Hazai és nemzetközi szakemberek mutatták be a tartamkísérletekből származó eredményeiket azon a konferencián, amelyet a Westsik vetésforgó alapításának 90. évfordulója alkalmából a Debreceni Egyetem Nyíregyházi Kutatóintézetében tartottak.
A tartamkísérletek elsődleges célja, hogy hosszútávon hasonló, illetve uniformizált növénytermesztési eljárásokat alkalmazzanak egymás után, tájékoztatta a hallgatóságot Zsombik László, a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (DE AKIT) Nyíregyházi Kutatóintézetének igazgatója a nemzetközi kongresszus nyitónapján. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a talajban, környezetben zajló folyamatokat modellezzék, vizsgálati eredményekkel alátámaszthassák, majd az ezekből leszűrt eredményeket a gyakorlat számára átadhassák.
Európa egyik leghosszabb tartamkísérlete a Westsik-féle vetésforgó kísérlet. A Nyíregyházi Kutatóintézet jogelőd intézményében 1929-ben Westsik Vilmos tanár indította el az oktatási célt szolgáló kísérletét 12,4 hektár területen, 15 vetésforgóban modellezve a savanyú homoktalajon alkalmazható vetésforgókat.
Érdekesség, hogy napjainkban a zöldítésben visszaköszönnek azok az elméletek, ami alapján 9 évtizede a kísérletet beállították. A vetésforgók alkalmasak arra, hogy környezet- és talajkímélő növénytermelési eljárásokat vizsgáljanak, az eredmények alapján pedig a térség gyenge adottságú területeinek hasznosítására is javaslatokat tehetnek.
A Westsik vetésforgó alapításának 90. évfordulója alkalmából a kísérletet fenntartó DE AKIT Nyíregyházi Kutatóintézet „2nd Conference on long-term field experiments – LOTEX 2019” címmel szervezett ünnepi konferenciát. A magyarországi tartamkísérletekkel foglalkozó kutatók és a hazai társintézetek képviselői mellett brit, német, cseh, szlovák, orosz, és ukrán kutatók is bemutatták a tartamkísérletekből származó eredményeiket, mondta Makádi Marianna, a kutatóintézet Talajbiológiai és Talajhasznosítási Osztályának tudományos főmunkatársa.
A tartamkísérletek egyfajta szántóföldi laboratóriumok, ahol a hosszútávú változásokat figyelik meg, hiszen a talaj esetében mind a pozitív, mind a negatív változások általában hosszú időtartamot vesznek igénybe. Kárt sokkal gyorsabban, akár egy év alatt is lehet okozni a talajban, de ezeket kijavítani akár évtizedekig is eltarthat.
A kétnapos konferencián a talaj fizikai, kémiai és mikrobiológiai tulajdonságaival, a talaj és növény interakciókkal, valamint a tartamkísérletek speciális metodikai problémáival összefüggő témákat tekintették át a szakemberek.
A konferencián a tartamkísérletek fenntartásáért és támogatásáért kifejtett tevékenységéért a Nyíregyházi Kutatóintézet Westsik Vilmos emlékérmet adományozott Jolánkai Márton professzor részére.
