fbpx

A legsúlyosabb aszály

Írta: Barna Ferenc - 2022 július 31.

Az elmúlt 50 év legsúlyosabb aszályát éljük meg Magyarországon, és a század végéig tovább nőhet a csapadékhiányos évek száma – hívják fel a figyelmet a klímaváltozásra a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című portál szakemberei.

Napraforgó, aszály
A természetes növényzet és a mezőgazdasági termelés, valamint ennek következtében az élelmiszer-biztonság szempontjából tudnunk kellene kezelni a helyzetet (fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Már most sokkal rosszabb a helyzet

„Kecskemét és Nyíregyháza környékén már most sokkal rosszabb a helyzet, mint az eddigi legextrémebb, 2003-as aszályos évben” – olvasható a szakportálon.

Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus közös elemzésében felhívta a figyelmet, hogy a súlyosan aszályos időszakok száma 1990 óta mutat növekvő tendenciát. Országosan az látható, hogy alapvetően kevesebbszer, de többet esik, ezzel párhuzamosan pedig a száraz napok száma is nő.

Aszállyal érintett területek, infografika
Magyarország aszállyal érintett területei (infografika: MTI/KSH)

1971 óta a legnagyobb aszály országos átlagban 2003-ban volt

Idén július 24-éig az ország közepén, Kecskeméten március 1-jétől számítva az eltelt 146-ból 122 nap száraz volt, amely a teljes tavaszi-nyári fél évre átszámítva kissé felülmúlja a legsúlyosabb 2003-as évet. Keleten, például Nyíregyháza mellett azonban a helyzet ennél is rosszabb, hiszen idén az eddig ott jelentkező 129 száraz napot átszámítva a legextrémebb 2003-as évet is jócskán felülmúljuk.

Országos átlagban az elmúlt 50 évben nem nőtt annak a valószínűsége, hogy egyre több az aszályos év, de szignifikánsan növekedett annak valószínűsége, hogy amikor aszály van, akkor az egyre súlyosabb, hiszen nőttek a száraz napok tavaszi és nyári összegei.

Melegrekordok, infografika
A megfigyelőállomásokon mért legmagasabb hőmérsékletek (infografika: MTI/KSH)

Csak határozott kibocsátáscsökkentéssel lehet még esély

A szakértők elemzésükben a növényi termések érési fázisát és a terméshozamokat károsan befolyásoló nyári aszályt vizsgálták. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatbázisából az elmúlt 50 évet vizsgálva rámutattak, hogy míg délnyugaton és a Kárpátaljával határos régióban gyengén csökkent a féléves (a tavaszi és nyári együttes) csapadékösszeg, addig az ország északi-középső felén egyértelműen nőtt 1971 és 2020 között. Ráadásul – mint írták – ez a növekedés igen jelentős, és nagy területen eléri a 30-60 millimétert is. Ezzel párhuzamosan a két évszakban a száraz napok összege – kisebb körzeteket leszámítva – is nőtt.

Az optimista forgatókönyv szerint: határozott kibocsátáscsökkentéssel lehet esély a múltbelinél kevesebb száraz időszakra. A pesszimista jövőkép viszont további növekedést prognosztizál, és ez elsősorban kelet felé várhatóan még erőteljesebb is lesz.

A várható változásokhoz való alkalmazkodás érdekében a jövőben mindenképpen tárolni kellene a csapadékosabb évek többletcsapadékát a súlyosan aszályos évek hiányainak pótlására és az extrém aszály okozta katasztrófák elkerülésére, nem leengedni a folyókon – vázolták a megoldás egyik lehetőségét.

A legkevesebb csapadék, infografika
A legszárazabb évek Magyarországon (infografika: MTI/KSH)

A természetes növényzet és a mezőgazdasági termelés, valamint ennek következtében az élelmiszer-biztonság szempontjából is lényeges, hogy Magyarországon ne legyen gyakoribb a súlyosan aszályos tavaszi-nyári fél évek előfordulása.

Ennek érdekében a nemzetközi közösségnek, és közte Magyarországnak is, drasztikusan csökkentenie kell üvegházhatású-gázkibocsátásait, valamint a vízgazdálkodást kell újragondolni, előtérbe helyezve a vízmegtartást – mutatnak rá az előttünk álló feladatokra a tudósok.

Forrás: Másfélfok
Összeállította: Barna Ferenc