Debrecenbe kéne menni – növénytermesztési tanácskozáson jártunk az épp ünneplő intézetben

Összevont konferenciájára várta idén a Debreceni Egyetem MÉK Növénytudományi Intézete a búza-, kukorica-, napraforgó- és szójatermesztőket, a technológia iránt érdeklődő kutatókat, inputanyag-forgalmazókat és természetesen a termelőket.

 

Kukorica
A búza-, kukorica-, napraforgó- és szójatermesztőket várta az intézet a növénytermesztési tanácskozásra
(fotó: Debreceni Egyetem)

 

Szeptember 1-jén az egyetemen tartott tanácskozáson olyan témák is szóba kerültek, mint az olajnövények hazai és nemzetközi piacának elemzése vagy az őszi búza termesztése előtt álló új technológiai korszak „tünetei” és elvárásai. Az esemény nemcsak abban volt egyedülálló, hogy a pandémia miatt tavasszal elmaradt 28. Búzatermesztési és a most aktuális 24. Kukoricatermesztési tanácskozást fogta egybe, hanem abban is, hogy a nyári aszály után hirtelen bekövetkező esőzések miatt a kísérletek terepbejárása is elmaradt. A kísérletben részt vevő cégek így „csak” az eredményeik elemzésével, a tapasztalatok megosztásával tudták a jelenlévőket tájékoztatni. A Debrecen-Látóképen folyó kísérletek azonban mindenki számára elérhetőek, előtte is, azóta is látogathatóak, így a termelők saját szemükkel meggyőződhetnek a különbségekről.

A fejlesztési kísérletekben ebben az évben a következő növényvédőszer-forgalmazó és fajtatulajdonos, illetve vetőmag-forgalmazó cégek állítottak be parcellákat: KITE Zrt., Nitrogénművek Zrt., Adama Hungary Zrt., BASF Hungária Kft., Bayer Hungária Kft., Corteva Agriscience, FMC-Agro Hungary Kft., Hed-Land Hungária Kft., Nufarm Hungária Kft., Sumi Agro Hungary Kft., Syngenta Kft. és a UPL Hungary Kft.

 

A jövő előrejelzése a múlt történéseinek elemzése alapján

Egy tartamkísérlet nem más, mint egy párbeszéd a növénnyel, amelyben olyan kérdéseket teszünk fel neki, mint például, hogy érzi magát adott körülmények között, miért érzi magát jól vagy miért rosszul, mit kíván vagy kívánna, milyen beavatkozásokra miként reagál. Persze azt is jó lenne tudnunk, hogy ha kívánságát teljesítjük, igényeit kielégítjük, azt mivel hálálja meg. Debrecen-Látóképen is ezen dolgoznak az intézet kutatói, dolgozói és a már nem új keletű hetesi szolgálat keretében az egyetemi hallgatók is, hogy ezekre a kérdésekre választ kapjanak. Ehhez évente 10–12 ezer parcellán végeznek (márka)független tartam- és egyéb kísérleteket, valamint külsős cégek megbízásából, velük együttműködve évente további 5–6 000 parcellán növényvédelmi és/vagy fajtakísérletet. A tanácskozás szünetében Pepó Péter professzor, a tanácskozás házigazdájaként egy másik különleges adatra is felhívta a figyelmünket: a Debreceni Egyetem rendelkezik hazánkban egyedülállóan öntözési tartamkísérlettel, sőt, a 200 hektáros kísérleti telep jelenleg 140 hektárnyi öntözött területén túl, a most is zajló beruházás eredményeként 2022-re további 40 hektárjuk válik öntözhetővé, így szinte a teljes területükön tudnak épp a klímaváltozási adatokra öntözési eredményekkel reflektálni.

 

A tartamkísérletek létjogosultsága – másfél évszázad nem tévedhet

Az angliai Rothamstedben a növénytermesztés, a növényi táplálkozás és a talaj termékenysége területén végzett tartamkísérletek 1843-ban kezdődtek, az őszi búza és répa termesztésének hosszú távú eredményességének alátámasztására. John Bennet Law és Joseph Henry Gilbert kezdetben a növények nitrogénre adott válaszát vizsgálta; a termésből évente vettek mintát, esetenként talajminták elemzésével is kiegészítve a vizsgálataikat.

Tehát annak dilemmája, hogy miért és meddig érdemes a kísérleteket folytatni, azóta eldőlt. Azontúl, hogy az egykori tartamkísérletek ma már muzeális értékűek, már sokkal többel hozzá tudnak járulni korunk növénytermesztéséhez. Akkoriban még nem álltak a rendelkezésre olyan analitikai módszerek, amikkel ma már egyértelmű összefüggések is felállíthatóak akár a biodiverzitás, akár a klímaválság kutatói számára. A mai tartamkísérletek pedig agronómiai értékük mellett egyre inkább olyan célokat szolgálnak, amelyek a környezetvédelmi, klímaváltozási, természetvédelmi és egyéb interdiszciplináris területek kihívásainak megoldását célozzák. Ahogy Pepó Péter professzor az idei látóképi tartamkísérletek elemzése kapcsán lapunknak is kifejtette: „A megközelítés egyre inkább multidiszciplináris, a növénytermesztési kutatások kiegészülnek olyan társtudományokkal (talajtan, agrokémia, növénytan, növényélettan, növényvédelem stb.), melyek bevonásával sokkal jobban megérthetjük a talaj-növény-légkör rendszerben lejátszódó anyag- és energiafolyamatokat, és javítani tudjuk a hazai növénytermesztés agronómiai és ökonómiai hatékonyságát”.

 

Dr. Pepó Péter
Dr. Pepó Péter professzor a tartamkísérletekről és a mögötte álló munkáról is nyilatkozott lapunknak (fotó: Debreceni Egyetem)

Fél évszázad a debreceni agrároktatás egén

A növénytermesztési tanácskozás utáni napon, szeptember 2-án ünnepelte egyetemi karrá válásának 50. évfordulóját a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara. A Debreceni Agrártudományi Egyetem 1970-ben jött létre, a Debreceni Agrártudományi Főiskola és a szarvasi Tessedik Sámuel Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum egyesítésével. A Debreceni Egyetem azóta is elképzelhetetlen agrárképzés nélkül, a közelmúltban megújult működési struktúra – a ma már alapítványi egyetem fenntartója augusztus elsejétől a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Kuratóriuma – is ezt a hagyományt folytatja. A hagyományos agrárképzést tartalmilag modernizálják, emellett új, a piaci igényeknek megfelelő és hiánypótló képzések indítását tervezik. „A szakok divatosabbá tételével, az egyetem kutatóintézeteiben komoly gyakorlati képzés kialakításával, külföldi egyetemekkel közös költségtérítéses „joint degree” programok kidolgozásával érdekesebbé tehetjük a képzéseinket. A mezőgazdasági munka a high-tech irányba mozdult el, és az automatizált agrárium egy jövedelmező szakma, ezt kell megmutatnunk a jövő nemzedékének” – fogalmazott az egyetem jubileumi rendezvényén Harsányi Endre agrárinnovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettes.

Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja a tehetséggondozás fontosságát hangsúlyozta ünnepi beszédében. A magyar mezőgazdaság számára már eddig is számos szakembert adott a debreceni agrárképzés. A kar ezért hallgatói ösztöndíjat alapít a tehetséges diákjai számára, és emellett két díjat is létrehozott: Az év publikációja, valamint Az év szerzője díjjal szeretnénk elismerni ezentúl a legkiválóbb kutatóikat.

A jubileumi ünnepségen a kar ikonikus tanárai saját tudományterületükön keresztül mutatták be az elmúlt 100 év mezőgazdaságának fejlődését, a debreceni agrár-felsőoktatás 50 évét, valamint beszéltek a szakmára váró kihívásokról, hisz ahogy Nagy János professzor emeritus fogalmazott ünnepi előadásában: a fejlődés nem állítható meg.

 

Sándor Ildikó

agrár búza DE Debrecen Egyetem konferencia kukorica mezőgazdaság napraforgó növénytermesztési tanácskozás