Látlelet a kukából

Hulladékkérdések az agráriumban: a tarlóégetéstől a lerakáson át a CSEBER-ig

Többek között az állami erdőgazdaságok és a nemzeti parkok területén lerakott illegális hulladék gyűjtésére indította el a kormány 2020 nyarán a „Tisztítsuk meg az országot!” projektet. Bár a 13 milliárd forintos, ősszel zárult első ütemet egy az önkormányzatok pályázatán alapuló második követte, de nem biztos, hogy mindez csak pénz kérdése. A régi beidegződések kell, hogy megváltozzanak: a mezőgazdasági hulladékok nagy területen történő kezelésének nem az égetés az üdvözítő módja, ráadásul a növényvédőszer-göngyöleg megfelelő kezelésével, gyűjtésével jelentősen csökkenthetjük a műanyag hulladék mértékét. 2014-ben az EU-28 területén 19 millió tonna hulladék keletkezett az agráriumban. Lehetőleg ne a kukából vegyenek látleletet a kései utódok korunkról…

Közel 30 éve született precedensértékű ítélet egy finnországi gránitkitermelő cég ügyében, amely a „megtermelt” hulladékkő mennyisége után nem szeretett volna közegészségügyi járulékokat fizetni, és igazáért egészen az Európai Bíróságig hajlandó volt elmenni. Az Európai Közösségek Bírósága kinyilatkoztatta, hogy hulladék minden olyan anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles. Bár a hulladékok termelődése egyelőre a modern piacgazdaságok működésének velejárója, egy adott társadalom fenntarthatóságának fokmérője a hulladékok kezelésének mibenléte. Beszélhetünk ipari vagy más szektor által előállított hulladékról, másképp biológiailag lebomló vagy le nem bomló hulladékról, veszélyes hulladékról, illetve lakossági hulladékról. Egy hulladék akkor tekinthető veszélyesnek, ha hulladékról szóló törvény mellékletében meghatározott veszélyességi jellemzők egyikével legalább rendelkezik. Ugyan a települési szilárd hulladék és az úgynevezett inert hulladék nem tekinthető veszélyesnek, mégis a magyarországi illegális lerakókban többségében ez a két hulladéktípus található meg leginkább. Az inert hulladéknak jogi definíciója nincsen, leginkább építési-bontási hulladékként, kitermelt földként vagy sittként azonosítható. Annak ellenére, hogy ez a két hulladéktípus nem veszélyes, a környezetet nem megfelelő elhelyezés esetén mégis veszélyeztetheti vagy veszélyezteti.

 

hulladék

 

A hulladékpiramis elmélet alapján a fordított háromszöggel ábrázolható hulladék hierarchia tetején a megelőzés áll, ennélfogva az a legjobb hulladék, amely meg sem termelődik. Ha azonban már hulladék keletkezett, akkor ezt a legjobb újrahasználattal, ha ez sem lehetséges, újrafeldolgozással kezelni. Az elmúlt években az Európai Unió környezetvédelmi politikájának középpontjában a körforgásos gazdasági modell megvalósításának a célkitűzése áll. Szemben a ma működő lineáris modellel, itt zárt anyagáramokról van szó, a nem megújuló anyagok az újrahasználat vagy az anyagában történő újrahasznosítás révén nem hagyják el a rendszert, ideális esetben nem keletkezik hulladék. A lerakás, égetés a hulladékhierarchia alján helyezkedik el. Az egyik leginkább jelentős hulladéktípus a műanyag (csomagolási) hulladék. Az Európai Bizottság 2018as adatai szerint a világ műanyagtermelése az 1960-as évek óta mintegy hússzorosára nőtt, 2016-ban 335 millió tonnát tett ki. Európában az összes műanyag-felhasználás 40%-át csomagolásra használták ugyanabban az évben. A mezőgazdaságban mind szerves, mind szervetlen hulladék keletkezhet. A szigorúan véve az agráriumban keletkezett hulladék mennyisége nem mutat összefüggést sem az adott tagállam nagyságával, sem az iparosodás mértékével, sem pedig az állattenyésztés súlyával. A legtöbb (néhány éve közel hatmillió tonna) agrárhulladék Spanyolországban keletkezik, míg Németországban ezzel szemben „csak” 439 ezer tonna, hazánkban 521 ezer tonna, és Portugáliában 49 ezer tonna. A magyar vidéket bőven terhelik hulladékok kezelésével kapcsolatos problémák. A Hulladék Munkaszövetség szerint több mint 10 ezer illegális lerakó van, volt az országban, ehhez jön a 2019-es adatok alapján évente termelődő 2000 tonna növényvédő szeres csomagolóeszköz, hogy a kerti avar és a tarló égetésének rossz szokását ne is említsük.

 

Illegális hulladéklerakás és -égetés saját ingatlanon

A természetes személy ingatlanhasználó – amennyiben megfizette a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat – a települési hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékot hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékot kezelő hulladékkezelő létesítménybe szállíthatja, ott a jogosultnak átadhatja, vagy gyűjtőedénybe elhelyezheti. Birtokháborítási eljárás indítható abban az esetben, ha például telekszomszéd úgy halmozott fel hulladékot, vagy úgy kezel hulladékot saját területén, hogy azzal mások tulajdonláshoz fűződő jogát sérti, vagy veszélyezteti, például mert a nagy mennyiségű hulladék bűzös, vagy zavarja a szomszéd kilátását. A tulajdonos a dolog (jelen esetben ingatlan) használata során köteles tartózkodni minden magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. A zavarás tényének megállapításakor az egyéni érzékenységnek nincsen különösebb jelentősége. Ha a telek birtokosa, tulajdonosa birtokháborítás esetén egy éven belül kéri a zavarás megszüntetését, és az eredeti állapot helyreállítását, a helyi önkormányzat jegyzője jogosult eljárni az ügyben, ám kártérítési kérdésekben (például a szomszéd ingatlana nagyon szemetes, ami hátrányosan befolyásolja az én ingatlanom eladási árát) legtöbbször nem ő, hanem a területileg illetékes járásbíróság dönthet.

Ha a szomszéd a telkén veszélyes hulladékot (például olajos kanna) vagy a környezetet veszélyeztető hulladékot tárol, akkor cselekménye büntetőeljárás lefolytatását is megalapozhatja. A birtokháborítási, esetlegesen büntetőeljárással párhuzamosan saját ingatlanán jogellenesen hulladékot elhelyező személyt a helyi önkormányzat jegyzője, mint környezetvédelmi hatóság kötelezi a szóban forgó hulladék elszállítására, kezelésére, másodsorban hulladékgazdálkodási bírságot szabhat ki vele szemben. A bírság összege függ a kötelezettség megszegésének súlyától és típusától. Ingatlanon ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett vagy elhagyott hulladék elszállításának, kezelésének a kötelezettsége a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát terheli, hulladékgazdálkodási bírság fizetése mellett. Ha azonban szállítási, kezelési kötelezettségét önként nem teljesíti, vagy személye nem állapítható meg, akkor az elszállítási, kezelési kötelezettség azt az ingatlanhasználót terheli, akinek az ingatlanán a hulladékot elhelyezték vagy elhagyták.

 

hulladék
A magyar vidéket bőven terhelik hulladékok kezelésével kapcsolatos problémák

 

Illegális hulladéklerakás közterületen

Amennyiben adott személy települési hulladékot (így például háztartási hulladékot) közterületen engedély nélkül rak le, helyez el, vagy nem a kijelölt lerakóhelyen rak le vagy helyez el, a szabálysértési törvényben foglalt köztisztasági szabálysértés tényállását követi el. Ebben az esetben szabálysértési bírság kiszabásának van helye a rendőrség, mint általános szabálysértési hatóság által. Ugyanakkor a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr, míg az önkormányzat közigazgatási határain belüli termőföldeken mezőőr is kiszabhat helyszíni bírságot. Vagyis, ha valaki közterületen illegális hulladéklerakás szabálysértési tényállást követ el, amit a helyszínen a vele szemben intézkedő személy előtt elismer, helyszíni bírságot kell, hogy fizessen. Ha nem ismeri el a szabálysértés elkövetését, vele szemben szabálysértési eljárást folytatnak le. A szabálysértési eljárás lefolytatása mellett a közterületen illegálisan hulladékot lerakó személy számíthat arra is, hogy kötelezni fogják a szóban forgó hulladék elszállítására, kezelésére is.

 

Amikor az illegális lerakás bűncselekmény

A büntető törvénykönyv hulladékgazdálkodás rendjének megsértése tényállást csak akkor valósíthatja meg valaki, ha a hulladék alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, valamint a környezeti elemek valamelyikének, esetleg élő szervezet egyedének veszélyeztetésére. Veszélyes hulladékok esetén ez a veszélyeztető hatás természetesen nem lehet kérdés. Ahhoz, hogy az illegális hulladéklerakás bűncselekménynek minősüljön, legalább a konkrét veszély kell, hogy kimutatható legyen a lerakás következtében. A bűncselekmény alap- vagy minősített esete a hulladék (vagy veszélyes hulladék) ideiglenes vagy végleges tárolása, illetve szállítása útján egyaránt elkövethető. Például a bűncselekmény elkövethető, ha valaki saját ingatlanon autókat bont szét, rézkábelekről leégeti a szigetelést a fém kinyerése céljából, állati tetemeket földel el, vagy hulladékot (például ruhahulladékot) fűtés céljából éget.

 

tűz
Hazánk az Európai Unió negyedik legrosszabb levegőjű országa

 

A tarlóégetés is lehet bűncselekmény

A Levegő Munkacsoport szakértői szerint tíz-tizenegyféle vegyi anyagot tartalmaz egy átlagos kupac, azaz körülbelül 100 kg kerti avar égetésekor keletkező füst, így köztük 5-7 kilogramm szén-monoxidot, 20 gramm nitrogén-oxidot, továbbá 0,45 gramm dibenzofuránt és 0,06 gramm benzo(a)pirént. Utóbbi két vegyi anyag súlyosan rákkeltő és egészségkárosító hatású. A kerti avar égetésétől kezdődően a tarlóégetésig a mezőgazdasági hulladék égetése is felelős azért, hogy hazánk az Európai Unió negyedik legrosszabb levegőjű országa az Európai Számvevőszék másfél évvel ezelőtti jelentése szerint. Bár száz lakosra vetítve 1,8 elveszett egészséges évet jelent Magyarországon a légszennyezettség, ami több mint kétszerese az EU átlagának, mégsem ettől ütközhet büntetőjogba a tarlóégetés. A korábbi Legfelsőbb Bíróság (ma Kúria) joggyakorlatában szerepelt az elmúlt évtizedekben olyan büntetőügy, amelyben egy egyébként szabályosan végrehajtott, mégis balul elsült tarlóégetés következtében megtörtént tömegbalesetet kellett jogilag megítélni. Bár a bíróság végül felmentette a terheltet a jogi felelősség alól, mégis az általa elindított eseménysor (nem megfelelő szélviszonyok és kukoricaszár magas víztartalma) vezetett akkor egy segédmotort vezető személy halálához.

Tanulság, hogy ha a tarlóégetést vonalas létesítmény, vagyis közút vagy vasútvonal mentén végezzük, az időjárási és szélviszonyok figyelembe vétele nélkül azt kockáztatjuk, hogy a képződő füst megnehezíti a közlekedést. Tevékenységünk ebben az esetben megvalósíthatja a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény törvényi tényállását. Ha valaki vonalas létesítmény mentén növényzetet, lábon álló növényzetet, tarlót vagy növénytermesztéssel összefüggésben keletkező hulladékot éget el, 500 000.-Ft levegőtisztaság-védelmi bírság megfizetésére kötelezhető a területileg illetékes kormányhivatal határozata által. Abban az esetben, ha a tarlóégetés során keletkező tűz lakóépületeket, gazdasági épületeket, esetleg települések külterületét veszélyezteti (így emberéletek, vagyoni javak kerülnek közvetlenül veszélybe, tevékenységünk megvalósíthatja a közveszély okozása bűncselekmény törvényi tényállását. Ha fokozottan védett vagy védett élő szervezetek (állat- és növényfajok) egyedei károsodnak, pusztulnak e, tevékenységünk által megvalósíthatjuk a természetkárosítás tényállását.

 

Hogyan szabályos a tarlóégetés?

Fő szabály szerint a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi, valamint a külterületen lévő zártkerti ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos. Az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani. Kivételes esetben külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója legfeljebb 10 ha egybefüggő területen végezhet irányított égetést, amelynek időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét a megkezdés előtt 5 nappal az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez írásban be kell jelenteni. A kérelem az említetteken túl tartalmazza még a kérelmező pontos megnevezését, valamint a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket is. A kérelemben meg kell adni továbbá az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és elérhetőségét is. Az irányított égetés során a tüzet magára hagyni tilos, továbbá veszély és a tevékenység befejezése esetén azonnal el kell oltani. Az oltást követően gondoskodni kell a parázslás, az izzás megszüntetéséről, valamint ennek érdekében a terület átvizsgálásáról. Arra kell törekedni, hogy az irányított égetés ne jelentsen a környezetére tűz- és robbanásveszélyt. A vonatkozó szabályok értelmében mindenképpen tilos a tarlót minden oldalról egyidejűleg felgyújtani, továbbá szalmát elégetéssel megsemmisíteni, valamint lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni. Ugyanakkor az égetéshez engedélyezett a tarlómaradványok felhasználása.

Az égetést megelőzően kötelező a tarlót legalább 3 méter szélességben körülszántani, továbbá vadriasztást végezni. Fasorok, facsoportok védelmére minimum 6 méteres védősávot ki kell alakítani, továbbá 10 hektárnál nagyobb területen szakaszosan kell végezni az égetést. A tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy mezőgazdasági vontatót ekével vagy tárcsával a helyszínen készenlétben kell tartani. A vasút vágánytengelyétől mérve legalább 4 méter, a közút szélétől mérve legalább 3 méteres védősávot kell kialakítani. A védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani.

Természeti területen – vagyis olyan földterületen, amelyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek – csak hatósági engedéllyel lehet gyepet, nádast vagy vízinövényzetet égetni. Védett természeti területen lévő erdőben – kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő terület, törvény vagy más jogszabály által – kerülni kell a vágásterületen történő égetést. Csak a természetvédelmi hatóság engedélyével lehetséges védett természeti területen nádast vagy más vízinövényzetet égetni, gyep- és parlagterületet, valamint tarlót és szalmát égetni, illetve erdőterületen egyáltalában tüzet gyújtani (kijelölt, kiépített tűzrakóhely kivételével). Természetvédelmi hatóság helyi jelentőségű természetvédelmi terület esetén a helyi önkormányzati jegyző, főjegyző. Egyébként az ügyfélnek a természetvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalhoz kell a kérelmet benyújtania. Az eljárásért a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

 

hulladék
Természeti területen csak hatósági engedéllyel lehet gyepet, nádast vagy vízinövényzetet égetni

 

Sikertörténet az agrárhulladék feldolgozásban – a CSEBER

Magyarországon közel két évtizede működik a növényvédő szeres csomagolóeszköz-begyűjtés CSEBER Nonprofit Kft. által működtetett rendszere, amelynek szolgáltatása a gazdálkodók számára ingyenes. A rendszer célja a göngyölegek minél nagyobb arányú visszagyűjtése és ártalmatlanítása. A szervezetet maguk a gyártók, azaz a csomagolóeszközt elsőként forgalomba hozó cégek hozták létre, ma mintegy 100 cég anyagi hozzájárulásából működik. A kiterjesztett gyártói felelősség jegyében a céljuk az, hogy a vegyszeres göngyöleg életútját végigkísérjék, és az ne puszta ártalmatlanításban, hanem valódi hasznosításban érjen véget.

 

A hármas szám törvénye

A növényvédő szerrel (potenciálisan) szennyezett csomagolási hulladék kezelése azonban az általános kezeléstől eltérően, elkülönítetten kell, hogy történjen. A sikeres hulladékhasznosítás érdekében fontos, hogy a gazdák a kiürítést követően a flakont háromszor öblítsék ki, majd átszúrva tegyék alkalmatlanná az újbóli felhasználásra. Ezzel az utóbbi módszerrel biztosítható, hogy a flakont senki ne használhassa újra, egyúttal a hamisított növényvédő szerek mennyiségét is csökkenteni tudjuk. Helyes kezelés esetén a 60%-os hasznosítás biztonságos teljesítése alapvetően csak veszélyeshulladék-égető műben, energiahasznosítással valósulhat meg. Anyagában történő hasznosítás legfeljebb a garantáltan nem szennyezett, elkülönített másodlagos vagy harmadlagos csomagolásnál, illetve az égetési maradékból elkülönített fémeknél jöhet szóba. Vagyis nálunk a leghaladóbb eljárás szerint a darálást követően fűtésre fordítjuk az égetéskor keletkező energiát. Ugyanakkor persze előbb be kell gyűjteni a szennyezett csomagolóanyagokat, majd a hulladékfeldolgozás helyére kell szállítani. Problémát jelent ekkor egyrészt, hogy a flakonok térfogatának jelentős része levegő, továbbá egy-egy gyűjtőhelyen jelentős mértékű anyagkeveréssel is találkozhatunk. Vannak azonban előremutató kezdeményezések. Így például Franciaországban, ahol elég sok ilyen jellegű „szemét” keletkezik, nagyon jó hatékonysággal gyűjtik vissza ezeket a hulladékokat, és darálás után új termékeket (például a kommunális szennyvízelvezetés műanyag idomait, csöveit) készítenek belőle. Évekkel ezelőtt azonban nálunk növekedett a folyékony tápanyagot hordozó flakonok mennyisége, amely viszont nem minősült növényvédő szeres göngyölegnek, így a forgalmazók nem fizettek a gyűjtésért és az ártalmatlanításért. Érdemes hozzátenni, hogy a tápoldatos flakonok szelektív hulladékgyűjtés keretében is kezelhetők.

 

hulladék
Problémát jelent, hogy a flakonok térfogatának jelentős része levegő

 

Flakonok a tárolástól a szállításig és leadásig

A növényvédő szer tárolása, forgalmazása, szállítása és felhasználása fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül, ezért különbséget kell tenni a szennyezett és a tisztított csomagolóeszköz-hulladék között. Az előbbi a növényvédő szerrel közvetlenül érintkező kiürült csomagolóeszköz, illetve olyan eszköz, amelyet növényvédő szer forgalomba hozatala, szállítása, tárolása, felhasználása során ezen készítmények csomagolására használtak. Az utóbbi viszont a növényvédő szernek megtisztított, szemmel láthatóan anyagmaradékot nem tartalmazó csomagolóeszköze. A tisztított csomagolóeszköz-hulladékot illetéktelenektől elzárva kell gyűjteni, és ott legfeljebb 1 évig szabad tárolni. A tárolt csomagolóeszköz-hulladék mennyiségéről és fajtájáról folyamatos nyilvántartást kell vezetni. Raktárban a kiürült, kívül és belül szabályszerűen megtisztított növényvédőszer-csomagolóeszközöket elkülönítetten szabad tárolni. A tisztított csomagolóeszköz-hulladék kizárólag a felhasználótól a gyűjtőhelyig való szállítás szempontjából tekintendő nem veszélyes hulladéknak. A nem megfelelően kezelt, valamint gyűjtőhelyen tárolt és ártalmatlanításra váró csomagolóeszköz-hulladék az ellenkezőjének bizonyításáig veszélyes hulladéknak tekintendő. Csomagoláshoz használt, nem szennyezett papír és kezeletlen fa hagyományos tüzelőberendezésben elégethető, illetve más módon is hasznosítható. Fő szabály szerint lakossági felhasználásra kerülő 1 liternél, illetve 1 kg-nál nem nagyobb mennyiségű, III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szer csomagolására használt kiürített, tisztított csomagolóeszköz-hulladékok települési hulladékként kezelhetők. 250 litert, illetve 250 kg tömeget meghaladó mennyiségű növényvédő szer csomagolására használt csomagolóeszköz-hulladékok (többször használatos konténerek) begyűjtéséről, ártalmatlanításáról a csomagolóeszközben levő növényvédő szer gyártójának vagy importőrének kell gondoskodnia.

A szermaradvány megsemmisítéséről, a szennyezett göngyöleg kezeléséről a göngyöleg tulajdonosainak kell gondoskodniuk saját költségükre. A felhasználó köteles a kiürített, tisztított csomagolóeszköz-hulladékot az átvevőnek átadni, vagy kezeléséről szintén saját költségén gondoskodni. A felhasználó a tisztított csomagolóeszköz-hulladékot a gyűjtőhelyre saját járművel engedély nélkül szállíthatja. A csomagolóeszköz-hulladékot úgy kell szállítani, hogy annak során a környezet ne szennyeződjék. A szállító a szállításból eredő szennyeződés esetén köteles gondoskodni a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződésmentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról. A gyűjtőhelyek kereshető listája itt található. Az egyes gyűjtőhelyek változó időpontokban, a helyi adottságoknak és gyakorlatnak megfelelően szervezik meg a növényvédő szerrel szennyezett, kiöblített csomagolóeszközök átvételét. A CSEBER téli visszagyűjtési akciója novembertől januárig tart, gyűjtőhelyeiken várják az üres göngyölegeket.

 

Szerző: Csegődi Tibor László

 

agrár CSEBER csomagolási hulladék égetés hulladék hulladékgazdálkodás környezetvédelem lerakóhely mezőgazdaság mezőgazdasági hulladék tarlóégetés veszélyes hulladék