Évről évre bővül a mezőgazdasági gépek forgalma Magyarországon, köszönhetően elsősorban a klimatikus viszonyok, élelmezésbiztonsági előírások folyamatos és egyre drasztikusabb megváltozásának. Nem árt azonban ügyelni arra, hogy a méregdrága gépünk mellé milyen papírokat kapunk, hiszen a gazdálkodókat a fogyasztóvédelmi szabályok nem úgy védik, mint a mindennapi embereket. Használt gépek vásárlásakor pedig nehogy lemondjunk a hibás teljesítésből fakadó jogokról! Legyen tehát ki a négy kerék…!
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet a 2021-es év tapasztalatait összegző jelentése szerint a magyar gazdálkodók nyitottak a technológiai fejlesztésekre, amit az is mutat, hogy az eladások 232,6 milliárd forint értékben valósultak meg. Ez 21%-os bővülést jelent az előző évhez viszonyítva. Az alkatrészek tekintetében 72 milliárd forintos eladási értékről beszélhetünk, ami 14%-os bővülést jelent. Persze mindezt elsősorban a kényszer szülte: nem pusztán a versenyképesség fenntartásáé, hanem a folyamatosan szigorodó élelmiszer- és élelmezésbiztonsági előírásoké, valamint a klimatikus viszonyok drasztikus megváltozásáé. Az egyes mezőgazdasági munkafolyamatok elvégzésére egyre kevesebb idő áll rendelkezésre, ezért van szükség a nagy teljesítménnyel, jó hatásfokkal működő, hatékonyan üzemeltethető mezőgépekre.
Az elmúlt évtizedek alatt komolyan változtak az anyagi támogatásokkal kapcsolatos viszonyok is. Az 1990-es, 2000-es években minden másképp volt; vonatkozik ez a támogatásokra és a lízinglehetőségekre is. A 90-es években a banki hitel egyszerűbb és olcsóbb konstrukció volt, mint a lízing. Napjainkban a banki hitelnek vagy jelzáloghitel a fedezete, vagy a gép, a lízing pedig „lecsúszott” a banki hitelek szintjére. A kettő között csak a jogi háttérben van a különbség. Mindezeknek némileg ellentmondva a mezőgépek értékesítése annak ellenére mutatott folyamatos bővülést az elmúlt években, hogy tavaly az év második felében a Növekedési Hitelprogram kifutásával fékeződött a lendület. Ugyan megjelentek további támogatott hitel- és lízingkonstrukciók is, ám idéntől elsősorban az orosz-ukrán háború miatt szállítási, gyártási és alkatrészellátási nehézségekkel kell számolni. Szakértők szerint a fő kérdés ebben a tekintetben az, hogy a tavalyi évről maradt készletek apadásával, az ellátási láncok akadozásával hogyan és mikorra lehet utánpótláshoz jutni. Egyes, a sajtóban már megjelent információk szerint a nehéz, drága acélból készült gépek áremelkedése éves alapon már 15-20%-os. „Normál évben” az áremelkedés ennek mindössze tizede volt, ami miatt egyes, nagyobb teljesítményű kombájnok ára már így is átlépte a 200 millió forintot.
További – elsősorban még a tavalyi évet jellemző – tapasztalat, hogy a kiterjedt, országos hálózattal rendelkező hazai forgalmazók az alkatrészek esetében a mezőgazdasági gépekhez képest nagyobb arányban vesznek részt a piaci igények kielégítésében. A mezőgazdasági gépek piacának továbbra is a legfontosabb szegmense a traktoroké, amelyen belül tavaly a legnagyobb arányt az 50–100 lóerős univerzális kategória képviselte. Bár ebben a kategóriában 16%-kal nőtt az eladások száma, de a 260 lóerő feletti erőgépeknél jelentősen csökkent az értékesített darabszám. A mezőgazdasági munkagépek piaca is élénkült, elsősorban a talajművelő gépek iránt volt kereslet. Az elmúlt években még mindig népszerű volt az uniós adószámra alapozott értékesítési koncepció, vagyis amikor egyes mezőgazdaságigép-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások közvetítőként kapcsolatban állnak külföldi gépértékesítő céggel. A jól ismert koncepció szerint a hazai, közvetítéssel megbízott cég behozza az értékesítendő gépeket készletre, amelyeket azonban nem vásárol meg, hanem uniós adószámmal rendelkező személyeknek igyekszik eladni. A konstrukciót inkább növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozások számára ajánlják. A gépberuházás reális alternatívája a gépbérlet is, amikor a szerviz- és biztosítási díj kifizetése a bérbeadó kötelezettsége. Speciális esetben a forgalmazó cég vállalja, hogy háromévente cseréli a gazdálkodó vezérgépállományát vagy valamely speciális célgépet.
A lízing még mindig reális alternatíva?
Az elmúlt években rendre nőtt az agrárgépeknél a lízingcégek által finanszírozott összeg, mert hivatalos nyilatkozatok alapján legalábbis a lízingfinanszírozás az agrárcégek beruházásaihoz kézenfekvő, rugalmas és költséghatékony megoldásnak tekinthető. Az agrárkutatók szerint a mezőgazdaságban érdekelt cégek közül egyre többen váltanak az úgynevezett intenzív gazdálkodásra, termesztési technológiára, ehhez pedig a korábbinál nagyobb gépparkra van szükség. Ráadásul a lízing nem annyira kockázatos, mint a hitel, és a járulékos költségek tekintetében is kedvezőbb formának számít. Hitel esetén az ügyfélnek folyósítják a kölcsönt, ebből ő fogja megvásárolni az eszközt, így a tulajdonjog is az övé. De ha egy lízingcég veszi meg a gépet – amit majd lízingdíj fejében használatra enged át a lízingbe vevőnek – a tulajdonjog a pénzügyi szolgáltatóé marad.
Operatív lízing esetében a gép használati jogát csak meghatározott időre kapja meg a lízingbe vevő, ugyanakkor pénzügyi lízing esetén a gép tulajdonjogát a lízingidőszak végén megszerzi az ügyfél. S ha mindez nem lenne elég, állagmegóvásra is a lízingbe vevő köteles, mintha tulajdonos lenne. A pénzügyi lízing lehet zárt és nyílt végű. Előbbi esetén a lízingbe vevő dönthet arról, hogy valójában meg kívánja-e vásárolni az adott eszközt. A lízingszerződést nem szükséges közjegyzői okiratba foglalni, továbbá a kötelező vagyonbiztosításon felül nincsenek egyéb terhelő költségek, sőt a lízingcégek általában vállalják a teljes nettó összeg finanszírozását is. Ha tönkremegy vagy megsemmisül a lízingtárgy, a gép pénzügyi lízingje esetén az ügyfél kötelezettsége egyszerű pénzfizetéssé alakul, vagyis a teljes hátralévő díj azonnal esedékessé válik. Operatív lízing esetén, ha megsemmisül az eszköz, akkor a lízingbe vevő jó, ha vagyonbiztosítással rendelkezik, hogy ne neki kelljen pótolnia adott eszközt. A banki hitellel összehasonlítva a lízing kedvezőbb megoldás lehet, hiszen az utóbbi esetben nem szükséges akkora önerőt felmutatni a kezdetkor, ráadásul a lízinget fokozatosan kell kifizetni. A lízing elbírálása jellemzően gyorsabb, mint a hitelé, és kevesebb fedezetet is igényel, ám hitel esetén a hitelintézet javára még zálogjogot is kell alapítani a szerzett eszközre, amely szintén jár némi költséggel.
Átvételkor nagyon ügyeljünk!
Alapvető fontosságú kérdés, hogy a gép, berendezés az átadás időpontjában megfelel-e a szerződésből vagy jogszabályból fakadó követelményeknek. A minőségi követelményeket mindenekelőtt a felek közötti szerződés határozza meg, hiszen a vevő határozza meg, milyen konkrét célra szeretné használni az adott eszközt, de a tulajdonátruházó szerződésben a felek hivatkozhatnak a műszaki leírásban megfogalmazott követelményekre is. Ha az eszközt eleve használtan értékesítették, annak megtekintésekor a vevő legtöbbször csak a nyilvánvaló hibákkal szembesül. Ha a felmerült hiba ezektől a tényezőktől független, az eladó hibásan teljesít. Nem ajánlott, hogy a használt gép adásvételi szerződésében a vevő lemondjon a hibás teljesítésből fakadó jogairól. A vevő csak arra a hibára hivatkozhat hibás teljesítés megállapítása céljából, amely nem volt ismert a szerződés megkötésekor mint árcsökkentő tényező.
A kereskedők kötelezettségei
Ha a gép a forgalomban is részt kíván venni, a forgalmazónak a vevő részére át kell adnia a gép magyar nyelvű használati utasítását, a jogszabályban előírt biztonsági követelmények teljesítését tanúsító EK-megfelelőségi nyilatkozatot, a jótállási (garancia) jegyet, a forgalmi engedélyt és a rendszámot. Egyes járművek esetében az is előfordulhat, hogy bár használtan érkeznek Magyarországra, forgalomba helyezésük és rendszámtáblával való ellátásuk mégis hazánkban történik meg először. Továbbá import gépek esetén minden esetben szükséges mind a vám-, mind a környezetvédelmi vizsgálat is. A mezőgazdasági járműveknek meg kell felelniük a környezetvédelmi szabványoknak is, ami a kipufogógáz összetevőit illeti. Ugyanakkor, ha munkagépről (nem önjáró gép) van szó, jelenleg nem kötelező a szigorú minősítési követelményeknek való megfelelés. Mindazonáltal a rendszerváltás idején vásárolt gépek (amelyeket annak idején nem volt szükséges regisztrálni és ma sincsenek regisztrálva) ma már nem használhatók közterületen, közutakon. Ezek regisztrációja automatikusan új forgalomba helyezésnek számít.
Ha elromlott a gép…
A fogyasztói jogok döntő többsége magánszemélyként illet meg minket, ha otthoni, háztartási céllal használjuk az egyes eszközöket. A polgári törvénykönyv szóhasználata alapján fogyasztó a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Mivel mind a társas vállalkozások, mind az egyéni vállalkozók, mind az őstermelők adott eszközzel olyan árut vagy szolgáltatást állítanak elő, amelyet piaci forgalomban kívánnak értékesíteni, nem tekinthetők a fenti fogalom szerint fogyasztónak. Nagy értékű mezőgazdasági gépek gazdasági célú vásárlása esetén a szerződésben a Polgári Törvénykönyv szabályaitól akár a vevő fél kárára is el lehet térni, hiszen a jog nem tekinti fogyasztónak a vásárlót ebben az esetben. Mindazonáltal jogilag mégis fogyasztónak minősül, ha a mezőgazdasági kisgépet csak a saját házikertjében, hobbicélra használja, az elállított terményt maga és családja ellátására használja, vagy ha az adott eszközt az őstermelő magán- és üzleti célból egyaránt működteti.
A vevőt a teljesítés időpontjától két alapvető jogosultság illeti meg. Elöljáróban kellékszavatosságról akkor beszélhetünk, ha a kötelezett adott termék immanens (vásárláskor meglévő, de fel nem ismert/fel nem ismerhető) hibájáért felelősséggel tartozik. Jótállásról pedig akkor, ha az eladó a hibátlan teljesítésért olyképpen felel, hogy a jótállás időtartama alatt felmerült minőségi kifogás esetén a felelősség alól csakis akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után, jellemzően a termék fogyasztó által történő nem rendeltetésszerű használata vagy kezelése miatt keletkezett.
A gyártói jótállás alapján, amikor a gyártó az értékesítő partnerével megállapodást köt, feljogosíthatja a kereskedőt, hogy megállapítsa tényleg gyári hibáról van-e szó, vagy a gyártó cégek saját maguk látják el a forgalmazói és szervizelési feladatokat. Kereskedői jótállás akkor játszik szerepet, ha adott vállalkozás úgy hoz be mezőgazdasági gépeket, hogy közben megkerüli a hivatalos márkaképviseletet. Az eladó ilyenkor szerződésbe foglaltan bizonyos üzemóra-időtartamig használt gépekként hozza be az eszközöket, de már újként adja tovább a gazdáknak. Legtöbbször a kereskedői jótállás a fenti anomália okán nem éri el a gyártói jótállás színvonalát, ha egyáltalán van előbbire lehetőség. Kivétel, amikor a kereskedő a gyártói garancia időtartamán túl is vállal ingyenes szervizelést. Az uniós adószámmal történő értékesítés esetén a magyar cégnél kell bejelenteni a hibát, és általában azt az itthoni cég el is hárítja.
SZERZŐ: CSEGŐDI TIBOR LÁSZLÓ
