A cikkünkben látható összehasonlító ábra képaláírás nélkül is mutatná, mi zajlik és mi várható a Kárpát-medence klímájában. Ebből az is sejthető, mi vár a mezőgazdaságra. Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a klímaváltozás következményeihez a gazdáknak is komoly felkészüléssel kell alkalmazkodni.
– A mérések és a hosszú távú klímamodellek előrevetítései szerint Magyarország, a Kárpát-medence különösen kitett az éghajlatváltozás következményeinek. Egy MTA-kutatás úgy fogalmaz: súlyos, negatív hatások várhatóak a mezőgazdaság mai viszonyaihoz mérten. Mik a meteorológusok főbb megállapításai ezen a téren? Röviden összefoglalva, mi változott, illetve mire kell számítanunk a következő 2-5-10 évben?
– A megfigyelt hazai éghajlati változások összhangban alakulnak a tágabb környezetünkben tapasztalható tendenciákkal. Az OMSZ ellenőrzött, reprezentatív adatai szerint 1901 és 2020 között minden évszak középhőmérséklete emelkedett, a nyaraké leginkább. A legutóbbi 40 évet tekintve a melegedés még erőteljesebb. 1981-től a hőhullámos napok a kisalföldi és a dél-alföldi régiókban gyarapodtak leginkább, több mint kéthetes a növekedés az említett területeken. A csapadékváltozások kevésbé egyértelműek. Az éves összeg kismértékben, 4 százalékkal csökkent a 120 év alatt, de az elmúlt 4 évtizedben növekedés látszik. Nyáron közel 20 százalékkal, ősszel és télen pedig 27, illetve 22 százalékkal hullik több 1981 óta, noha ezek a változások még nem szignifikánsak statisztikai értelemben.
– Mit hoz a jövő?
– A modelleredmények egyértelműen a 21. század további melegedését vetítik előre. Az éves csapadékösszeg kismértékű növekedésére számítunk, ami elsősorban az őszi és téli évszakok csapadékosabbá válásával magyarázható. A nyári csapadékváltozás bizonytalanabb, nagyobb mértékű (az évszázad végére 20 százalék körüli) csapadékcsökkenésre és -növekedésre is számíthatunk. A jövőben a rövid ideig tartó, nagy mennyiségű csapadékok különösen ősszel lehetnek gyakoribbak, míg nyáron a hosszabbá váló csapadékmentes időszakok jelenthetnek kihívást. Az OMSZ legfrissebb négy modellszimulációja alapján a leghosszabb száraz időszakok nyáron legfeljebb 4 nappal tarthatnak tovább 2021–2050-ben az 1971–2000-es időszakhoz képest, amikor átlagosan legfeljebb 14 napig nem hullott csapadék. De ahogy a nyári csapadékösszeg változása is bizonytalan, a száraz időszakok rövidebbé válása sem zárható ki, viszont ebbe az irányba legfeljebb 1 napos csökkenést mutatnak a modellek.
– A jelek szerint a csapadék mennyisége még nőtt is egy kicsit – az éves 550-600 mm-es átlaghoz képest 15-20 mm-rel –, mégis több az aszályos időszak. Ez miért van így?
– A csapadék – az éghajlatváltozástól függetlenül is – térben és időben is változékony térségünkben. Fontos, hogy az aszály visszatérő jelenség a Kárpát-medencében. Emiatt a jelenlegi éghajlati trendek fokozottan sérülékennyé teszik hazánkat az aszálynak való kitettség szempontjából. A növekvő mennyiség sem jelent feltétlenül javuló vízellátást, mivel a csapadék egyéb jellemzői, például az intenzitás növekedése, a felszíni vízmérleg romlásának irányába mutatnak. A nyári intenzitás megnőtt a mérések szerint, jellemzően az ország középső és északi részein. A legutóbbi éveket az egyirányú változások helyett inkább a szélsőségesség, aszályok, özönvízszerű esőzések előfordulása jellemzi.
Az OMSZ agrometeorológiai információkat tartalmazó oldalán egyébként mezőgazdasági aszályra vonatkozó információk is elérhetők. Mezőgazdasági aszályról akkor beszélünk, ha egy adott növény igényeihez képest, az adott időszak párologtató szintjéhez viszonyítva annyira elégtelen a talaj vízszolgáltató képessége, hogy az a növényekben már visszafordíthatatlan károsodást okoz, az elvárt hozam csökkenéséhez és minőségének jelentős romlásához vezet. A szántóföldi kultúrák két nagy csoportjára készítünk számítást: kalászosokra és az őszi káposztarepcére, valamint nyári növényekre. Az aszálymonitoring céljait szolgáló térképek naponta frissülnek. Az aktuális (a beszélgetés rögzítésének napja – KZ), május 9-i helyzetről például megtudhatjuk, hogy a talaj nedvességtartalmában jelentős különbségek alakultak ki a lehullott csapadék egyenetlen eloszlása miatt. A felső 20 cm-es réteg különösen Győr, Mohács-Bácsalmás és Hortobágy-Tiszaújváros-Tokaj-Mátészalka térségében száraz. A mélyebb rétegekben ezeken a részeken is van még nedvesség, de bőven lenne helye a csapadéknak. A mélyebben gyökerező őszi vetések még csaknem országszerte találnak kellő mennyiségű nedvességet a talajban, de a tavaszi vetések a korábban fölsorolt száraz területeken, ahol a nedvességtartalom 40 százalék körüli vagy kevesebb, csapadékhiánytól szenvednek.
– Mi várható az agrometeorológia szempontjából konkrétan a jelenleg ismert fő növényágazatok szempontjából? Várható-e, hogy a mezőgazdaság rákényszerül egész fajták leváltására?
– Kétségkívül a mezőgazdaság a klímaváltozásnak leginkább kiszolgáltatott ágazat Magyarországon. Az aszályhajlam erősödése jelentheti a legnagyobb kihívást. Pár éve zárult a teljes Duna-régiót lefedő DriDanube aszályprojekt. Ennek keretében az OMSZ-ben fejlesztett eljárással egységes aszálykockázati térképeket állítottunk elő a régióban gyakori szántóföldi növényekre: búzára, kukoricára, árpára és káposztarepcére. A kockázatok becslésére terméshozamadatokat és meteorológiai méréseket is használtunk. A vizsgált növénykultúrák közül leginkább a kukorica kitett az aszálynak, de a repcetermesztés is kockázatos egyes régiókban. Az aktuális műholdas aszálymonitoring-információk mellett ezek az aszálykockázati térképek is támogatják a döntéshozatalt regionális léptékben is. Meg kell említeni, hogy a felmelegedés és szárazodás folyamata mellett egyéb szélsőséges időjárási események is jelentős károkat okozhatnak, például az árvíz, a belvíz, az özönvízszerű esők, a szélviharok, a szélerózió, a jégesők, a hőhullámok, a tüzek és a tavaszi-őszi fagyok. Ezek hatásainak csökkentéséhez, illetve a károk mérsékléséhez az OMSZ veszélyjelzései szolgálhatnak alapul.
– Mikor esik a legtöbb csapadék, mikor a legkevesebb? Az utóbbi években enyhe és száraz a tél vége és száraz, hideg a tavasz? Ez így marad?
– Az elemzéseink szerint megváltozott a hőmérséklet és a csapadék évi menete. A jelen éghajlatot leginkább jellemző 1991–2020-as időszakot – szakszóval klímanormált – és a korábbi, 1961–1990-es időszakot összehasonlítva egyértelmű a magasabb hőmérsékletek felé tolódás minden hónapban, különösen nyáron, ami több hőhullámos periódussal jár. Szárazabbá vált a március és az április, az első két őszi hónapban viszont több a csapadék országos átlagban.
Az első három hónap sokéves átlagban is a legszárazabb időszak, de az idei évkezdet rendkívül száraznak mondható. Ehhez hasonlóan száraz időszakok csak nagyon ritkán fordultak elő, 1901-től mindössze háromszor maradt a 3 havi csapadékösszeg 40 mm alatt. A száraz évkezdet után igen hűvös volt az idei április, de a tavalyi is. Így két egymást követő április is 10 fok alatti átlaggal zárt, amihez hasonló legutóbb 40 éve, 1981-82-ben fordult elő. Idén viszont nem volt komoly fagykár, szemben a tavalyival. Az elmúlt két hideg április ellenére a tavaszok összességében melegszenek, ennek pozitív hatása, hogy korábban kezdődik a növények aktív időszaka. A hidegtűrő növényeké mintegy két héttel, országos átlagban, és közel ennyivel tovább is tart. Ennek azonban lehet negatív hatása is. Az egyre gyakrabban jelentkező február végi és márciusi hosszabb melegebb periódus során a gyümölcsfák rügyfakadása megkezdődik, így az időről-időre jelentkező, késő tavaszi hidegbetörések fejlettebb állapotban érik az arra érzékeny növénykultúrákat, ezáltal nagyobb lesz a fagykár.
– Ha a klímaváltozás elsősorban a csapadékmennyiség és -eloszlás anomáliáiban és hőstresszes időszakokban nyilvánul meg, akkor erre megoldás-e az öntözés? Például a légköri aszályt vagy az extrém átlaghőmérséklet-emelkedést nem valószínű, hogy enyhíti önmagában az, ha a tábla öntözővizet vagy a növény plusz inputot kap.
– Egyértelmű a magas hőmérsékletek felé tolódás. Ez több hőségnappal, hosszabb, komolyabb hőhullámokkal jár, amik rendszerint aszályokkal párosulnak, így kiszámítható terméshozamok csak öntözéssel várhatók. A magasabb hőmérsékletek következtében nő a potenciális párolgás, de a vízmérleg bevételi oldalán lévő csapadék jelenleg kismértékű, nem szignifikáns emelkedést mutat, inkább szélsőségessé vált. A földrajzi adottságainkból következik, hogy egy adott periódusban a sokéves átlag harmada, de háromszorosa is hullhat Magyarországon. Az alkalmazkodás eszköze lehet az öntözésfejlesztés és a vízmegtartó talajművelési technológiák alkalmazása. Az éghajlati változások azt valószínűsítik, hogy a növénytermesztésben a víz pótlására nagyobb szükség lesz a jövőben ahhoz, hogy kihasználjuk termőhelyi adottságainkat. Az alkalmazkodás, a felkészültség növelése hosszabb távon is fontos. Már most több országban figyelembe veszik az agrárkárok mérséklésénél, hogy a gazdák aktívan tesznek-e lépéseket a nagyobb aszálykockázatú régiókban a termelés biztonságának a megteremtéséért. Például szárazságtűrő vetőmagot választanak-e, alkalmazkodó agrotechnológiákat vagy akár vízmegőrző technikákat alkalmaznak-e, esetleg használnak-e öntözést.
– Úgy tudni, ma sokkal kevesebb agrometeorológus van az OMSZ-nél, mint a 80-90-es években. Hogyan áll szakember-utánpótlással a szakterület?
– Tény, hogy amikor az Országos Meteorológiai Szolgálatnál kezdtem a pályafutásomat, három agrometeorológiával foglalkozó osztály is helyet kapott az OMSZ struktúrájában. Később az alkalmazotti területek, főleg az agrometeorológia szenvedte el leginkább az átszervezéseket és a létszámcsökkentést. Mára újra megjelentek agrometeorológiai információk a honlapon, amik nagyon sokrétűek, bővülnek, hála a lelkes kollégáknak, akik nagy elkötelezettséggel és igényességgel fejlesztenek új, célzott szolgáltatásokat. Az OMSZ-ben újra fókuszba kerültek az agrometeorológiát érintő témakörök. A digitális agrárstratégia sok adat, mérés felhasználását és elemzését feltételezi a jövőben a precíziós mezőgazdaság kialakításához. Ezt szolgálja a nyílt adatpolitika bevezetése az OMSZ-nél 2021. január 1-jétől. Ami a képzési feltételeket illeti, az ELTE mesterszakos meteorológusképzést kell elvégezni ahhoz, hogy valaki ezzel a szakterülettel foglalkozzon, esetünkben a specializálódás már itt, az OMSZ-nél történik. Az agráregyetemeken is oktatnak agrometeorológiát, külön tantárgyként vagy vízgazdálkodással együtt.
– Svédországban a 80-as években még az Év humoristája díjat is megkapta az ottani „OMSZ”, de az utóbbi évtizedekben a hadvezetéstől a mezőgazdaságon át az idegenforgalomig egyre többen alapozunk a meteorológusok munkájára. Mik ma a meteorológia korlátai, határai? Egy gazdaságnak akár pár napon-órán belül kell döntenie vetési, permetezési ügyekben…
– Az időjárás-előrejelzések nem lehetnek tökéletesek, de óriási a fejlődés a nyolcvanas évektől. Az egyre növekvő elvárásoknak azonban nehéz megfelelni, ugyanis az előrejelzések szükségszerűen nem lehetnek hibátlanok. Egyrészt nem ismerhetjük a teljes légkör pillanatnyi állapotát, ami a kiindulás. Az időjárás numerikus előrejelzésének sikeréhez kiemelkedő fontosságú a nagyszámú, jó minőségű (felszíni, magaslégköri, műholdas stb.) mérési, megfigyelési adat, de ezek kisebb-nagyobb hibával terheltek. Másrészt a légköri folyamatok kaotikus jellegéből adódó bizonytalanságok miatt egyes jelenségek nem jelezhetők előre. Ezek mellett az alkalmazott numerikus modellek „tökéletlensége” és a modellekben szükségszerűen használt közelítő megoldások miatt sem készíthető hibátlan előrejelzés. Egyértelmű azonban a javulás, főleg a távérzékelési eszközök kiterjedt használata miatt. Ennek és a modellfejlesztéseknek köszönhetően a 3-4 napra szóló prognózisok beválása ma hasonló a nyolcvanas évek elején készült 1-2 napos előrejelzések beválásához.
Az agrometeorológiai oldalon folyamatosan frissülő, az agrárium számára kiemelten fontos meteorológiai elemekre mérések és térképes előrejelzések érhetők el a napi munkák tervezéséhez is. A talajhőmérséklet-térképeken például a következő 10 napra vonatkozó 5 cm-es talajhőmérséklet-előrejelzés érhető el, ami elsősorban a tavaszi vetések tervezésénél jelenthet segítséget. Egy másik példa a szélsebességtérkép, speciálisan permetezéshez, ami a 10 m-es magasságban várható átlagos szélsebességértékeket jelzi a következő öt napra, három órás időlépcsőben.
– Klímaszkeptikus barátaim azzal jönnek, hogy volt már felmelegedés a római korban is, mégsem lett baj. Azt szoktam mondani rá, hogy igaz, de akkor nem volt őserdőirtás és ipari kibocsátás: épek maradtak az ellensúlyozó, kiegyenlítő mechanizmusok. Mennyire fenyegető a klímaváltozás a civilizációra?
– A fő különbség, hogy korábban természetes tényezők okozták az éghajlati ingadozásokat, de a jelenlegi gyors változás főként emberi tényezők miatt következik be. A Meteorológiai Világszervezet legutóbbi éves értékelő jelentése szerint jelenleg rekordmagas a légköri üvegházhatású gázkoncentráció, és az emiatt felhalmozódott hő eddig nem ismert helyzetbe sodorta a bolygót. Ez messzemenő következményekkel jár a jelenlegi és a jövő generációi számára is. Az éghajlatváltozás valós és a jelenben zajlik: a tengerek szintje emelkedik, a gleccserek olvadnak, és gyakoribbá válnak az árvizek és az erdőtüzek. Világszerte ezek a változások már most is hatással vannak a közlekedési, egészségügyi és élelmiszer-ellátó rendszereinkre. Minden kontinensen előfordultak szélsőséges események 2021-ben is. Egyre több a tudományos bizonyíték arra vonatkozóan, hogy bizonyos szélsőségek nem következtek volna be a jelenleg zajló, ember okozta változások nélkül. A tavaly nyári nyugat-európai árvizek kapcsán kiderült, hogy a heves esőzések valószínűségét az éghajlatváltozás egyértelműen növeli.
A gyors, tartós és jelentős kibocsátás-csökkentés elkerülhetetlen a hatások mérsékléséhez és a változások megfékezéséhez. Ezzel együtt felelős döntések szükségesek a helyi szintű kockázatértékeléshez és az alkalmazkodáshoz. A mezőgazdaság egyike a klímaváltozásnak leginkább kiszolgáltatott ágazatnak, emiatt fontos, hogy az éghajlati információk beépüljenek az alkalmazkodással kapcsolatos döntéshozatalba. Ezt az OMSZ mérésekkel és modellszimulációkkal, valamint aktuális agrometeorológiai információk közzétételével is támogatja.
Kohout Zoltán
