A megszokott forgatókönyv felborulni látszik a kukoricapiacon

Írta: MezőHír-2022/5. lapszám cikke - 2022 május 04. -Hirdetés

Továbbra is rengeteg kérdés és még annál is több kihívás vár az agrárium szereplőire. Az orosz-ukrán háború egy egyébként is nehéz időszakra tette fel a pontot, hiszen a Covid-vírus okozta fennakadások már így is megtépázták a vállalkozásokat, de az emelkedő inputárak, a soha nem látott magasságokba forduló energiaárak újabb nehézségekkel állítják szembe mind a termelőket, mind a feldolgozóipart. Reng Zoltánnal, a Hungrana vezérigazgatójával beszélgettünk.

A2021-es esztendőben lényegesen kevesebb kukorica termett hazánkban, mint a korábbi években. Köztudottan Magyarország fő gabonanövényének számít a kukorica, hiszen ebből termeljük a legtöbbet, ebből dolgozzuk fel a legtöbbet, és hosszú idő óta exportra is ebből kerül a legnagyobb mennyiség. A hazai feldolgozóipar, állattartás (takarmányozás) igényét éves szinten mintegy 4,7 millió tonna fedezi, így a fennmaradó mennyiség, ami a 2021-es terméshozamot nézve is kb. 1,6 millió tonna, a nemzetközi piacokon talál gazdára – nagyon magas árfolyamon. A hazai termelők eladási kedve a betakarítást követően elmaradt a korábbiaktól, sokkal inkább betárolták, és kivárnak, a nagyobb profit reményében. Aki viszont eladásra kínálja a megtermelt gabonát, azt lényegesen magasabb áron teszi, mint amennyiért a termény a nemzetközi piacokon elérhető.

„A megszokott ’forgatókönyv’ felborulni látszik, hiszen a hazai szükségletet nem a hazai piacról szerzik be a résztvevők; megnövekedett az importkukorica mennyisége hazánkban, ugyanis a környező országokból – még a plusz szállítási költséggel kalkulálva is – kedvezőbb áron jutnak hozzá a vásárlók, mint a magyar kukoricához. Ahogy most látjuk, 400-500 ezer tonna import fog bejönni az országba” – avat be a várható fejleményekbe Reng Zoltán. A szomszédunkban zajló háború hatására Ukrajnából tengeri úton a megszokott irányokba leállt a kukorica szállítása, így a nagy mennyiségű beragadt ukrán kukorica csak szárazföldi úton, vasúti szállítással tudja elhagyni az országot. „Az elmúlt hetekben jelentősen megnőtt a magyar-ukrán határon jelentkező kukoricaeladások száma. Lehet azt mondani, hogy menekítik a gabonát Lengyelországba és hazánkba, illetve innen Nyugat-Európába nagy tételben kerül eladásra a tengeri” – teszi hozzá a szakember. A Hungrana Kft. mint hazánk egyik legnagyobb kukoricafeldolgozó vállalata szintén jelentős mennyiségű gabonát vásárol az ukrán piacról, melynek minőségével eddig még semmi probléma nem jelentkezett.

Az viszont nagy kérdés, hogy a vetést meg tudják-e kezdeni a szomszédaink a tervezett területen, a tervezett műtrágyát, inputanyagokat kihordva megvalósul-e a kukoricaültetés, ezáltal a piacok számíthatnak-e a következő évben az Ukrajnából megszokott több mint 30 millió tonna kukoricára vagy sem. „Óriási veszélyt jelent, hogyha a tavaszi vetések Ukrajnában nem tudnak a megszokott ütemben zajlani, mert akkor jövőre elég komoly kiesésre lehet számítani” – teszi hozzá a vezető.

Hungrana gyár, Szabadegyháza
Hungrana gyár, Szabadegyháza

Reng Zoltán szerint kukoricából jelentkezhet hiány Európában, de úgy véli, hogy Magyarországon nem kell ettől tartani. Nyilván minden időjárásfüggő, de a hazai vetésszerkezet adott, és még ilyen hatalmas inputár-emelkedés mellett is lesz elég termény itthon. „Mivel az export az elmúlt hónapban elmarad a korábbi évekétől, úgy vélem, hogy csaknem félmillió tonnás készlettel rendelkezik majd Magyarország nyár végén, és így megyünk neki a betakarításnak. Ez megfelelő árualapot biztosítana arra az esetre is, ha esetleg gyengébb termés lenne.” Európai szinten azonban komoly gondokat okozhat az ukrán kukorica hiánya, amit pótolni kell valahogy, ami nem lesz könnyű, hiszen csak GMO-mentes kukorica jöhet szóba. Emiatt az EU el is kezdte vizsgálni a lehetőségét annak, hogy a minőségi követelményeken változtassanak, annak érdekében, hogy más kontinensekről is beérkezhessen jelentős mennyiségű kukorica Európába.

A Hungrana Kft. működésére is kedvezőtlenül hatnak az „elszállt” alapanyag- és energiaárak, melyet az előállított termékek áraiban igyekeznek érvényesíteni. „Viszont látni kell, hogy ez nem kizárólag magyar tendencia, hiszen egész Európában nagyon drága lett minden alapanyag, így a versenytársainknál is, tehát mindenki egyenlő esélyekkel indul” – véli a vezető.

www. hungrana.hu