Csak egyetlen ágazatban javult az üzleti hangulat

Írta: Gönczi Krisztina - 2022 április 21.

Az élelmiszerelőállítás valamennyi termékpályáján romlottak az üzleti kilátások idén, kivéve a sertéstartást és az elemzők által figyelmen kívül hagyott bárányelőállítást. De még így is a gabonatermesztők a legoptimistábbak az agráriumban.

üvegház
A zöldségtermesztés, különösen üvegházban, jól vizsgázik a válságban (fotó: Horizont Média)

Április 20-án a Takarékbank és az MKB Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága bemutatta a legújabb Agrárláz című kiadványát, amely az agrárpiaci folyamatokat és a háttérben húzódó összefüggéseket mutatja be. Az eseménnyel egy időben az idei első negyedévre vonatkozó AgrárTrend Index számait is ismertették. A budapesti eseményen Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, valamint az ágazat több kiemelkedő szereplője is részt vett, illetve egy kerekasztal beszélgetés keretében meg is osztották aggodalmaikat és idei várakozásaikat a hallgatósággal.

Az agrártámogatások a legjobbkor nőnek

Az Agrárkamara elnöke elmondta, hogy 2023-tól 3300 Mrd forintnyi összeg áll az egyes támogatási pillér rendelkezésére, míg a vidékfejlesztésre fordítható kettes pillérben 4300 Mrd forint. A pályázatokhoz rendelt önerőt is figyelembe véve ez mintegy 10 Mrd forint elköltésre váró forrást jellent a következő pénzügyi ciklusban. Az egyes pillérben a területalapú támogatás hektáronként 58,5 ezer forintot tehet majd ki, amihez hozzájön az agroökológiai alapprogram 15 ezer forintja, plusz a termeléshez kötött támogatások, plusz a fiataloknak járó extra támogatás, amennyiben 40 év alatti a gazdálkodó. 300 hektáros méretig ún. redisztribúciós plusz támogatásra is igényt tarhatnak a gazdaságok. Mindent egybevetve jó eséllyel több normatív kifizetéshez juthatnak az üzemek az új ciklusban, mint jelenleg – hangzottak a biztató szavak.

A kettes pillérben pedig a hazai társfinanszírozási arány 80 százalékosra emelése ad okot az optimizmusra. A források 55 százalékát szeretnék gazdaságfejlesztésre fordítani és 35 százalékát környezeti célokra, például agrár-környezetgazdálkodásra, erdészeti programokra. Győrffy kitért arra, hogy a fiatalok induló támogatásában többlet pénzzel fogják honorálni a gazdaságátvételt.

A termeléskorlátozás háttérbe szorul

A pozitívumok mellett a nehézségekről is szó esett. A Pannon Értéktár gondozásában megjelenő Agrárláz című kiadvány ráirányítja az olvasók figyelmét a járvány és a háború kapcsán kibontakozó világválság kockázataira. Tapinthatóvá vált a külkereskedelmi kapcsolatok sérülékenysége, a fehérjeforrásoktól, az energia- és műtrágyaimporttól való függőségünk, illetve a szállítási kapacitások hiányossága. Az idei kiadvány egyik fő témája a logisztikai kérdések megvilágítása – ismertette Szabó Levente, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója.

Hollósi Dávid, a Takarékbank és az MKB Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezetője rámutatott: az inputanyagok 25-50 százalékos áremelkedése mellett sokak számára nem a beruházások megvalósítása lesz az elsődleges feladat az elkövetkező egy-két évben, hanem a napi működés finanszírozása. A válság nyomán az élelmiszer biztonságos előállítása fontosabbá vált, mint a termelés visszafogása a környezetvédelem érdekében, nem csoda, ha az unió zöld céljainak felpuhítása is elkezdődött – erősítették meg a szakma meghívott képviselői. Egyöntetű véleményük volt, hogy a Green Deal teljes megvalósítása vagy kitolódik 2027 utánra, vagy az elvásárok oly mértékben szelídülnek, hogy a teljesítésük nem okoz majd gondot a tagállamok számára.

Agrárláz kiadvány bemutató
Hollósi Dávid kérdezi az ágazat képviselőit az idei várakozásaikról (fotó: Horizont Média)

Ágazati várakozások 2022-re

Apáti Ferenc a FruitVeB elnökeként arról beszélt, hogy az akár 50 százalékos termelésiköltség-növekedést legfeljebb 10-20 százalékos fogyasztóiár-emelkedés követheti. A zöldségtermesztésben sokkal kisebbek a termelési kilengések, mint a fagyokkal sújtott gyümölcstermesztésben, így ők stabilabb pénzügyi viszonyok mellett gazdálkodhatnak. A gyümölcstermesztők között nagy lehet majd a lemorzsolódás, de a hatékony, korszerű gazdaságok profitálhatnak is a piac tisztulásából.

Harcz Zoltántól megtudtuk, hogy az unióban már nincsenek tejfeleslegek. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezetője szerint megszűnt az importnyomás a hazai piacon, és kisebb állománnyal is 2 milliárd kg-os rekord mennyiségű tejet állítottunk elő 2021-ben. Veszélyként említette, hogy a tejtermékek árának 50 százalékos emelkedése visszaesést hozhat a kiskereskedelmi forgalomban, így az eladások nem biztos, hogy fedezni tudják a megnövekedett termelési költségeket.

Csorbai Attila a baromfitartók nevében az ársapka tartós fennmaradását látta kockázatosnak, mivel ez szabályosan kivezeti a csirkemellet az országból. A Baromfi Terméktanács elnöke további kockázati faktorként a madárinfluenzát nevezte meg. A válság kellemes velejárója ugyanakkor, hogy az unió állatjóléti és gyógyszerelési előírásai egy időre háttérbe szorulnak az élelmezésbiztonsági szempontokkal szemben.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke pedig a kormány exportkorlátozó intézkedésével volt elégedetlen. Mint mondta, az állam 30 napos elővásárlási joga egyrészt lassítja a kivitelt, másrészt eltérítheti a belpiaci árakat a világpiacitól, miközben a termelési költségek magasak maradnak, harmadrészt bizonytalansági faktort visz a rendszerbe, hiszen a 30 nap bármikor a többszörösére növelhető. A migrációs kockázatokra is felhívta a figyelmet, mivel a termelési és logisztikai gondok miatt akár 800 millió ember is éhezhet, elég, ha közülük csak 50 millió elindul Európába…

Wagenhoffer Zsombor kiemelt egy állattenyésztési ágazatot, amelyiknek igen jót tett a válság: a bárányárak sosem látott magasságban vannak. A Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezetője úgy vélte, a sertéságazatban is pozitív fordulat történt, a kilónként 600 forintos átvételi árak fedezi a költségeket – amennyiben azok nem emelkednek tovább. Az ágazati nehézségeket azonban jól jelzi, hogy az eddig elnyert telepkorszerűsítési pályázatok harmadát visszaadták a jogosultak, vagy kivárnak a beruházás megvalósításával. Nem szűnt meg továbbá az unió túltermelése sem sertéshúsból, az árak alakulása pedig teljesen kiszámíthatatlanná vált.

AgrárTrend Index
Csak a sertéshús termékpályán javultak a kilátások (fotó: Horizont Média)

A fentieket híven visszaadja a 2022. év első negyedévi AgrárTrend Index, amelyet Héjja Csaba, a Takarékbank és az MKB Bank elemzője mutatott be. Az index értéke 31,1 pontra csökkent az előző negyedévi 31,7 pontról. Hozzávetőleg azonos azzal, amelyet 2020 harmadik negyedévében, a koronavírus-járvány második hulláma idején mutatott. Az üzleti várakozások minden termékpályán romlottak, csak a sertéshús terén érezhető pozitív kimozdulás a korábbi „világ vége”-hangulatból. A legoptimistábbak most is a gabonatermesztők.