Jó irányt vettek a dolgok uniós szinten, de hazánknak is van pár ötlete arra, hogyan juttasson viszonylag kis adminisztrációs teherrel sok pénzt sok termelőhöz a Közös Agrárpolitika következő ciklusában. A legfontosabb hírünk, hogy senkinek nem kell céget darabolnia a kisüzemek fokozott támogatása miatt, és alapvetően a zöldintézkedések termeléskorlátozó hatásától sem kell tartani.
2023-ban elindul a Közös Agrárpolitika (KAP) új támogatási rendszere, ám a vártnál lassabb tempóban zajlik a hozzá kapcsolódó uniós rendeletek megalkotása. Kritikus időszak jön tehát, hiszen 2022 végére kész stratégiai tervekkel kell rendelkezniük a tagállamoknak, de a gazdáknak már őszre tudniuk kell, hogy milyen játékszabályok szerint alakítsák ki a vetésszerkezetüket. Így már most intenzív egyeztetések zajlanak a Bizottsággal a részletekről. A magyar ötletek nagyon elmések. Ha a stratégiai tervünket elfogadják, akkor az nemcsak stabilitást garantálna az üzemméretekben, de a kifizetéseket is növelni tudná. Lássuk, hogyan!
Számok nélküli célok
Ha az új KAP-ról van szó, szinte mindenkinek egy szó jut eszébe: termeléskorlátozás. Erről szól a kisüzemek fokozott támogatása, az ökológiai területek részarányának 25 százalékra növelése, a növényvédő szerek és műtrágyák használatának felezése. Csakhogy ezek a célok valójában a Zöld Megállapodás (Green Deal) részét képezik, és egy 2030-ig szóló időtávra szólnak. A Közös Agrárpolitika új pénzügyi ciklusa viszont 2027-ben zárul, és nem vállalhat fel többet, mint hogy hozzájárul a Green Deal céljainak megvalósításához. „Éppen ezért a stratégiai tervekben az egyes tagállamok nem akarnak jogi kötelezettséget vállalni a zöld célok megvalósítására, konkrét célszámokat sem akarunk feltüntetni bennük. Készítünk egy tervet, amit a Bizottságnak aszerint kell elbírálnia, hogy az mennyire illeszkedik a Green Deal-be. Ennyi a dolgunk és nem több” – magyarázta a MezőHírnek a magyar álláspontot november elején Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese.
A kis parcellákat jutalmaznák, méghozzá üzemi szinten
Álláspontja szerint a zöldcélok megvalósítását felesleges felsőbb rendeletekkel előírni, hiszen mindenkinek az a célja, hogy kevesebből termeljen többet. A digitalizáció és az egyre precízebb anyagkijuttatás révén magától is csökken a kemikáliák kivitele a földekre – pláne a mai növényvédőszer- és műtrágyaárak mellett. Ha az unió tenni akar valamit az ügy érdekében, akkor ahelyett, hogy elvon, kivon vagy büntet, inkább fejlesztési támogatásokkal segítse a korszerű herbicidek és tápanyagok megalkotását és még jobb hasznosulását. Egyébként a digitális átállást támogató pályázat révén is a szerhasználat csökkentése valósul meg.
Minimalizálnánk a zöldítési részt
Néhány sarokszám egyébként is megszabja, hogy a támogatások jó része a környezet védelmét szolgálja. A közvetlen kifizetéseken (egyes pillér) belül alapesetben a források 25 százalékát, míg a vidékfejlesztés (kettes pillér) terén a 35 százalékát kell hogy a zöldcélokra fordítsuk. Az egyes pillér új zöldbeavatkozásának neve angolul eco-scheme, magyarul agroökológiai alapprogram (AÖP), a kettes pillérben pedig továbbra is elsősorban agrár-környezetgazdálkodásra (AKG) és ökológiai gazdálkodásra (ÖKO) lehetne környezetvédelmi pénzeket kiosztani. Ha a tagállam vállalja, hogy a kettes pillérben növeli a környezeti kifizetések arányát, akkor akár 12,5–15 százalékig csökkentheti az egyes pillér AÖP-kifizetéseit. Magyarország éppen ezt tervezi.
Miért fontos ez?
- Az AÖP az egész üzemben betartandó követelményeket fogalmaz meg, míg az AKG csak parcellaszintű elvárásokat támaszt, és ezek is könnyen teljesíthető előírások lesznek.
- Ha csökken az AÖP aránya az egyes pilléren belül, akkor több pénzt fordíthatunk a területalapú támogatásokra, illetve az 1 200 hektárnál kisebb gazdaságokra, mégsem sínyli meg ezt a jelenlegi birtokszerkezet.
Ettől zöldebb a földalapú
Nagyjából egy éve vált ismertté az a paletta, amelyről az egyes tagállamok kiválaszthatják azokat a gyakorlatokat, amelyeket beilleszthetnek az agroökológiai alapprogram követelményrendszerébe. Olyan jó mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását várják majd el, amelyek a talaj- és vízvédelemre, valamint a biodiverzitás védelmére összpontosítanak. Ilyen például a talajkondicionáló, növénykondicionáló vagy mikrobiológiai készítmények alkalmazása, a téli talajtakarás, a terménydiverzifikáció, a forgatás nélküli talajművelés vagy a maximalizált táblaméret. „Olyan előírásokat akarunk vállalni, amelyeket minden gondos, felkészült, felelős gazda be tud tartani, így akár 3,5-4 millió hektáron is jogosultak lesznek rá a termelők. Ennek megfelelően az AÖP nem lesz egy nagy összeg. A földalapúval együtt viszont már eléri a mostani támogatási szintet” – mondja Papp Gergely. Hozzátesszük: az új zöldítési gyakorlatok sem zárják ki, hogy emellett parcellaszinten az AKG-ra is jogosult legyen a gazdálkodó. Utóbbira pedig háromszor több forrás jut, mint a korábbi ciklusban, és akár 1,2 millió hektárt is érinthet.
Alapból több jár
2014 után kialakult egy új földhasználati rendszer Magyarországon, amelyhez a családi gazdaságok szabályozása révén az adózási környezet is alkalmazkodott. Most a gazdasági szereplők leghőbb vágya, hogy senki ne kényszerüljön ismét cégdarabolásra pusztán támogatásoptimalizálási okokból. A Covid okozta válság is felértékelte a gazdasági stabilitást és a hatékony élelmiszer-termelést. Ilyen körülmények között kell teljesítenünk azt az uniós elvárást, hogy a zöldebb termelés, a kisebb üzemméretek és a fiatalok élvezzenek előnyt. Lássuk, hogyan sikerülhet az utóbbi kettő.
A termeléshez kötött támogatások mai rendszerét megőrizzük a következő ciklusban. Továbbra is az egyes pillér borítékjának 13 + 2 százaléka fordítható azokra a speciális célokra, amelyeket a kormányzat fontosnak tart: zöldség- és gyümölcstermesztésre, állattartásra és ennek takarmánybázisára. Ezt tehát megtartanánk. A fiatalokra az egyes pillérből 1,5 százalékot fordítanánk (egy másik 1,5 százalék pedig VP pályázat formájában lesz igényelhető). Emellett kötelező módon a források 10 százalékát a kis- és közepes méretű gazdaságok számára osztanánk újra. Ha az agroökológiai alapprogram részarányát 15 százalék körüli értékre sikerül csökkenteni, akkor mindent egybevetve alaptámogatásra a közvetlen támogatások 58,5%-át tudjuk felhasználni. Ez 5 millió hektárra vetítve nagyságrendileg 58 ezer forintot jelenthet hektáronként, ami több, mint a jelenlegi alaptámogatás. Ez tehát jó hír a nagyüzemeknek is.
A szántás üzemi szintű elhagyását kevesen vállalnák
A kisebb gazdaságoknak járó 10 százalékot pedig úgy is szét lehet osztani, hogy az első hektárok után magasabb területalapú támogatást fizetünk. A konstrukció pontos részleteiről egyelőre még nem született döntés, de a tervek a jelenlegi birtokviszonyokat figyelembe véve formálódnak. Célszerűnek látszik a magyar földtörvényhez igazodva maximum 300 hektáros üzemméretig plusztámogatást fizetni, illetve az 1 200 hektárnál nagyobb gazdaságoktól megvonni az első hektárok után járó többletforrást.
Vagyis
- 300 hektárig a magas alaptámogatáson felül kisüzemi pluszforrásban is részesülne a gazdaság, emellett AÖP-re és AKG-ra is jogosult lehet,
- 1 200 hektáros üzemméretig élvezheti az első 300 hektár után járó pluszforrásokat, emellett AÖP-re és AKG-ra is jogosult lehet,
- 1 200 hektár felett elveszíti az első hektárok után járó pluszokat, viszont nyer a magasabb alaptámogatással, jogosult lehet az AKG-ra, és még az sem biztos, hogy megmarad az AÖP-t elvonó capping mai rendszere.
Van még egy uniós elvárás, amelynek eleget kell tennünk, ez a generációs megújulás elősegítése, ami az új KAP egyik kiemelt célkitűzése. Egyelőre még nem világos, hogy az első hektárok ebben az esetben a 90 hektáros limiten maradnak-e. Ha az igénylők mostani létszámát és a jelenlegi játékszabályokat vesszük alapul, akkor a fiatalokra szánt 1,5 százalékos keretből a jelenlegi 25 ezer forintos plusztámogatás többszörösére is futja.
Könnyített AKG
A most kiírt agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai program már árulkodik róla, hogy milyen irányt vettünk a kettes pillér zöld kifizetéseiben. Az AKG követelményrendszere szelíd, és az egyes alprogramokért 25–30 százalékkal többet fizetnek most (beleértve az előző pályázati kör nyerteseit is), miközben a támogatott terület nagysága a jelenlegi 600 ezer hektárról 1,2 millió hektárra nőhet. A program futtatására éves szinten háromszor több pénzt (120 milliárd forintot) fordítanánk, mint az előző ciklusban, köszönhetően a megemelt hazai társfinanszírozási aránynak. „Az AKG-ba 2022-től könnyebb lesz bekerülni. Mindenkinek érdemes belépnie pár parcellával. Az ökológiai terület részaránya azonban sosem lesz egymillió hektár Magyarországon, a mi kontinentális klímánk egyszerűen nem alkalmas rá. A 25 százalékos célt ott könnyű elérni, ahol a csapadékos klíma miatt sok a legelő és a legeltetett állat. Egy olyan országban, ahol a művelt terület 80 százaléka szántó, ez nem várható el. Azt gondolom, hogy ezt meg fogják érteni a brüsszeli döntéshozók” – vélekedett Papp Gergely.
A baktériumtrágyázás egy könnyen vállalható AÖP-kritérium lesz
Mostoha sorsú abrakfogyasztók
Mint láttuk, ha ügyesen lavírozunk, akkor viszonylag könnyen teljesíthetők az unió zöld céljai, a kisüzemekre és a fiatalokra vonatkozó célkitűzései is. Egy problémás terület maradt, amivel nehéz mit kezdeni: az állattartás. Az uniós támogatási rendszer ismét a kérődző fajokat részesíti előnyben. Ezek területalapú és a termeléshez kötött támogatások révén, illetve az AKG-n keresztül is részesülnek forrásokban. Az érdemi területtel nem rendelkező állattartó gazdaságok – jellemzően ilyenek a baromfi- és sertéstartók – számára megint csak a nemzeti forrásból adható állatjóléti támogatások maradnak, illetve a kettes pillér fejlesztési pályázatai. (A hírek szerint most egy kedvezményes forgóeszközhitel-konstrukció is készül a számukra.)
„Érdemes tudni, hogy az állattartás támogatottsági szintje nálunk kifejezetten magasnak számít, de ez nem oldotta meg az alapproblémákat. Az ipari állattartásban csak egyre nagyobb üzemméretekkel lehet boldogulni. Valószínűsíthető, hogy a jövőben még kevesebb termelővel fog tovább működni az ágazat” – hangzik el a borús jóslat. Ez leginkább a baromfinál lassabb termelési ciklusú, lazán integrált, nagy tőkelekötést igénylő sertéshizlalás alatt ássa meg a vermet. Az ágazat megmentése érdekében EU-szerte megmozdultak a tagállamok, egy átmeneti segítségnyújtásra valószínűleg sor kerül majd.
Szerző: Gönczi Krisztina