Az agrártermékek és védjegyek oltalmáról
Az Agrárminisztérium célja, hogy minél több hazai mezőgazdasági termékre nyújtsanak be a termelői közösségek uniós oltalom iránti kérelmet – jelenleg 69 magyar földrajzi árujelző áll oltalom alatt az Európai Közösségekben. Hazánkban megkülönböztetünk földrajzi árujelzős védelmet, hagyományos-különleges termékeket, illetve sajátságos a hungarikum kategória is. Ám legyen szó biovédjegyekről, a kormányzat által működtetett hungarikum vagy épp a HÍR-logókról, a cél az, hogy átlátható követelményeknek megfelelő, nyomon követhető, hazai eredetű, kiváló minőségű élelmiszerek és mezőgazdasági termékek születhessenek. Persze a termékek és a védjegyek fogyasztókkal való megismertetése is fontos…
Egy közvélemény-kutatás szerint megugrott azoknak a száma, akik több magyar árut hajlandóak venni, akár kicsit drágábban is. A fogyasztókat a hazai termékek kiválasztásában a védjegyek – például a Magyar Termék védjegy – is segítik. A védjegy, amely lehet egy szó, szóösszetétel, személynév, szlogen, logó vagy akár színösszetétel is, egy különleges jogterület, a szellemi alkotások joga alá tartozik. E terület az emberi alkotótevékenység eredményeit részesíti tulajdonjoghoz hasonló védelemben, ezáltal biztosítja, hogy a jogosultak megfelelő anyagi és erkölcsi elismerésben részesülhessenek. Két nagy ága a szerzői jog és az iparjogvédelem. Ez utóbbi garantálja nemcsak a műszaki alkotások, az áruk és szolgáltatások, hanem a védjegyek, illetve a földrajzi árujelzők védelmét is. Három, egymással részben párhuzamosan működő rendszer minősíti a termékeket: egyrészt a nemzeti, másrészt az uniós, végül a nemzetközi. A rendszerek között csak részben áll fenn a párhuzamosság, hiszen nem teljesen egyforma fogalmi készlettel rendelkeznek, továbbá az oltalmazott termékek sem feltétlenül azonosak. A mezőgazdasági termékek oltalmának rendszere összetett. Megkülönböztetjük egymástól a mezőgazdasági termékeket és élelmiszereket, szőlészeti és borászati termékeket, ízesített borokat, szeszes italokat, végül a nem mezőgazdasági (ipari) termékeket.
Magyar termék védjegy. Forrás: ttps://amagyartermek.hu/vedjegyek
A szellemi tulajdon védelméért hazánkban elsősorban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felelős. Érdemes mindjárt minél konkrétabban elhatárolni egymástól a jogi védelem két leglényegesebb területét, a védjegyeket, valamint a földrajzi árujelzőket. Bár ugyanaz a törvény tárgyalja mindkettőt, továbbá egy adott termék valamely jellemzőjét tanúsítják, ám a védjegyek minőségjelző funkciója csak áttételesen érvényesül, illetve a földrajzi árujelzők kapcsolhatók inkább az agrártermékekhez. Ráadásul a földrajzi származásra utaló megjelölés védjegyként lajstromozása tiltott is hazánkban. A földrajzi árujelzők egy nagyon régi, 1883-as kategória. Nemzetközi szinten megkülönböztetünk származási jelzést, eredetmegjelölést, valamint földrajzi megjelölést. Az Európai Unió egy ettől relatíve eltérő rendszert honosított meg gyakorlatával. Földrajzi árujelzők használata esetén a termék minősége főként vagy kizárólag adott földrajzi környezetnek, illetve eredetvédelemnél a kapcsolódó emberi és természeti tényezőknek is köszönhető. Azon túl, hogy a termék jogi és intézményi védelme minőségi garanciát jelent a fogyasztóknak, ez az oltalomtípus kollektív jogosultságot is ad, hiszen adott földrajzi területen valamennyi előállító jogosult a használatra, tehát az oltalomnak nincsen időbeli korlátja, de átruházása sem lehetséges. A mezőgazdasági terméket vagy élelmiszereket jelölő olyan hagyományos földrajzi vagy nem földrajzi elnevezéseket is eredetmegjelölésnek, illetve földrajzi jelzésnek kell tekinteni, amelyek megfelelnek e kategóriák fogalmi kritériumainak. A védjegyek azzal segítik a fogyasztók tájékozódását, hogy grafikai úton ábrázolhatók, nyilvántartásba vett megjelölésként alkalmasak áruk és szolgáltatások azonosítására. Agrárjogi szempontból a hagyományos szolgáltatási, valamint együttes védjegyek mellett nagy szerepük van a termék rendkívüli minőségi jellemzőit tanúsító védjegyeknek, amelyek jogosultja az a szervezet, amely engedélyezi a logó használatát adott termékekkel kapcsolatban, illetve minőségi követelményeket tartalmazó szabályzat alapján biztosítja az ellenőrzést is.
Az európai uniós védelem piaci jelentősége
1992 óta létezik az élelmiszerek, mezőgazdasági termékek európai uniós oltalma. Az uniós oltalommal rendelkező termékek adatbázisában (vagyis az eAmbrosiában) 3 482 termék szerepel, amelyből 68 magyar (többnyire oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező bor).
Kizárólag uniós oltalommal védhetőek a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek árujelzői, a szőlészeti és borászati termékek, illetve a szeszes italok eredetmegjelölései. Az európai uniós oltalmat élvező árucikk (élelmiszer, mezőgazdasági termék kategória) a friss hús, a húsipari termékek, sajtok, sütőipari termékek, virágok, gyümölcs- és zöldségfélék, valamint az egyéb termékek. 2017-ben az európai élelmiszer- és italágazat becsült eladási értéke 1 101 milliárd euró volt, amelyből a földrajzi jelzésekkel és hagyományos-különleges termékvédelemmel rendelkező termékek 7%-os részesedést értek el. Az uniós oltalom alatt álló regisztrált termékek számát tekintve a legtöbb Olaszországhoz volt köthető, ám Franciaország vezet az eladási értéket vizsgálva. Az uniós oltalmazott termékek forgalma az adatok alapján jelentős mértékben a belföldi piacon zajlott (58%).
Európai Uniós védjegyjelzések. Forrás: https://ec.europa.eu/info/food-farming-fisheries/foodsafety-and-quality/certification/quality-labels/quality-schemes-explained_hu
Földrajzi árujelzők a hazai jogi szabályozásban
A földrajzi árujelzőket valamely táj, helység, illetőleg egy ország területéről származó és ott feldolgozott, illetve előállított olyan termékek megjelölésére használják, amelyek különleges minőségük, hírnevük vagy egyéb jellemzőjük alapján más hasonló termékektől egyértelműen megkülönböztethetők. A földrajzi árujelzők két típusba sorolhatók. Ha a különleges minőség kizárólag egy adott helyről való származástól függ, de az alapanyag-termeléstől a termék-előállításig nem minden lépés kötődik egy térséghez, földrajzi jelzésről beszélünk, mely az árujelző passzív típusa. Ha a különleges minőség a természeti és emberi tényezők együttes megléte mellett jön létre, és az előállítás folyamata minden lépésében egy földrajzi térséghez kötött, eredetmegjelölésről van szó, mely az árujelző aktív típusa.
A földrajzi árujelző nyilvántartásba vételéhez csatolni kell a termékleírást, melynek tartalmaznia kell a termék megnevezését és bemutatását, a termék előállítási módjának, hagyományos módszerének ismertetését; valamint annak a földrajzi területnek a meghatározását, amelyről származó termék megjelölésére a földrajzi árujelzőt használják. A benyújtott termékleírást nemzeti szintű védelem esetében (nem mezőgazdasági termékek esetén) a Magyar Eredetvédelmi Tanács, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, uniós szintű védelem esetén az Európai Bizottság is vizsgálja. A földrajzi árujelző oltalma együttesen és további külön engedély nélkül illeti meg azokat, akik a meghatározott földrajzi területen termelnek, és igazoltan betartják a bejelentett termékleírás előírásait, függetlenül attól, hogy ki igényelte a lajstromozást. Éppen emiatt földrajzi árujelzőre általában nonprofit helyi érdekképviseleti, szakmai szervezetek nyújtanak be kérelmet. Az oltalom a nyilvántartásba vételekor keletkezik, és korlátlan ideig tart. A termékleírás betartásának ellenőrzését hazánkban a Nébih végzi. A borok földrajzi oltalmának három kategóriája ismeretes.
Forrás: https://gi.kormany.hu/kerelmezes
Hagyományos-különleges tulajdonságú élelmiszerek
Európai uniós szintű védelmi körbe tartozik ezek tanúsításának rendszere is. Az oltalom az Európai Unió területére szerezhető, ha a termékleírásból bizonyíthatóan kitűnik, hogy az adott élelmiszer hagyományos nyersanyagokból és különleges előállítási mód szerint készül. Az így levédetett termék előállítására (és a levédett elnevezés használatára) az Európai Unió egész területén csak az válik jogosulttá, aki a termékleírásban szereplő feltételeket igazoltan betartja. A termékleírás betartásának ellenőrzését hazánkban a Nébih végzi. Itthon ilyen terméknek minősül a tepertős pogácsa és a pozsonyi kifli.
A hungarikumvédelem alapjai
Az Országgyűlés 2012-ben fogadta el a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok védelméről szóló törvényt. A jogszabály újszerű szemlélete abban áll, hogy a hungarikumok védelmét egységesen kezeli, vagyis függetlenül attól, hogy élelmiszeripari vagy kulturális jellegű értékről van-e szó. A törvény a nemzeti érték fogalmából indul ki, amelynek körébe beletartoznak a sajátosan magyar szellemi tevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz és hagyományokhoz kapcsolódóan létrejött egyedi, különleges produktumok, szolgáltatások, valamint különleges természeti értékek, amelyek igazolhatóan a magyar nemzeti történelmi múlthoz köthetők, vagy Magyarországon, illetve a magyar nemzethez kapcsolódó hazai és nemzetközi elismeréssel bírnak.
További feltétel, hogy adott terméket a hazai lakosság – de legalább egy meghatározott tájegység lakossága – a magyarságra jellemzőnek és közismertnek fogadja el, továbbá a termék vagy szolgáltatás esetében kielégíti a Hungarikum Bizottság által meghatározott különleges minőségi követelményeket, végül az adott termék külföldön is magyar sajátosságként ismerhető. A már jelenleg is európai uniós vagy nemzetközi elismeréssel rendelkező nemzeti értékek külön elbírálás nélkül hungarikumnak minősülnek.
A termékleírásból bizonyíthatóan kitűnik, hogy az adott élelmiszerhagyományos nyersanyagokból készül
Ha saját védjegyet szeretnék…
Mind a termelők, mind a fogyasztók szempontjából fontos az egyes áruk és szolgáltatások egymástól való megkülönböztetése, beazonosíthatósága. Adott termelő választása szerint termékein feltüntethet egy már lajstromozott, legtöbbször tanúsító védjegyet, vagy maga alakíthat ki egyet. Védjegyoltalomban fő szabály szerint lényegében bármi (betű, szám, szóösszetétel, sík- vagy térbeli alakzat, szín, színösszetétel, hologram, hangjelzés, illat stb.) részesülhet. Az egyedüli lényeges szempont, hogy legyen grafikai úton ábrázolható, és legyen alkalmas áruk vagy szolgáltatások egymástól való megkülönböztetésére. Ebből következik, hogy ami nem ábrázolható grafikai úton, nem rendelkezik megkülönböztető képességgel, megtéveszti a fogyasztót, felségjel vagy vallási jelkép jogellenes használatából ered stb., az abszolút módon ki van zárva a védjegyoltalomból. Relatív kizáró ok esetén – például, ha egy újonnan bejegyzendő védjegy más személy korábban benyújtott és jóváhagyott védjegy-kérelmével ütközik – a bejegyzési akadály megszüntethető, ha a védjegyoltalmat korábban megszerző fél írásban hozzájáruló nyilatkozatot tesz arra nézve, hogy a védjegyet a bejegyeztetést kérő másik fél használhassa. Fogyasztóvédelmi okok miatt, ha egy korábban bejelentett védjeggyel összetéveszthetőségig hasonló megjelölésről van szó, amely a fogyasztó megtévesztésére alkalmas lehet, akkor sem részesülhet oltalomban, ha a korábbi bejelentésű védjegy tulajdonosa ehhez hozzájárult. Bármely természetes és jogi személy védjegyoltalmi eljárás útján lajstromoztathatja a védjegyét az SZTNH előtt (https://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/vedjegy/formanyomtatvanyok). Egy árun akár több védjegy is alkalmazható. A védjegyoltalom megszerzéséhez a bejelentési kérelem mellett szükséges a védjegy leírásának és grafikai ábrájának, valamint az ún. árujegyzéknek a benyújtása is. Ez utóbbi azoknak az áruknak (áruosztályok) és szolgáltatásoknak a felsorolását tartalmazza, amelyeken a védjegyet használni kívánják. Az SZTNH a bejelentést megvizsgálja, és kutatási jelentést készít arról, hogy vannak-e a bejegyzést gátló tényezők. Emellett nyilvánosan is közzéteszik az adott ábrát a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben, mely alapján abszolút kizáró ok miatt bárki, relatív kizáró ok miatt pedig egy korábbi elsőbbségű jogosult felszólalással élhet.
A Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyei: 1) Alapfokozat, 2) Aranyfokozat. Forrás: https://kme.hu/
A védjegyoltalom tulajdonjogszerű jogviszony. Ebből következik, hogy a védjegyjogosultnak kizárólagos használati joga van, mely alapján bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenysége körében azt használja. A kizárólagos használati jog csak a levédetett teljes grafikai megjelölésre vonatkozhat, és csak a benyújtott árujegyzékben szereplő termékeken alkalmazható. A magyar szabályozás a védjegyet személyi vagyonnak tekinti, így nem kizárt a védjegy megterhelése (pl. hitel fedezetéül való felajánlása), a védjegy tulajdonjogának szerződéses átruházása, illetve használatának átengedése védjegylicencia-szerződés útján. Fontos szabály, hogy ha egy védjegyjogosult öt éven át megszakítás nélkül eltűri egy, az általa levédetett védjegyhez képest későbbi bejelentésű azonos vagy azzal megtévesztésig hasonló védjegynek az országban történő használatát, noha tudomása volt e használatról, a továbbiakban nem léphet fel e későbbi bejelentésű védjegy használójával szemben.
A kétszintű nemzeti védjegyrendszer terve
A Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszer bevezetésében az Agrárminisztérium szerint az élelmiszerlánc minden szereplője érintett. A védjegyrendszernek két fokozata ismeretes. Az első az „alapszint”, melyre mezőgazdasági termelők, kistermelők, élelmiszer-előállítást, -feldolgozást végző kis-, közepes és nagyvállalkozások, valamint saját márkás termékeket forgalmazó élelmiszer-kereskedelmi vállalkozások pályázathatnak.
A márkatulajdonosok, akik szeretnék elnyerni az új védjegyet, pályázatot kell hogy benyújtsanak, amelyet az agrártárca, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, illetve az adott ágazat szakemberei bírálnak el, emellett minden alkalommal sor kerül egy helyszíni auditra is. Az aranyfokozat megszerzéséhez további komplex vizsgálatokon kell átesniük az előállítóknak, amelynek alapja a termékmustra. Ennek lényege, hogy a Magyarországon ugyanazon terméktípusba tartozó termékek közül kiválasztják a legjobbakat, és ezek pályázathatnak. Bár a 2020-as év a tejtermékekről szólt, de idén januártól már a friss, majd pedig a feldolgozott húsokra is felkerülhet a kiváló minőséget tanúsító embléma. Elsőként a friss szeletelt, darabolt, darált sertéshús előállítói és feldolgozói jelentkezhettek, majd következtek a marha- és baromfifeldolgozó ipar szereplői, az előállítók, a vágóhidak és a feldolgozók is. Őket követik a feldolgozott húskészítmények (kolbász, szalámi, virsli és párizsi) előállítói. Május második felétől viszont már friss pulykahússal és ebből készített darált hússal lehet pályázni. Az év második felében – többek között – a gabona- és tartósítóipari termékek következnek.
Bővebben lásd: https://kme.hu/tudj-meg-tobbet-a-specialis-tanusitasi-kovetelmenyekrol/.
SZERZŐ: CSEGŐDI TIBOR LÁSZLÓ
