Az európai árpatermés (51 millió tonna) önmagában a globális mennyiség bő harmadát teszi ki. Kinek is adjuk el? Már tavaly arról cikkeztünk, hogy az arab királyság sokallja az árszínvonalat, Kína viszont egyre ígéretesebb piac. Az új értékesítési szezonban sok múlik azon is, hogy az oroszok hogyan „sakkoznak”.
Az arabok sokallták az árat
Kína messze a legnagyobb árpavásárló a világon, a futó értékesítési szezonban 9,5 millió tonnát vennének ebből a gabonából. Európa számára persze fontos lenne egy közelebbi célpont is… Csakhogy Szaúd-Arábia tavaly júliustól idén júliusig 44 százalékkal kevesebb (3,8 millió tonna) árpát vásárolt a nemzetközi piacról, ami nem jó jel. Az elemzők szerint a mennyiségi csökkenés elsődleges a magas ár volt. Amikor a helyi kész tápok olcsóbban megkaphatók, mint az import árpa, akkor az arab állattartók az előbbit részesítik előnyben.
Az orosz forrás bedugult
Az arab piacot 2020/21-ben még az oroszok dominálták. Könnyű dolguk volt a gyenge ausztrál felhozatal miatt, így a teljes arab importmennyiség mintegy 40 százalékát biztosították. A nemrég lezárult értékesítési szezonban viszont 10 százalék alá csökkent a részedésük. Egyrészt az ausztrál rekordtermés mosta le őket a porondról, másrészt a háborúzás kereskedelmi következményei. Ezért szabták az ukrán gabonafolyosó feltételéül a pénzügyi szankciók eltörlését a gabonafélékre. Az eddigi tapasztalatok alapján a bankrendszerről való leválasztás és a fekete-tengeri hajózás kockázatai mintegy 30 százalékkal vetették vissza az orosz gabonakereskedelmet. (Lásd még: Az oroszoknak sem úgy megy a gabonaüzlet, ahogy szeretnék.)
Az arab királyság harmadik legnagyobb beszállítói az uniós kereskedők (leginkább a franciák), de júliusig mindössze 580 ezer tonna árpát szállítottak ide, ami 45 százalékos zuhanás a korábbi 1,28 millió tonna után.
Irány Kína!
Arab érdeklődés hiányában az európai kereskedők Kína felé fordultak, ahová meg az ausztrálok nem tudtak belépni a kereskedelmi viták miatt. Az uniós exportőrök több mint 2,1 millió tonna árpát tudtak eladni a távol-keleti piacon. Itt leginkább az oroszokkal kell versenyre kelni, akik idén az ötéves átlagot meghaladó mennyiségű árpát takarítanak be, 19,6 millió tonnát. Az exportálható mennyiségüket lényegesen befolyásolja, hogy a háború milyen irányt vesz ősszel, hiszen a Fekete-tenger biztonságos használata nekik is kulcskérdés.
Ki mennyit hoz a piacra?
A világ árpatermése és -felhasználása idén egyensúlyban lesz, de legnagyobb exportőröknél (Oroszországot kivéve) a tavalyinál szerényebb eredmények várhatók. Az EU-ban idén 3 millió tonnával kisebb a termés. Kanadában is hiába javultak az eredmények, a két évvel ezelőtti szinttől még mindig csaknem 2 millió tonnás elmaradásban vannak. Ami a távolabbi kilátásokat illeti, az ausztrálok sem tuják megismételni a tavalyi rekordot. A még sokára elkészülő, új termést itt is 2-3 millió tonnával kevesebbre becsülik az elemzők.
Mindent egybevetve a legnagyobb exportőrök kivihető árpamennyisége:
- EU: 6,8 millió tonna
- Ausztrália: 6 millió tonna
- Oroszország: 4,5-6 millió tonna
- Kanada: 3 millió tonna
A legnagyobb importőrök becsült igénye:
- Kína: 9,5 millió tonna
- Szaúd-Arábia: 4,7 millió tonna
Lásd még a témában: Megint az árpának áll a zászló.
