Szerbia nem nagy gabonatermelő, de szerény a belső gabonaigénye, így viszonylag sok búzája, kukoricája, árpája marad értékesítésre. Ráadásul tavaly ők is megfogták a gabonaexportot, majd éppúgy elakadtak az eladással, hogy mindenki más is Kelet-Európában, így jelentős készletekkel fordultak rá 2023-ra. A Dunát az utóbbi években már nemcsak folyásirányban, de azzal szemben is használják gabonaszállításra. Elég baj ez nekünk.
Hazánknak korábban nem kellett számolnia a szerb gabonakínálattal, de az utóbbi években már a bőrünkön tapasztaljuk, hogy a Duna nemcsak a Fekete-tenger irányában hajózható, hanem felfelé is. Ezzel a lehetőséggel pedig nemcsak a magyar feldolgozók, hanem osztrák kollégáik is élnek, azaz piacot is veszítettünk a szerb kínálat miatt.
Rengeteg búza
Az orosz-ukrán háború kitörését követően Szerbia exporttilalmat, majd kiviteli kvótákat vezetett be a gabonafélékre, amivel egészen július 21-ig élt, szinte belecsúszott a gabonafolyosó augusztusi megnyitásába. A nemzetközi árak ekkor kezdtek el látványosan zuhanni. Az aszály is súlyosan érintette az országot. Ősszel így ők is inkább a kalászosok mellett tették le a voksukat, és több mint 6 százalékkal növelték a búza területét, ami így már 670 ezer hektárt tesz ki.
Az országban a búza egy átlagos évben 5,5 tonna átlagterméssel kecsegtet, de az elemzők idén kevesebbet várnak tőle, így legfeljebb 3,5 millió tonnára teszik az össztermést. Ez mindössze 100 ezer tonnával lenne több a 2021. évitől, pedig akkor csak 600 ezer hektárt foglalt el a búza. A különbség oka, hogy legalább a terület felén tavalyi termésből fogott magból vetettek, és harmadára csökkentették a műtrágyahasználatot.
Szerbia jellemzően fél-egymillió tonna búza exportjára képes. Tavaly az egész jó termés ellenére félmillió tonna az országban ragadt, és összesen 800 ezer tonnás, rekord nagyságú készlettel zárták az évet. Ezért idén rendkívüli mennyiségű búza exportjára nyílhat lehetőség, 1,8 millió tonna válik eladóvá. Ez a valaha mért legjobb exportteljesítményt (2021) is 50 százalékkal múlná felül.
Árpa is lesz
A búzánál igénytelenebb árpából még nagyobb területnövekedés tapasztalható az országban: 9 százalékkal nagyobbra, 120 ezer hektárra nyújtózott a növény, ennek háromnegyede őszi, negyede tavaszi árpa. Az ismert okok miatt ebből sem várható több termés a tavalyinál, 560 ezer tonnával számolnak az elemzők. Ezt a kalászost főként vonaton és közúton értékesítik a környező országokba. Mivel ebből is a normálisnál háromszor nagyobb induló készlettel rendelkeznek, most vélhetően 150 ezer tonnát szeretnének értékesíteni a külpiacokon, 25 százalékkal többet, mint 2021-ben, és közel a dupláját a tavalyi mennyiségnek.
Kukorica: egymillió hektár
A kukoricát a szokásos egymillió hektáron vethetik el idén, miközben nálunk 900 ezer hektár alá esett a növény termőterülete. Az elemzők közepes, 6,5 millió tonnás termést várnak. Eközben még tavaly előttről is vannak készleteik a szerb gazdáknak, hiszen hagyományosan márciusban kezdik a kitárolást, ekkor pedig már exporttilalom vonatkozott a kukoricára.
Szerbia jobb években 2,8-3 millió tonna kukoricát is képes kiszállítani, de ez 2021-ben és 2022-ben messze nem valósult meg, részben a kereskedelmi akadályok, részben az aszály miatt. Tavaly a szerb kukoricaexport történelmi mélypontot ért el egymillió tonnával, és félmillió tonna tengeri maradt készleten. Az idei évben közepes exportteljesítmény várható az országtól, 2,3 millió tonna kiszállításával kalkulálnak, a készletek szinte teljes kisöprése mellett.
Lásd kapcsolódó, tavalyi írásunk, ami az idei helyzetre is kiválóan illik: Ezt is megértük: több szerb kukorica lesz, mint magyar.
