de egy 10–15 százalékos sávon belüli ármozgás a nemzetközi árutőzsdéken bármikor bekövetkezhet. Okozhatja egy bejelentés a korridor megnyitásáról vagy éppen eltörléséről, a háború eszkalációjáról, vagy az energiaárak növekedéséről, sok minden kimozdíthatja.
– Hogyan alakult a Hungrana idei éve és milyen kilátásokkal tekintenek a hátralévő félév felé?
R. Z.: – Feldolgozóipari szereplőként minket is érint az egész Európára jellemző fogyasztási visszaesés, az emberek a nagy infláció, a megemelkedett energiaköltségek, az élelmiszerár-robbanás miatt kevesebbet vásárolnak. Ez ránk is hatással van, szinte minden általunk gyártott alapanyagnak a fogyasztása visszaesett. Emellett a hazai ipar szereplőit különböző különadók is sújtják, amelyekkel elég komoly versenyhátrányba kerülünk a nem magyarországi piacokon, hiszen az ottani nagyvállalatokat nem sújtja ilyen teher, sőt, a környező országokban támogatják a feldolgozóipari szereplőket. Éppen ezért az etanolgyártást az első félévben felfüggesztettük – nem tudtuk versenyképes áron előállítani–, de július 1-től újraindult a gyártása. Összességében úgy gondolom, mindenképpen nagyon nehéz év ez, de bízunk benne, hogy 2024-ben megfordul a tendencia.
SZERZŐ: WWW.HUNGRANA.HU
