Hazánkban az átállási és az ökológiai terület együttes nagysága a mezőgazdasági terület 5,8%-át teszi ki, ami hozzávetőlegesen 294 ezer hektárt jelent.
Lassan csökkenő tendencia
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) minden évben elkészíti többek között a hazai ökológiai gazdálkodással kapcsolatos felmérését. Az adatfeldolgozás időigényessége miatt a vizsgált évre vonatkozó értékelés mindig a következő évben jelenik meg. Emiatt jelenleg csupán a tavalyi év második felében publikált 2021-es adatok érhetők el.
A statisztikák alapján a biogazdálkodás szempontjából két meghatározó évet tartanak nyilván. Az egyik 2016, a másik 2019 volt. Ezekben az években kapott újabb lendületet a biogazdálkodás alá vont területek nagyságának növekedése. A 2019-es év azért is jelentős, mert ekkor fordult át a növekedés lassú csökkenésbe. A területváltozások oka döntően a támogatási rendszer ötéves periodikusságára vezethető vissza. Pontosítva: az abban foglalt átállási évek periódusának differenciált pénzügyi keretére.
Az ökológiai gazdálkodás alá vont területek jelentős hányada (61%-a) rét és legelő (179,6 ezer hektár) volt. Az ökoművelésű területek mintegy harmadán (31%-án, 91,3 ezer hektáron) szántóföldi növények termesztése folyt. Az utóbbi öt évben további hangsúlyeltolódás volt megfigyelhető, amelynek eredményeként a szántóföldi növényekkel hasznosított területek aránya 6 százalékponttal csökkent, a réteké, legelőké ugyanilyen arányban növekedett. A biogazdálkodás keretében termesztett szántóföldi növények között a gabonafélék (39%) és a zöldtakarmány (32%) volt a meghatározó. Az ipari növényeknek 19%-os részesedés jutott. A KSH adatai alapján az ökológiai gazdálkodásba bevont fehérjenövények közel teljes egészében (97%) megtörtént a teljes átállás. De az ültetvények esetén is meghaladta a kétharmadot (69%).
2021-ben a bioültetvények területi eloszlása így alakult: 86%-uk gyümölcsös, 14% szőlő. Az elmúlt dekád során az organikus termesztésű gyümölcsösök területe kiemelkedő mértékben változott, háromszorosára nőtt. A szőlő esetén kétharmados növekedésről beszélhetünk tíz éves időtávon. A 2021-esév ilyen jellegű mérlege azt mutatja, hogy hazánkban már a teljes gyümölcsösterület 14, míg a szőlőterület3,2%-án folyik ökológiai művelés.
Az ökológiai gazdálkodásban az Alföldé a főszerep
Nem meglepő módon az alföldi vármegyékben a legnagyobb az ökológiai művelés alá vont területek nagysága. A sort Hajdú-Bihar vármegye vezeti (40 486 hektár), a második helyen Bács-Kiskun (37 092 hektár) áll, majd ezt Békés vármegye (27 668 hektár) követi. A sort Vas vármegye zárja (2624 hektár). Mást mutat a kép, ha az ökológiai művelésű területek nagyságát a teljes mezőgazdasági területhez viszonyítjuk. Az előbb említett organikus gazdálkodásban éllovas vármegyékben ez az arány így alakult: Hajdú-Bihar 8,8, Bács-Kiskun 8,2, Békés vármegye 6,3%. Ezzel szemben legkisebb mezőgazdasági területet felmutatni képes Nógrád vármegyében az organikus művelésű terület aránya közel 12%, amit Győr-Moson-Sopron vármegye követ 11%-kal.
A bioművelés alá vont területek hattizede támogatott volt
Az ökogazdálkodás szempontjából nagy jelentősége volt az elérhető támogatásoknak. Az ilyen jellegű gazdálkodásra történő áttérés és annak fenntartása érdekében a minősítésnek megfelelően tevékenykedő gazdáknak minden évben megvan a lehetőségük, hogy területi alapon támogatást igényeljenek. Az ökogazdák 2021-ben összesen 171 329 hektárra igényeltek ökológiai támogatást. Ez az igény szinte teljes egészében jóváhagyásra és kifizetésre került.
A számok azt mutatják, hogy számos vármegyében a gazdák az ökológiai művelésű terület jelentős hányadára igénybe vehettek támogatást. Például Bács-Kiskun vármegyében a 37 092 hektár ökoterületből 22 375 hektár vált támogatottá. De Hajdú-Bihar vármegyében is magas, ötven százalék feletti volt a támogatottság. A legkisebb támogatott területi arányt Vas vármegye produkálta, itt a 2624 hektár ökoterületből csak 932 hektár kapott támogatást.
A benyújtott támogatási kérelmek száma (958 darab) alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye volt az éllovas. Ezt Bács-Kiskun (846 kérelem) és Hajdú-Bihar vármegye (634 kérelem) követte. Vas megyében mindössze 76 darab kérelem került benyújtásra.
Növényi kultúrák tekintetében 2021-ben a Békés és Győr-Moson-Sopron vármegyei gazdák képviselték a legszínesebb palettát, ugyanis az ottani gazdálkodók 79-79 különböző növénykultúrára nyújtottak be támogatási kérelmet. Ezzel szemben Komárom-Esztergom vármegyében a kérelmek 31 növénykultúrára vonatkoztak.
A benyújtott kérelmek adatainak összevetéséből az derült ki, hogy országos átlagban 24,3 hektárra igényeltek támogatást az ökogazdák. A legjelentősebb ökológiai támogatott területtel rendelkező vármegyékben a mutató nagysága meghaladta az országos átlagot.
180 különböző növénykultúra részesült támogatásban
2021-ben öt növényi kultúra által képviselt terület fajsúlyosan jelent meg a támogatott területeken belül. Közülük a legmeghatározóbb az állandó gyep (legeltetett) volt 83 745 hektárral. Ezt a lucerna (1628 hektár), az állandó gyep (kaszált) (11 805 hektár), az őszi tönkölybúza (7253 hektár) és a napraforgó (5743 hektár) követte.
A 2021-es ökológiai támogatás a termesztett növények tekintetében széles spektrumot fogott át, mindösszesen 180 különböző növénykultúra részesült belőle. A statisztikákból az derül ki, hogy kilenc olyan növény volt, amelyre mind a 19 vármegyéből érkezett támogatási igény. Egyébként egy adott növényre vonatkozóan átlagosan 5-6 megyében kértek támogatást.
125 növény esetén érdemben is vizsgálható volt az ökológiai támogatásban részesített terület teljes területhez viszonyított aránya.
A vizsgálatból kiderült, hogy teljes területének 67%-án lencsét termesztenek támogatott ökológiai művelésű területen. Ez volt egyébként a legnagyobb területi arány. A lencsét nem sokkal lemaradva az édeskömény követi a maga 65%-ával. Magas területi arányt mutatott a zöldségfélék között még a retek is (42%). Az előbbieknél jelentősen alacsonyabb arányt mutatnak a legelők és a rétek. Az előbbiek esetén 19%, utóbbiak esetén pedig 3,8% a támogatott ökológiai terület aránya. A gyümölcsösön belül a homoktövis és a dió rendelkezett a legnagyobb támogatási aránnyal. A homoktövis teljes területének 30%-a, a dióénak pedig 24%-a részesült támogatásban. A legalacsonyabb támogatási arány a szőlő különböző típusait (pl. borszőlő, csemegeszőlő és egyéb szőlő) jellemezte. Valamennyi szőlőtípust egybeszámítva a támogatott terület aránya 1,7% volt.
Tervek 2030-ig
Az Európai Bizottság még 2020-ban közzétette az Európai Unió (EU) a Termőföldtől az asztalig stratégia című 10 éves tervet, amely a méltányos, egészséges és környezetbarát európai élelmiszerrendszerre való átállás előmozdítására irányul. A mezőgazdasági termelők, az élelmiszer-feldolgozó iparban tevékenykedő kkv-k, a nagy- és kiskereskedelmi vállalatok lesznek a kulcsszereplői ennek az új iránynak.
A Bizottság olyan kulcsfontosságú célokat nevezett meg, amelyek elengedhetetlenek az említett stratégia összes céljának eléréséhez. Ezek egy része az EU biodiverzitási stratégiáját is tükrözi. Kiemelt cél az ökológiai gazdálkodás 25%-ra való kiterjesztése az EU valamennyi országában. 2021-ben az ország mezőgazdasági területének 5,8%-án folyt ökológiai gazdálkodás. A 10 éves tervben szereplő célértékhez a hazai ökológiai gazdálkodás alá vont területek nagyságát a négyszeresére kellene növelnünk. A peszticidek és az antibiotikumok használatában 2030-ig 50%-os csökkenés szerepel a tervekben. Ez egyben azt is jelenti, hogy az állattenyésztéshez és az akvakultúrához szánt antimikrobiális szerek teljes értékesítését összesen 50%-kal kell(ene) csökkenteni. Mindemellett elvárás a talaj termőképességének fenntartása. Emiatt 2030-ig legalább 20%-kal csökkenteni kell a műtrágyahasználatot.
SZERZŐ: CZÉKUS MIHÁLY
