A 2022-es évben az eddigieknél is magasabb drágulási folyamat ment végbe a termőföldek árában, a drágulás mértéke több mint 9%-ra gyorsult a 2021-es évi 8,5 valamint a 2020-as évi 6,6%-ot követően. A magas infláció miatt azonban reálértéken 4,5 %-kal csökkentek az árak, azonban így is voltak olyan területek és művelési ágak, amelyeknél reálértelemben is megfigyelhető volt a bővülés, például az Észak-magyarországi szántóknál. A legmagasabb, 2 millió forintot is meghaladó átlagáron a gyümölcsösök és a szőlők keltek el – tudtuk meg az MBH Jelzálogbank és az MBH Bank Agrár-és Élelmiszeripari Üzletága szakértőinek közleményéből.
Magasabb drágulást figyelhettünk meg, mint eddig valaha
Ahogy az alábbi ábrán is jól leolvasható, az MBH Termőföldindex nominális mutatója 293,7 ponttal nőtt a 2021-es 268,5-ös szinthez képest. A fogyasztói árindexszel deflált érték valamelyest csökkent a magas infláció miatt, 177,6-ra mérséklődött 2022-ben a 2021-es 185,9-es szintről.
A szántóföldek drágulása Észak-Magyarországon volt a legmagasabb
A szántóföldek fajlagos ára 7,4 %-kal megemelkedett a 2021-es évhez képest, ezzel a növekedés üteme a 2019 és 2021 közötti 6-7 %-ot, a reáláruk viszont csökkent a 10 %-ot is meghaladó infláció miatt. Míg a fajlagos átlagár 2021-ben 1,81 millió forint volt, addig 2022-re ez az érték 1,94 millió forintra növekedett. Az ország összes régiójában növekedtek az árak, egyes régiók között azonban jelentős eltérések mutatkoznak. Legnagyobb mértékben Észak-Magyarországon drágultak az árak, megközelítően 18 %-kal 2021-hez képest. A legkisebb mértékű, 2,6 %-os növekedést Közép-Magyarországon figyelhettük meg, azonban ebben a régióban nagyon kevés tranzakcióról áll rendelkezésre adat.
Dél-Dunántúlon kellett a legtöbben fizetni a szántóföldekért, de Közép-Magyarországon, az Észak-Alföldön valamint a Dél-Alföldön is meghaladta a hektáronkénti átlagár a 2 millió forintot. A Közép-dunántúli és a Nyugat-dunántúli régió sem sokkal maradt le, 1,92, illetve 1,94 millió forint az átlagos fajlagos ár. Igaz, az árak növekedése szempontjából az Észak-magyarországi régió volt a legmagasabb, azonban ott kellett a legkevesebbet fizetni a szántókért, hektáronként 1,43 millió forintot.
A járások közül ismét a Hajdúszoboszlói áll a lista elején, második legdrágább a Hajdúböszörményi járás lett, mindkettőnél a 3 millió forintot is meghaladta a hektáronkénti átlagár. A legolcsóbbnak a Putnoki, az Edelényi, az Ózdi valamint a Sellyei bizonyult, ezekben a szántóterületek átlagos fajlagos ára egymillió forint alatt volt.
Vármegyék esetében a szántóárak Hajdú-Biharban voltak a legmagasabbak: 2,46 millió forintba került a földterületek hektárja. Nem sokkal maradt le Tolna, Békés, Győr-Moson-Sopron valamint Fejér vármegyék, mindegyiknél 2 millió forint fölött voltak az árak. Ahogy az előző években, most is Nógrádban lehetett a legkevesebbért vásárolni szántóterületet, 1,17 millió forintos hektárárért.
A legnagyobb mértékben drágult terültetek
A 2022-es évben az erdők és a fásított területek ára emelkedett leginkább: 11,1 %-kal nőtt a hektáronkénti átlagár. Őket követte 10,6 %-os drágulással a gyepek, rétek, legelők, míg a gyümölcsösök hektáronkénti összege 9,2 %-kal nőtt az előző évhez képest. A szőlők átlagos fajlagos ára 8,4 %-kal nőtt, a szántók tekintetében pedig 7,4 %-os emelkedést mértek, ami egyúttal azt is jelenti, hogy reálértelemben csökkentek az árak.
A művelési ágakat illetően a legmagasabb átlagáron a gyümölcsösök keltek el: 2,21 millió forintért, második helyen a szőlők végeztek 2,05 millió forinttal. A szántóknál a már említett 1,94 millió forintos volt a hektáronkénti átlagár. Az erdők és fásított területek, továbbá a gyepek, legelők és rétek átlagos árai közel megegyezőek voltak: előbbiek 1,24 millió forintba, utóbbiak 1,28 millió forintba kerültek a vásárlóknak a 2022-es évben.
A Termőföldindex módszertana
Az MBH Termőföldindex az MBH Index termékcsalád tagja, 2010 novemberétől valamennyi művelési ágat tartalmazva, aggregált módon mutatja be az elmúlt évtized földárainak alakulását. Az index jelenlegi mutatója azt mutatja, hogy 2008-as (100 pontos) bázisértékhez viszonyítva, 194 %-kal növekedett a termőföldek ára az utóbbi 15 évben. Az index számítását a hedonikus regresszión alapuló módszertannal végezték – az MBH Lakásárindexnél is ezt a számítási módot alkalmazzák –, kiszűrve a forgalomba kerülő területek sokféleségéből eredő hatásokat. Az MBH Termőföldindex számítása – akárcsak az MBH Lakásárindexnél – tranzakciós adatokon alapul, ötvözve az MBH Ingatlan és agrárszakmai tudását.
Cikkünk forrása: MBH Termőföldindex 2022 sajtóközlemény, aki pedig a tendenciát is figyelné, az egy évvel korábbi Termőföldindexről szóló írásunkat itt találja.
Suba-Mérai Fruzsina
