Csak a növénytermesztés profitálhat a legújabb uniós klímacélból

Ambiciózus klímacélokat szavazott meg az Európai Parlament (EP). A nagy többséggel elfogadott uniós klímarendelet szerint a korábban javasolt 40 százalék helyett 60 százalékkal kell az EU-tagországoknak csökkenteniük az üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat 2030-ig az 1990-es referenciaértékhez képest – írja az MTI. A téma mezőgazdaságai hatásait boncolgatjuk.

 

 

Azt mondják, másképp nem leszünk klímasemlegesek

A brüsszeli testület 392 szavazattal, 161 ellenszavazattal és 142 tartózkodás mellett fogadta el a határozatot, amelynek célja, hogy jogilag kötelezővé tegye azt a törekvést, hogy az EU 2050-ig éghajlatsemlegessé váljon. Az eredeti tervben 40 százalékos csökkentés szerepelt, azonban az Európai Bizottság a rendelet módosítására vonatkozó indítványban már 55 százalékot javasolt. Ezt azonban, az uniós parlamenti képviselők tovább emelték 60 százalékra, mivel véleményük szerint, ez az arány tudja csak biztosítani, hogy az EU jó úton haladjon a 2050-re kitűzött klímasemlegesség felé. Amint a szakpolitikai területért felelős tagállami minisztereket tömörítő Tanácsban megszületik a közös álláspont, az EP készen áll arra, hogy megkezdje a tárgyalásokat a tagországokkal.

 

Aki jól jár vele és aki nem

Az új klímacélnak drasztikus hatása lesz a termelésre és a termelői árakra. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése a megújuló energiák iránti kereslet-növekedéssel jár. A biodízel- és a bioetanolipar versengve keresi majd a repcét, napraforgót, kukoricát, szóját. Ezek termelői ára megugrik (már most sem alacsony…). A bioüzemanyagok gyártása során sok fehérjedara keletkezik, de ez nem feltétlenül viszi le az árát, hiszen drága lesz az alapanyaga. Vagyis az állattartók magasabb takarmányköltséggel kell hogy szembesüljenek, ugyanakkor a metán- és széndioxid-kibocsátásukat is csökkenteniük kell. Drágább technológiák beszerzésére kényszerülnek a tartásban és a trágyahasznosításban, plusz minden tetőre fel kell hogy kerüljön a napelem. Örüljenek, ha nem kell metángyűjtőt szerelniük a tehenekre….

Az energiahordozók árának általános emelkedése (a magas megújulóenergia-arány miatt) minden szegmensre kihat majd. A növénytermesztők mégis könnyebben viselik majd a következményeket, hiszen technológia-fejlesztésben már most jól állnak, kiadásaikat pedig bőven fedezni fogja a termények drágulása. Az állattenyésztők csak abban reménykedhetnek, hogy a világpiaci kereslet erős marad az ő termékeik iránt is. Ugyanakkor tudjuk, hogy Kína jövőre már kevesebb húsra tart igényt, és más térségekben nincsenek ilyen szigorú termelésdrágító klímaelvárások. Ugyan miért maradna akkor erős a kereslet az európai hús iránt?

És még egy apróság: a klímacélok gyakran szembe mennek Európa biodiverzitási célokkal. Ausztria, Dánia, Finnország, Lettország és Svédország biomassza nélkül – értsd: az erdők elégetése nélkül – már most sem tudta teljesíteni a zöldenergia-hasznosítási vállalásait.

agrár állattenyésztés biodiverzitás bioüzemanyag EU hatás klímacél megújuló energia mezőgazdaság növénytermesztés terményár ÜHG unió üvegházhatású gáz zöldenergia