Búzavetés: „Igaz út nincs, csak nyereséges és veszteséges megoldások”

Az idei év felvásárlási árai ismét azt igazolták vissza a termelőknek, hogy mindegy, milyen minőségű a búza, csak sok legyen belőle. Most a bőtermő, nyugati nemesítésű fajták is ki tudtak bontakozni. Sok termelőtől hallani, hogy a hazai genetika – legyen ez martonvásári vagy szegedi – ellenállóbb a gombás betegségekkel szemben, ami a tavalyihoz hasonló években mutatkozik meg igazán. Idén nagyon későn érkezett meg a csapadék. E cikk írásakor pedig még a vetés előtt állunk, a szeptemberi indián nyár közepén. Létezik a búzavetésre ilyenkor tuti taktika? Aligha, de azért van pár észrevételünk.

„A vetőmag csak egy kis szeletét adja a végeredménynek. Több múlik az agrotechnika egyéb elemein. Igaz út nincs, csak nyereséges és veszteséges megoldások. A legfontosabb, hogy ha az intenzív technológia mellett köteleztük el magunkat, akkor annak minden eleme az legyen. Semmi értelme méregdrága hibridet vetni, ha képtelenek vagyunk aztán kiszolgálni. Bizonyára ez az oka annak, hogy a kezdeti lelkesedés után többen visszaálltak a fajtabúzák termesztésére” – jegyzi meg egy Bács-Kiskun és Pest megyében egyaránt aktív növénytermesztési szaktanácsadó, dr. Mikó Péter, aki maga is gazdálkodik. Úgy érzékeli, hogy a visszavetett magok aránya még mindig 80 százalék körüli, de tulajdonképpen ezzel sincs gond, bár jobb lenne a nagyobb arányú fémzárolt vetőmag használata. „Nagyobb kérdés az, hogy lehet a búzát jól beilleszteni a vetésforgóba…” – mutat rá.

A gazdák alapvetően két, egymástól homlokegyenest eltérő stratégiával nyernek a legtöbbet

 

 

Kemény verseny a kukoricával

Békés megyében, ahol tavaly a legrosszabb volt a helyzet a gombatoxinok szempontjából, különösen nehéz az előbbi kérdést megválaszolni. A megye északi, kötött, gyenge földjein már csak ritkán, „talajjavítási célból” vetnek repcét. Az olyan kora tavaszi vetésű, korán lekerülő növények, mint a mák, a tavaszi árpa vagy a borsó pedig a leglutrisabb kultúrák közé tartoznak a belvizek miatt. Április előtt itt kockázatos vetni. A napraforgó három évet kell hogy várjon, mielőtt ugyanoda visszakerülne, a kukorica pedig kettőnél többször nem jöhetne ugyanabba a táblába. Így legalább egyszer egy búzának be kell ugrania a napraforgó után, hogy mégiscsak megtörjék a kukoricasort. Mégis sokan választanak kockázatosabb forgókat. Hallani három éven át tartó kukorica-monokultúráról és olyanról is, ahol a napraforgó már a harmadik évben ismét ugyanazon a táblán van. E két növény ugyanis legalább százezer forint hasznot hajt hektáronként, míg a búza legfeljebb 50 ezret, ha nem éppen nullát hoz ki a matek. És ez az ország összes pontjára igaz, még akkor is, ha nem öt tonna búzát, hanem hetet produkál valaki, ehhez ugyanis eleve nem egy 180 ezer forintos költségszint tartozik.

„Ott tartunk, hogy a gyengébb talajokon már a búzát is kényszerből vetik, és minimális költségszinten tartják a termelést” – jegyzi meg Vári Attila, Békés megyei szaktanácsadó. Hozzáteszi: a három növényre redukálódott vetésforgó velejárója, hogy a búza érdekei ütköznek a kukorica és napraforgó érdekeivel. „Ha csak a kukoricát nézem, akkor tendencia a hosszabb tenyészidő, hiszen ez magasabb terméspotenciállal jár. Október közepén járunk, mire elkezdődhet a tarló hántása és a magágykészítés a búzának. A napraforgó esetén jobb a helyzet, de itt is nehezedni fog, amint a glifozátot is kivonják az állományszárításból. Most szeptember 18-at írunk, és a Békés megyei állományok 30 százaléka még lábon áll. A búza oldaláról ugyanakkor szintén nőne az igény a hosszabb tenyészidőszakra. Sokan esküsznek rá, hogy egy korai vetésidővel féltonnákat lehet emelni a potenciális termésen. Repce után már simán elvethető szeptember legvégén akár a fajtabúza is, és kihasználhatja a hosszú, meleg őszöket. Persze ilyenkor a repce elővetemény-hatása fontosabb, mint maga a vetésidő.” „Kukorica után tényleg nagyobb a kapkodás, nehezebb jó magágyat készíteni – főként az ilyen száraz időjárásban. De nem lehetetlen” – jegyzi meg Vári Attila kollégája, Barabás Béla. „A mai kombájnok már szépen lezúzzák a szárat. Egy-két tárcsázással, esetleg mélylazítással meg lehet oldani, hogy vetésre alkalmas legyen a tábla.

 


Hosszabbak az őszök, több ideje van a búzának is megerősödni


A szártépős kombájnok tökéletes tarlót hagynak maguk után

 

Az igazán gondos gazdák hántáskor nemcsak nitrogént adnak a szárbontáshoz, de talajbaktériumot is. Békés megye déli területein, ahol a jó minőségű földek 7-8 tonnás termést is lehetővé tesznek, már látni erre példákat. Az őszi gyomirtás azonban itt még ritkaságnak számít, viszont a növénytáplálás terén nem fukarkodnak a termelők. Ahol korai a vetésidő, ott a vírusvektor rovarok ellen is védekeznek, ha az előrejelzés ezt indokolttá teszi. A környéken a legtöbb kárt még mindig a mezei pocok okozza, a többi őszi-téli károsító elbújhat mögötte…”

Ha csak lehet, legyen intenzív!

A Bács-Kiskunra és Pest megyére is rálátó Mikó Péter is azt érzékeli, hogy ha az elővetemény engedi, egyre inkább előre csúszik a búza vetése. „Tendencia a tőszám csökkenése is, ez pedig egyre inkább szükségessé teszi az őszi gyomirtást. Persze nincs két egyforma tábla, és rengeteget számít az is, hogy hogyan dolgoztunk az előveteményben. Itt, Pest megyében nagyon jön fel a széltippan, de veronikafajok, tyúkhúr és mezei acat is bőven van. A keleti országrész egészében probléma az árvakelésű napraforgó, a nagy termőterülete miatt. Mivel napraforgó után már nem feltétlenül forgatják a földet, a felszín közelében marad a kaszat, és kikel.” A szakember úgy látja, a gazdák alapvetően két, egymástól homlokegyenes eltérő stratégiával nyernek a legtöbbet. Az egyik véglet az, amikor mindent megadnak a búzának, a másik, amikor csak az alapokat biztosítják. Meglepő lehet, de mindkettő jobban beválik, mint az, amikor az agrotechnika egyik elemét „megnyomjuk”, a másikat meg „eleresztjük”. Mint mondja, aki lombtrágyázik, az vegye meg a fémzárolt vetőmagot is.

„Agroökonómusok már bebizonyították: sok év átlagában az intenzív rendszerek jövedelmezőbbek, mint az extenzívek, ezzel együtt rossz talajon nem sok értelme van egy intenzív technológiának…” – jegyzi meg. Véleménye szerint a legnagyobb változást a búza agrotechnikájában a talajművelésben zajló gépi forradalom hozta el. Ilyenek a szártépős kukoricaadapterek a kombájnon, amelyek lehetővé teszik, hogy a szárzúzás műveletét elhagyjuk, a tárcsás középmélylazítók vagy a kultivátorok, amelyek után jöhet a vetés. Már önmagában a gépek tömegének és teljesítményének emelkedése is hatékonyabb beavatkozásokat tesz lehetővé. A vetésmélység tartása egy ilyen gyors talaj-előkészítés után kiemelten fontos. Hosszú hónapokon át meglátszik a búzán, ha ez sikerül, és az is, ha nem.

 


Cél: minél gyorsabban és pontosabban vetni (kép: Petya Agro Tv)


Egy mikroelemes vagy biostimuláns beavatkozás 5-10%-ot emelhet a hozamokon

 

A számoknak higgyünk!

A talajművelés és a növénytáplálás (makroelemek) nyilván olyan agrotechnikai elemek, amelyek szemmel látható változásokat eredményeznek a termésmennyiségben. Ezeken aztán senki nem spórol. Az elmúlt évek arra is megtanították a gazdákat, hogy a gombabetegségek elleni védekezésen nem érdemes garasoskodni, tonnák múlhatnak rajta. A lombtrágyákat az intenzívebb technológiákban alkalmazzák, az őszi gyomirtás pedig még csak mostanában kezd terjedni. A növényvédőszer-forgalmazók kísérleti eredményeiből azt látjuk, hogy egy-egy mikroelemes vagy biostimuláns beavatkozás 5-10 százalékot tud emelni a hozamokon a kezeletlen parcellákhoz képest. Legfeljebb féltonnákról beszélünk, amit egy időjárási körülmény számlájára is írhatunk. Érdemes ezért beállítani egy saját kontrolltáblát, és több éven át figyelni a változást. Ezek az extra ráfordítások éppen akkor hozzák a legjobb eredményeket, amikor nem ideálisak az időjárási viszonyok. Jó terepen minden búza jól fut. A különbségek akkor jönnek ki, amikor emelkedni kezd a pálya, és hiányzik még egy kicsi plusz a nehézség legyűrésére. Ha ezek a plusz mázsák 5 év átlagában következetesen megjelennek, akkor vegyük komolyan a dolgot! Egyik kezelés sem olyan drága, mint elesni féltonnányi terméstől.

agrotechnika búza búzavetés elővetemény extenzív gyomirtás intenzív lombtrágya mezőgazdaság műtrágya rovar talajművelés tőszám vetésforgó vetésidő vírusvektor