Hanyatlik az ökológiai gazdálkodás – fordít rajta az AKG?

Írta: Kohout Zoltán - 2021 augusztus 28.

Bár a lassú növekedés általában megfigyelhető, még mindig nem mondható el, hogy határozott útirány lenne a magyar mezőgazdaságban az ökológiai gazdálkodás. A növénytermesztésben is éppen visszaesést mutat a trend.

 

AKG ökoterület

 

Nagy változékonyság mellett

Az ökológiai gazdálkodásba bevont területek körében a gabonák terén csökkenést hozott a tavalyi év. E szegmensben az első nagy lendület az utóbbi bő évtizedben 2009-ben volt, amikor már majdnem elérte a 30 ezer hektárt az ökoművelés. Aztán újra lanyhult a kedv, és csak 2016-ban – igaz, akkor elég nagy ugrással – nőtt 33 ezer hektár fölé ez a mutató. Majd tovább emelkedett 2019-ig, amikor az eddigi csúcsot érte el 40,6 ezer hektárral. Tavaly már újra csökkent – 38,2 ezer hektárra – , vagyis nem túl nagy mértékben. Hasonló a trend a fehérje- és az ipari növények körében. Apró szegmens, de a nagy kilengések miatt érdekes az ökotermesztésű gyökérnövények volatilitása: 10 éve még csak bő 100, 2019-ben már több mint 410, majd tavaly újra már csak 104 hektáron foglalkoztak ezzel. Mindezekkel szemben folyamatos az ökoterület-növekedés a friss zöldségek, dinnyék, szamócák, a szőlők és bogyósültetvények, illetve a zöldtakarmányok szegmenseiben, továbbá a legelőknél (bár apró visszaesés ott is tapasztalható).

 

Jön az AKG

Összességében az ökológiai gazdálkodás tavaly 301 ezer hektáron volt jelen, ami 2 ezer hektárral kevesebb ugyan a 2019-esnél, de az utóbbi 15 évet számítva még mindig a 2. legmagasabb érték. (Mindebből 108 ezer az átállási terület.) Kérdés, mennyit fog lendíteni ezen a nemrég meghirdetett új AKG-s támogatási rendszer, ami évente 40 milliárdot szán erre a területre. Ugyanakkor – mint arról nemrég itt írtunk –, például egy az átálláson túlesett bioalmásra, gyümölcsösre kevesebb támogatást fizetnek, mint egy AKG-s ültetvényre, miközben az elvárárok sokkal szigorúbbak. Az sem egyértelmű még, hogy az ültetvények esetében 3 éves átállási időszak után mi bizonyul fenntartási időszaknak…

 

AKG ökoterület

 

Kevesebb az „ökoállat” is

Ugyancsak nagy a változékonyság az ökológiai gazdálkodás keretében tartott állatlétszámban. Az utóbbi 13 évben a legtöbb szarvasmarhát (32,4 ezer) 2010-ben tartották ilyen keretek között, 2020-ban alig több mint 26 ezret. Az „ökosertések” száma tavaly már nem érte el a 3500-at, pedig volt idő – például 2008-ban –, amikor csaknem a 7000-et is; a juhok száma is csökkent 8500-ra a 2010-es 9462-es rekordról. S végül: az ökológiai tartású baromfik száma is kevesebb, mint volt korábban: 2020-ban 95,3 ezret, míg például 2011-ben csaknem 140 ezret neveltek így – áll a KSH frissen kiadott összegzésében.