A szőlő-bor ágazat piaci kihívásokkal küzd. További méretnövelésre és a gépesítés fejlesztésére van szükség a talpon maradáshoz.
Kiugró forgalom az első negyedévben
Az elszabadult munkaerő-költségekre, illetve a kézi munkaerő hiányára a gépesítés és a digitalizáció lehet a válasz, ebből a szempontból a szőlőtermesztők számára történelmi időszak a jelenlegi – fogalmazott Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára a vg.hu beszámolója szerint. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) mezőgéppiaci jelentése is arról tanúskodik, hogy a gyümölcs- és szőlőápolás gépei iránti igény megugrott: a forgalom idén márciusig 67 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. (Köszönhetően a digitális átállást segítő pályázat 100 milliárd forintos forráskeretének – a szerk.) Ebben a gépcsoportban a metszők, előmetszők, a kertészeti soralj- és tőközművelők voltak a legkeresettebbek. (Lásd még: Nemcsak értékre, darabra is jóval több mezőgépet vettünk.)
Brazsil Dávid szerint a szőlőtermesztésben is egyre nagyobb fokú specializációra van szükség, az új igényekhez a biológiai alapoknak is alkalmazkodniuk kell. A birtokméret növelésére is szükség van, hogy gépi művelés hatékonyan megvalósítható legyen.
Nagy a verseny a piacokon
A magyar borok exportára az európai versenytársakéhoz képest lényegesen alacsonyabb – mondta el Légli Ottó, a HNT elnöke, hozzátéve, hogy az öreg kontinensen csökken a borfogyasztás, miközben az újvilági borok egyre nagyobb konkurenciát jelentenek. A minőség javítása és a folyamatos piaci jelenlét biztosítása kulcsfontosságú az ágazatban. A szakmaközi bormarketing-alapból a 2023-2024-es tervek szerint 2,5 milliárd forint fordítható promóciós projektekre. Az alap 70 százalékát az Agrárminisztérium biztosítja, a többit pedig a piaci szereplők.
Ez is érdekelheti a témában: Csak a tokaji bor tudott érdemben drágulni.
Összeállította: Gönczi Krisztina
