Humin- és fulvosavak multiplex vizsgálata paprikapalánta nevelésében

Írta: MezőHír-2022/11. lapszám cikke - 2022 november 19.

Dr. Csicsor János felkért, hogy vizsgáljam meg a humin- és fulvosavak hatását paprikapalánta nevelésében. A szakirodalomban eltérő hatásokról számoltak be, ezért úgy döntöttem, hogy egy rendkívül komoly, nagy kutatást hajtok végre, ezzel pedig a palántanevelés teljes szegmensét részletesen vizsgáltam meg szakmailag a leghitelesebben és a legújabb szakirodalmak szerint.

A humin- és fulvosavak hatása paprikában a szakirodalom szerint

Mivel igen nagy vizsgálatot készítettem el, ezért csak a legrelevánsabb szakirodalmi adatokat szeretném közölni, ugyanis korábban már részletesebben írtam a humin- és fulvosavak hatásáról. HOSSEINIFARAHI és mtsai. vizsgálták a paprika csírázását. A huminsavas előcsíráztatás hatására a kezelt palánták gyökértömege majdnem kétszer nagyobb lett, mint a kontrollé. RUIZ-SÁNCHEZ és mtsai. szerint a huminsavak kedvezően befolyásolták a palánták levelének számát és a tő vastagságát. ÇIMRIN és mtsai. úgy vélik, hogy a huminsavak kedvező hatást gyakorolnak a paprikapalánta sótoleranciájára! GONZÁLEZ HERNÁNDEZ és mtsai. kutatták a palántadőlést (Rhizoctonia solani), valamint a paprikafitoftórát (Phytophthora capsici) komposztteás kezelésekkel. A preparátumban lévő humusz kiváló talajmikrobiomot alakított ki, amellyel a kórokozók növekedésének a visszaszorulását alakította, in vitro módon (31–38%) a kontrollhoz képest. Ez igen jelentős, mert pusztán a komposztteát tartalmazó huminsavakkal érték el. A huminsav hatására a hasznos mikroorganizmusok változatossága jelentős, ez pedig egy új módszert jelent a kertészeti kultúrákban a növénytáplálás és -védelem területén.

A kutatás

A vizsgálatot 4 mm-es polikarbonát berendezésben végeztem el, amely gyengén szigetelt, ezért 2 db 3,5 kW-os teljesítményű, villannyal működő hőlégbefúvót alkalmaztam. Ez komoly gondot okozott, hiszen ehhez a teljesítményhez már szükség lett volna ipari, 380 V áramra, ezért teljesen át kellett gondolnom a villamosenergia-igényemet! A plusz energiát végül egy más forrás által váltottam ki.

Vizsgáltam a csírázást, a csírázási erélyt, a szikleveles növénykék gyökerét, a 2 lombleveles növények gyökerét, hypocotylt, sóstressz-toleranciát és egyéb növénytani megfigyeléseket. Az 1. kísérletre csávázatlan TV-paprikafajtát vettem, 2500 kezelt és 2500 kontroll számmal. A paprikákat bioföldbe vetettem el. Mivel még nem volt támpontom, hogy hogyan végezzem a vizsgálatot, ezért sok mindent saját magamnak kellett megoldani. 2 napi állott vizet (klórmentes) használtam fel, s úgy döntöttem, hogy a legelső vizsgálat koncentrációja 0,1%-os lesz, addig a kontroll csak sima állott vizet kapott. A felhasznát vízmennyiségem 1-1 liter volt, és ebbe helyeztem el a magokat, miközben a kezelt vízbe 1 ml-nyi humin- és fulvosav anyagot tettem. Ezeket befőttesüvegbe tettem, és 24 órára 32 oC-ot biztosítottam számukra.

Az egy napi duzzadás követően leszűrtem a vetőmagokat, és 1 órát hagytam állni, míg meg nem száradtak, ami megkönnyíti a mag szórását. Egy ládába a kontroll, egybe pedig a kezelt került. A kezelt ládát tiszta, állott vízzel beöntöztem, és ráöntöztem azt is, amibe áztattam a magokat, vagyis 1 l vízzel, benne 1 ml humin- és fulvosavval. A vetés január 14-én történt, ezután a hőlégbefúvókat maximális teljesítményre állítottam. A kezelt magok 15 nap alatt teljesen, szinte egyik napról a másikra robbanásszerűen kibújtak, míg a kontroll csak akkor kezdett kikelni, és 5 nap múlva volt teljes a csírakibújás (1-2. kép).

1-2. kép. Mindkét képen balra a kontroll, illetve jobbra a kezelt állapot látható

20 nap után nagyon óvatosan kivettem a ládából a bioföldet, és elkezdtem minden növényt megvizsgálni. A kapott eredményeket 5%-os hibahatárral számoltam ki (1. táblázat).

A töménység beállítása és a teljes palántanevelés vizsgálata

A legfontosabbnak tényezőnek azt tartom, hogy amivel dolgozunk, annak ismerjük ki a hatékonyságát; ez rentabilitási okok miatt is fontos, valamint elengedhetetlen megismerni egy adott anyag koncentrációhatását, hogy mely dózisokban hatékony, melyekben már nem. Be kell, hogy valljam, emiatt nagyon sokat gondolkodtam, hogy milyen arányokat alakítsak ki. Lényegében sikerült ily módon 5 kezelést létrehoznom. Fontosnak tartottam, hogy organikus, abszolút vegyszermentes és csávamentes paprikavetőmagot használjak a kísérlethez, ezért egy német cégtől vettem 150 g-nyi biodinamikus vetőmagot.

A 2. kísérletemtől kezdve 73-as palántanevelő tálcákat használtam. Itt az organikus magokból fejlődő szikleveles állapotot mértem fel. 4 db 1 literes befőttesüvegbe tettem 1 liter állott (nem klóros) vizet, majd a 0,05%-hoz 0,5 ml, a 0,1%-hoz 1 ml, a 0,2%-hoz 2 ml, végül a 0,3%-hoz 3 ml humin- és fulvosavat adagoltam. Ezeket 24 órára állni hagytam 32 oC-on, majd az ázatokat is felhasználtam, így fel tudtam mérni a humin- és fulvosavak a gyökerekre gyakorolt hatását. A vetést február 4-én végeztem el. Kb. 15 napra kikeltek a kezelt vetőmagok, ugyanakkor a legtöményebben alkalmazott kezelés kelt kicsit később, a kontroll nagyjjjából 20 napra kelt ki a vetést követően. Minden szikleveles növényt egyenként a tálcából kivettem, és részletesen megvizsgáltam (2. táblázat).

A 3. kísérletnél arra voltam kíváncsi, hogy 2 lomblevélnél mekkora gyökerek fejlődnek. A kísérlet során mindent a fent leírtak szerint hajtottam végre. A vetésre február 27-én került sor, majd március 19-én minden növényt kivettem a tálcákból, és alaposan megvizsgáltam. Az eredményeket 5%-os hibahatárral számítottam (3. táblázat). A növényeket lásd a 3-4. képen.

3-4. kép. Balról a szikleveles, jobbról a 2. lombleveles állapot a bemutatása

A 4. kísérletemben bemutatom a teljes palánta felnevelését. A leghatékonyabb a 0,05–0,1% töménység volt. Ugyanakkor a természet erőforrásai végesek, ezért a költségcsökkentés jegyében eddigi szakmai véleményem alapján elegendőnek tartom a 0,05% koncentráció alkalmazását. Elvégeztem a 24 órás előáztatást, a szárítást követően elvetettem az 5040 db vetőmagot, amelynek fele volt kontroll, fele pedig kezelt. Szaporítóládába vetettem el őket. Természetesen amiben áztak a magvak, azt beleöntöttem a szaporítóládába. Március 23-án történt a vetés, és míg a kezelt paprikák 15 nap alatt, addig a kezeletlenek 20 napra voltak tűzdelésre készek. A tűzdelés után a palántákat még egyszer beöntöztem az általam elegendőnek ítélt 0,05%-os huminsavval. Úgy kalkuláltam, hogy 4, illetve 6 lombleveles korban kapjanak lombtrágyaszerűen huminsavat, ettől a növények rohamos fejlődésnek indultak.

7 hét alatt, a vetéstől ültetésig egységes, erős szövettel rendelkező palánták keltek. A palántán még látható az ép sziklevél, ami a jó növényegészség jele. A levelek fonákán szépen kirajzolódnak a főerek és azokból eredő mellékerek, amik a nagyon jó kondicionálós állapotra vezethetők vissza (5. kép). A kontroll kb. 10 hét alatt lett kész palánta.

5. kép. A humin- és fulvosavval kezelt erős kompakt paprikapalánta hófehér gyökérszőrökkel

„Stresszteszt” a paprikán huminsavakkal

Az 5. kísérletben két szempont szerint értékeltem a kontroll-kezelt növények reakcióját. Amikor teljes fűtést kaptak stressz nélkül, és abiotikus feszültségi tényezők hatásai alatt, akkor hirtelen egyik napról a másikra megvontam tőlük az éjszakai fűtést, és (május 11-én) helyeztem el a 70 db palántanevelő kísérleti tálcát a szabad földre, ahol éjjel még viszonylag hűvösnek, nappal pedig erős napsugárzásnak voltak kitéve (6-7. kép).

6. kép. Balról a kontroll, jobbról a kezelt
palánták
7. kép. Balról a kontroll, jobbról a kezelt palánták

Vizsgálataim összegzése, következtetések, szakmai ajánlás

Nagyon részletes kutatást végeztem paprikapalántáknál 2022. január közepétől egészen május közepéig, a kísérletekhez folyamatosan sok erőre és energiára volt szükségem, de megérte, mert rengeteget tanultam belőle. Összesen 20 ezer palántát vizsgáltam meg, ami nagyon sok időbe került. A kezelések hatására növekedett a csírázási százalék, ugyanakkor én nem ebben látom a legnagyobb jelentőséget. A növények kiválóan fejlődtek, különösen a gyökerek, azonban ezen túlmenően a kezelt növények sokkal ellenállóbbak a betegségekkel és a legkülönfélébb abiotikus stresszorokkal szemben.

A viaszréteg erősíti a levél parenchyma sejtjeit, illetve az epidermiszt, következésképp sokkal nehezebben támadják meg a kórokozók, illetve kártevők. Az időjárás szélsőséges viszontagságait is sokkal jobban átvészeli a növény, ha adunk neki humin- és fulvosavat. Nézzük a 3-4. képet: a kontroll hypokotyl része világos színű, a kezelésben részesült növényeknél egyfajta lilás elszíneződés látható. Mi lehet az oka? Kísérleteim szerint a huminsavas kezelések kedvezően befolyásolták a hasznos növény mikrobiom-működését, ami a növény egészségért felel. Ezek a színanyagok fitokémiai vegyületekként segítik a növény önvédekező rendszerét külső behatolókkal szemben. Van a humin- és fulvosavaknak egy különös szerepe, ez az összetettség: képesek akár sejten belül gyökereknél semlegesíteni a toxikus anyagokat.

Komplex hatásuk miatt segítik a hasznos tápelemek beépülését, amit saját magam is tapasztaltam: sokkal kevesebb algás biotrágyával értem el kiváló hatást. A humin- és fulvosavak erősítik a növényi szárrendszert, a növények nem nyúlnak meg, hanem kompaktabbak lesznek tőle a palánták. Gátolják a mikroelemek hiányát, ami jelenleg a Földön unikális képesség. Ezt az alapos vizsgálataim is alátámasztják, hiszen a kezelt paprikáknál haragoszöld szín alakult ki, és még a palánták felső részénél se tapasztaltam mikroelemhiányból adódó tüneteket (6-7. kép).

A vizsgált paprikapalántákat elajándékoztam egy ismerősömnek, mert fóliában nem termeszthetőek. A palánták erős szövetűek, egészségesek voltak, valamint az utánkövetéses vizsgálataim szerint nagyon jól gyökeresedtek, és nagy eréllyel növekedtek. Kivételes képessége a humin- és fulvosavaknak, hogy életteret adnak a hasznos szimbiontáknak, és stimuláló hatásúak a jó talajmikrobiomra, ezzel szemben gátolják a patogéneket. Úgy gondolom, hogy a kötelezőken tanultakon túl szükséges és kell a biotermelőknek segíteni, amihez, remélem, az én kutatásom is hozzájárul.

Beöntözve, valamint permetezve 0,05% adagolásuk elegendő, ha azonban különösen stresszes viszonyok állnak fent, akkor a 0,1% koncentrációt ajánlom, inkább kb. 3-4-szer alkalmazva, mert ez sokat segíthet a növényeink egészségén.

Kutatási tapasztalataim alapján azt mondhatom, hogy mindenkinek használnia kellene a humin- és fulvosavakat, aki egy picit is felelősséget érez a bolygó iránt, mert a huminanyagok zálogai az emberi egészségnek, ami nélkül semmink sincs. Köszönöm Csicsor Jánosnak a konzulensi feladatokat, nagyon sokat tanulhattam tőle, személyében igazán nemes lelkű, nagyszerű humanista szakembert ismerhettem meg, aki sokat tett az emberi egészség megőrzéséért.

SZERZŐ:
NÉMETH TAMÁS NÖVÉNYORVOS-BIOLÓGUS,
PAPRIKA, PARADICSOM SPECIALISTÁJA, KUTATÓ, A VEGYSZERMENTES TERMESZTÉS KÉPVISELŐJE
KONZULENS: DR. CSICSOR JÁNOS BIOKÉMIKUS, A MAGYAR TŐZEGTÁRSASÁG KÉMIAI BIZOTTSÁGA ÉS A MAGYAR HUMINSAV TÁRSASÁG ELNÖKE