Dísznövények invazív károsítóinak kutatása a Pannon Breeding Program segítségével

A növényvédelmi kockázatelemző munkacsoport elsődleges feladata a Pannon Breeding projektben a fás szárú dísznövénytaxonok károsítókkal szembeni fogékonyságának értékelése.

A városi környezetbe ültetett dísznövények ugyanis fokozott stressznek vannak kitéve, emiatt a károsítókkal szembeni ellenálló képességük is gyengül. Ráadásul a közterületeinket díszítő növények károsítói ellen a védekezés lehetőségei rendkívül korlátozottak. Ezért nagyon fontos olyan dísznövények kiválasztása, amelyek díszítőértékét, sőt életben maradását nem veszélyeztetik kártevő állatok vagy kórokozók. Gondoljunk csak a vadgesztenyére, ami egy közkedvelt városi útsorfa, de az utóbbi 25 évben gyakran találkoztunk teljes lombvesztéssel, elsősorban a vadgesztenyelevél-aknázómoly és/vagy a guignardiás levélfoltosság károsításának következtében. Ez esetben egy részleges virágzást ugyan láthatunk szeptemberben is, de a jelenség ismétlődése a fák pusztulásához vezet. A dísznövények esetében az igazán jelentős károsítást általában nem a hazánkban honos károsítófajok okozzák, hanem leggyakrabban az idegenhonos kártevők megjelenése veszélyezteti a növények többségét.

 

levél

 

A károsítók tanulmányozása során kiemelt figyelmet fordítunk az Európában elsőként Lengyelországban és Magyarországon 2003-ban megtalált, kelet-ázsiai eredetű kanyargós szillevéldarázs (Aproceros leucopoda) jelentőségének és gazdanövény-specializációjának feltárására. A szűznemzéssel szaporodó, évi többnemzedékes botcsápú levéldarázs különösen kedveli a hazánkban is népszerű, sokfelé ültetett – azonban szintén idegenhonos – turkesztáni szilt (Ulmus pumila), de más Ulmus taxonokat is károsít. Utolsó példaként a kőris-karcsúdíszbogarat említhetjük, ami még nem érkezett meg hazánkba, de Oroszország felől terjedve már átlépte Ukrajna határát, és várhatóan néhány éven belül megérkezik. Az észak-amerikai kőrisfajok elpusztulnak a kártétele következtében, de a hazánkban is honos kőrisfajok ellenállóságáról egyelőre nincsenek részletes adataink. Munkacsoportunk részt vesz ennek a díszbogárfajnak a korai észlelését elősegítő csapdák fejlesztésében is. Az utóbbi évtizedek adatai arra utalnak, hogy az idegenhonos károsítók megjelenése új élőhelyeken, és az ott élő növények gazdaságilag is jelentős károsítása exponenciálisan növekszik. Mindezek alapján a fás szárú dísznövények értékelése növényvédelmi szempontból elengedhetetlen ahhoz, hogy olyan növények legyenek elérhetők a piacon, amelyek évtizedekig megőrizhetik díszítőértéküket.

 

SZERZŐ: RADÁCSINÉ DR. HÁRI KATALIN TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS, DR. VÉTEK GÁBOR EGYETEMI DOCENS, DR. FAIL JÓZSEF EGYETEMI DOCENS

 

agrár dísznövény invazív károsító károsítófaj kockázatelemző kőris mezőgazdaság PANNON BREEDING turkesztáni szil vadgesztenye városi környezet
f