Kukorica ugyanott: kemény és szelíd módszerek a kártevők ellen

Idén legalább 50 ezer hektárral bővül a kukorica termőterülete, egyes megyékben kiugró növekedés várható. Ha a növény ismét a tavalyi táblába kerül, nagyobb kártevőnyomásra kell készülnünk. A szűkülő szintetikushatóanyag-paletta mellett bemutatjuk a hazánkban elérhető biológiai alternatívákat is a kukorica védelmére.

Egyre kevesebb hatóanyag alkalmazható a táblákon, miután környezetkímélő védekezést várnak el a gazdáktól. Nehéz ennek eleget tenni a melegedő és szárazodó klímán felszaporodó rovarkártevők mellett. Eközben a gabonapiac és az agrártámogatások a kukorica gyakori elvetésére ösztönzik a termelőket. Tavaly a búzaterület 5-6 százalékán nem tudott földbe kerülni a mag, így a kukorica termőterülete tavasszal várhatóan legalább 50 ezer hektárral bővül. Azokba a táblákba is visszavetik a növényt, ahol már tavaly vagy tavalyelőtt is kukorica állt. Különösen Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lesz súlyos a növényvédelmi helyzet, ahol a legnagyobb arányban hiúsult meg a búzavetés. Jogos a kérdés, mivel védekezzünk, és vannak-e alternatív megoldások a kártevők ellen?

 

Gyökérzetet támadó kártevők

A fonálférgek, drótférgek, a kukoricabogár lárvája, a mocskospajor (vetési bagolylepke hernyója) egyaránt a gyökérzetet károsítja, noha eltérő időpontban támadnak. Elsőként a férgek ellen kell megvédeni a csíranövényt, ezt a célt szolgálják az inszekticides csávázások. Az utolsó neonikotinoid hatóanyagot, a tiaklopridot (Sonido 400 FS) 2021. február 3-ig lehet használni kukorica csávázására a drótférgek ellen, és a türelmi idő betartásával 2021. augusztus 3-ig kell elvetni a vele kezelt magot. Csávázásra így csak a teflutrin marad a palettán (Force 20 CS). Gyártója 2021-től vezeti be a piacra a Force Evo-t, amelyik egyszerre táplálja és védi a csíranövényt. Egy starter hatású mikrogranulátumról van szó, amelyik elsősorban foszforral, illetve mangánnal és cinkkel támogatja a gyökeresedést, teflutrin tartalma pedig a drótférgek, nagyobb adagban a kukoricabogár-lárvák ellen is védi a csíranövényt. Az új megoldás alapgondolata, hogy a növény fejlődésének, gyökérzetének erősítése révén önmagában is ellenállóbbá válik. Könnyebben vészeli át egy-egy hajszálgyökérének elvesztését, és aztán könnyebben is pótolja azt.

A szűkös választékban használható még a cipermetrin hatóanyagú Belem 0,8 MG granulátum és a lambda-cihalotrin hatóanyagú Ercole rovarölő talajfertőtlenítő szer. Ezek a piretroidok nem gázosodó kontakt és gyomormérgek, amelyek hosszú felezési idővel rendelkeznek.

A kémiai megoldásokon kívül fontos lehet minden olyan jellegű beavatkozás, ami a gyors, egyenletes csírázást és a nagytömegű gyökérképzést segíti. A gondos magágykészítésen és vetésen túl a foszfor az, amelyik a leginkább a segítségünkre lehet ebben. Minél közelebb van a tápanyagért nyújtózkodó csírához a tápanyag, annál jobb. Az őszi alaptrágyázás elérhetetlen messzeséget jelent a csírázó növény gyökere számára. A mag mellé max. 5 centire helyezett starter már jobb megoldás. Az ideális azonban a mag alá helyezett, kis szemcseméretű, gyorsabban oldódó mikrogranulátum. Sok vetőgép csak azért nem kap a kiszórására alkalmas adaptert, mert ezt is külön töltögetni kellene, ami csökkentené a vetés tempóját.

 

Drótféreg
Drótféreg (forrás: Magyar Kukoricaklub)

 

A klímaváltozás velejárója, hogy csak napok állnak rendelkezésre az egyes munkákra. Hacsak nincsen több, teljesen felszerelt vetőgép a gazdaságban, akkor kockázatos minden olyan plusztevékenység beiktatása, ami visszaveszi a területteljesítményt. Ezzel együtt ez a jövő, ezért alább felsoroljuk a 10, legtöbb foszfort tartalmazó mikrogranulátumot. Azonos foszfortartalom esetén a magasabb cinktartalmú készítmény került előbbre:

 

 

Biológiai módszerek a gyökérvédelemre

Léteznek hasznos fonálférgek is. Ezek célzottan keresik meg azt a rovarlárvát, amelynek testével aztán ők, illetve utódaik táplálkoznak. A Heterorhabditis bacteriophora a kukoricabogár lárváit támadja meg. A Steinernema carpocapsae fonálféreg segítségével pedig a mocskospajorokat (vetési bagolylepke hernyója) lehet irtani. Több fonálférget tartalmazó készítmény is elérhető a piacon a Biocont és a Koppert forgalmazásában. A fonálférgek mikrogranulátumban vagy vízben oldható por formájában érhetőek el. Tárolásuk és kijuttatásuk módját komolyan kell venni, hiszen élő szervezetek. Akkor hatásosak, ha 10 Celsius-foknál melegebb és nedves a talaj, azért leginkább az öntözhető (csemege)kukorica megvédésére alkalmasak. Egy 2014-ben publikált európai kutatási eredmény szerint a vetéssel egymenetben kijuttatott hasznos fonálférgek képesek voltak a kukoricabogár-lárvák keléséig tartó 4-6 hetes időszakban megfelelő számban fennmaradni a talajban ahhoz, hogy a károsító ellen érdemi védelmet nyújtsanak. A lazább, homokosabb talajszerkezet előnyösebb volt a fonálférgek szempontjából, mint az agyagos talajösszetétel.

 

Kivédhetetlen kukoricabarkó?

A kukorica második, leginkább veszélyeztetett állapota a párleveles kor. A kukoricabarkó imágói a fiatal csíranövény leveleit karéjozzák, és tarrágást okozhatnak. Ilyen hosszan már sem a csávázószer, sem a talajfertőtlenítő nem védi a növényt. Állományvédelemre idéntől a klórpirifoszon kívül az acetamiprid és a tiakloprid sem engedélyezett hatóanyag. Ezek egyébként is inkább a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke ellen voltak hatásosak, ahogy a vedlést beindító metoxifenozid, vagy az izombénulást okozó klórantraniliprol is. Mindkét hatóanyag idén vethető be utoljára a szántóföldön, szeptember végén lejár az engedélyük. Biológiai módszer pedig nem ismert a kukoricabarkó elleni védekezésre. A fejlesztőknek egy éven belül elő kell rukkolniuk valamilyen hatékony megoldással, különben a fekete technológiák terjednek el.

 

Foszforhiánytól liluló kukorica
Foszforhiánytól liluló kukorica (forrás: Horizont Média)

Hasznos fonalféreg a tankba
Hasznos fonalféreg a tankba (forrás: Koppert)

 

Levél- és bibevédelem

A később támadó, zöld növényi részekkel táplálkozó fajok közül a különféle lepkehernyók a legnagyobb ellenségei a kukoricának. Ebben az életkorban is fontos a növény jó kondíciója.

A rovarok jellemzően a száraz évjáratokban vannak elemükben, amikor a szilárd műtrágyák is kevésbé hasznosulnak. Lombtrágyákkal, algakészítményekkel stresszes körülmények között is javítható a növény erőnléti állapota, tűrőképessége a kártevőkkel szemben.

Hagyományos kémiai védekezésben a klórantraniliprol jó hatásfokkal működik a molyok ellen, különösen piretroiddal kombinálva. Ügyelni kell rá, hogy a kipermetezés időpontja a rajzás után előírt idősávban történjen meg. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen fejlődési stádiumban éri a szer a rovarlárvát, bár a hatóanyag 10-14 napos hatástartammal rendelkezik. Az indoxakarb hatóanyagú idegmérgek az imágókat célozzák, ezért ezeket már a kártevők felszaporodása idején ki kell permetezni. Jól működnek kukoricabogár ellen is, de hatástartamuk legfeljebb egy hét, 10 nap. A hatóanyagkivonás egyelőre még „megkímélte” a neonikotinoid hatóanyagcsaládból az acetamipridet, illetve annak piretroidos kombinációit. Ezek a készítmények a kukoricabogár-imágó és a kukoricamoly mellett nagyon jó hatékonysággal védenek az utóbbi években egyre több gondot okozó levéltetű ellen is. Felhasználásuk a címerhányás végéig méhkímélő technológiában engedélyezett, előrejelzésre alapozva.

 

Fürkészek és bacilusok a szántóföldön

A Trichogramma fémfürkészfajok a lepkekártevők legfontosabb természetes ellenségei. A növényekre lerakott lepketojásokat 10 méterről is megtalálják, és a petéjüket abba helyezik. Alkalmazásuk az üvegházakból indult, de kiderült, hogy szabadföldön is hatékonyak, ha a gazda nem sajnálja a fáradságot a kihelyezésükre. Egy lepkerajzáshoz jellemzően kétszer ki kell aggatni a növényekre hektáronként 80-100 darab fürkészadarazsas kapszulát, tehát nem kis feladatról beszélünk. Csemegekukoricában nyilván kifizetődőbb ez a beavatkozás. A betelepítést az első kártevők megjelenésekor kell megkezdeni, mivel a fürkészeknek 2-3 hétre van szükségük a kifejlődésre és a kapszula elhagyására. Mivel a molyok is hosszan támadnak, az első kihelyezést egy hét múlva már követheti is a második, esetleg a harmadik. Mivel a hasznos szervezetek is rovarok, így egy hónapig nem szabad kémiai vegyszerrel védekezni a táblán, de öntözni is csak öt nap múlva, módjával lehet. A szakirodalom szerint, ha mindezt betartjuk, 60-80 százalékos hatékonyságot is el lehet érni ezzel a természetes módszerrel.

 

Kukoricabogarak a bibén
Kukoricabogarak a bibén (forrás: Magyar Kukoricaklub)

 

Fémfürkészes biokészítményeket ezektől a cégektől vásárolhatunk: a szentesi Árpád-Agrár Zrt. kötelekében az Árpád Biokontroll 2003 Kft., országosan a Biocont Kft. és viszonteladói, mint például a Kwizda Kft. 2021-2022-től regisztrált biológiai készítményeket forgalmaz majd hazánkban a Biohelp Kft. A Bacillus thuringiensis a rovarok számára mérgező toxinokat termel (ez a képessége került be a génmódosított, amerikai Bt-kukoricákba). A „kurstaki” törzs toxinja kizárólag a lepkehernyókra hat. A kipermetezett toxinkristályok a növény levelére tapadnak (adjuváns segítségével), ahol azokat a hernyó elfogyasztja, majd mérgezésben elpusztul. A készítményt előrejelzés alapján, a legfalánkabb, fiatal lárvastádiumok ellen kell alkalmazni (L1-L2), lehetőleg az esti órákban. A lúgos víz csökkenti a hatását, mivel a kristály ekkor nem a hernyó bélcsatornájában, hanem már a levélen aktiválódik. Erős fertőzésnél és elhúzódó rajzás esetén 7-10 nap múlva javasolt megismételni a kezelést. Maga a készítmény – lévén élő szervezetet nem tartalmaz – éppen olyan stabil és hosszan eltartható, mind bármelyik szintetikus szer. A Bioconton kívül a Nufarm palettáján találunk még Bt-toxinra alapozott, kukoricában alkalmazható bioterméket.

 

Szerző: Gönczi Krisztina

 

agrár bagolylepke barkó biológiai drótféreg hatóanyag kártevő kémiai készítmény kukorica kukoricabogár kukoricamoly mezőgazdaság növényvédelem rovar szelíd növényvédelem szer védekezés védelem