Világtérképen a szikesedéssel érintett talajok

Magyar minta alapján, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Talajtani Intézet (TAKI) munkatársainak közreműködésével készült el az egy négyzetkilométeres felbontású világtérkép.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az általa patronált Globális Talajügyi Partnerség (GSP) kezdeményezte a szikesedés által érintett talajok világtérképének összeállítását.

 

Alföld

Alföldi táj (Fotó: Daróczi Csaba-Photography)

 

A nemzetközi kezdeményezés célja:

A szikes talajokra vonatkozó globális és országos léptékű térbeli információk aktualizálása, továbbá e megkülönböztetett fontosságú talajok jövőbeni monitoringjának a megalapozása és támogatása.

Az ELKH tájékoztatása szerint Magyarországon nagy múltra tekintenek vissza a szikvidékre és a szikes talajokra irányuló kutatások. Ennek egyik legfontosabb – egyúttal nemzetközi szinten is nagy megbecsülésnek örvendő – eredménye a Szabolcs István által 1979-ben szerkesztett, szikes talajokról készült világtérképe. Ez napjainkban is standardként szolgál a só által érintett talajok globális eloszlására vonatkozóan. E világtérkép aktualizálását és digitális platformra történő helyezését célozta meg a kezdeményezés.

 

szikes

Szamarak a szikesen (Fotó: Daróczi Csaba-Photography)

 

Már a lényeg megtekinthető

A szakemberek kutatómunkájuk révén nemcsak a szikes talajok világtérképének elkészültéhez járultak hozzá és az eddig elkészült hazai szikes térképsorozatokat egészítették ki új elemekkel, hanem e talajok térképezési módszertanát is megreformálták.

A GSP és a FAO még nem publikálta az összeállított világtérképet, azonban a szikes térképsorozat, illetve elkészültének részletes módszertani leírása már elérhető a Remote Sensing című folyóiratban.

Forrás: MTI

agrár ATK ELKH ENSZ FAO GSP mezőgazdaság Szabolcs István szikes TAKI talaj talajtan világtérkép
f