A JÉGER körüli vita csak a felszín – állítja Vázsonyi László, a VulcanAgro ügyvezetője. Szerinte a gazdák elégedetlensége jóval túlmutat a jégeső-elhárító rendszeren, és ha nem indul érdemi párbeszéd, komolyabb agrármegmozdulások következhetnek.
A JÉGER országos jégeső-elhárító rendszer körül egyre nagyobb a feszültség. Egyes gazdálkodók szerint a rendszer befolyásolhatja a csapadék területi eloszlását, miközben a működtetők álláspontja alapján kizárólag a jégszemek méretének mérséklésére alkalmas. Vázsonyi László szerint azonban a legfontosabb kérdés már nem is maga a JÉGER, hanem az, hogyan reagálnak a döntéshozók a termelők aggályaira.
Miért vált ennyire megosztó kérdéssé a JÉGER?
Az ország jelentős részén a gazdák úgy érzik, hogy a rendszer valamilyen módon befolyásolja az időjárást vagy a csapadék eloszlását. Természetesen tisztában vannak azzal is, hogy klímaváltozás zajlik, emelkedik a hőmérséklet, és egyre gyorsabban fogy a víz a talajból.
A probléma az, hogy sok termelő nem kap olyan magyarázatot, amelyet hitelesnek és megnyugtatónak érezne. Ha az emberek kérdeznek, és válaszként csak azt hallják, hogy nincs semmi látnivaló, az tovább erősíti a bizalmatlanságot.
Ide kattintva részletesen is olvashatsz a rendszer működéséről!
Szerinted valóban hatással lehet a rendszer a csapadékra?
Én azt mondom, ezt függetlenül kellene megvizsgálni. Nem elég, ha a működtető állítja, hogy a rendszer hasznos és semmilyen más hatása nincs. Pontosan látni kellene, mit nyerünk vele, mennyibe kerül, és lehetnek-e közvetett gazdasági vagy meteorológiai következményei. Az elemzést nem azoknak kellene elkészíteniük, akik érdekeltek a működtetésében. Magyar vagy külföldi kutatók bevonásával, többféle szempont szerint kellene értékelni a rendszert. Utána már lehetne felelős döntést hozni arról, hogy működjön-e, milyen feltételekkel működjön, vagy szükséges-e területi korlátozás.
Korábban beszélgettünk a témáról Komfár Imrével is, az ő gondolatai ide kattintva olvashatók.
A rendszer teljes leállítását támogatnád?
Nem szeretnék egyszerű igennel vagy nemmel válaszolni. Először valódi szakmai anyagra van szükség. Ha azt mondják, hogy egy egységnyi költség tíz egységnyi kártól véd meg, akkor mutassák meg, hogyan számolták ki ezt a tíz egységet. Milyen adatokból dolgoztak, milyen időszakot vizsgáltak, és figyelembe vették-e a körülmények változását? Nem a bulvárhírek vagy az indulatok alapján kell ilyen rendszert működtetni vagy megszüntetni. A jégkárt mérsékelni kell, de közben az összes lehetséges hatást és gazdasági következményt is mérlegelni kell.
A NAK-ot is megkérdeztük a témában, a beszélgetés ide kattintva elérhető.
Miért mondod, hogy a JÉGER gumicsonttá vált?
Mert túl sok figyelmet visz el, miközben a mezőgazdaságnak legalább húsz fontosabb problémája van. Arról kellene beszélnünk, hogy mit termeljünk, kinek termeljünk, mely termékpályákat kell fejleszteni, és hogyan lehetne ismét jövedelmezővé tenni az egyes ágazatokat. Ehhez képest az agrárium újra és újra ugyanazt a kérdést rágja. A felelősöknek gyorsan el kellene jutniuk odáig, hogy leülnek a gazdákkal, kivizsgálják az ügyet, majd világos döntést hoznak. A félmegoldások csak tovább növelik a bizonytalanságot.
Hajnal Zsolt környezeti szakmérnök és hulladékgazdálkodási szakember szerint a JÉGER működéséről csak részletes, nyilvános adatok és független vizsgálatok alapján lehet felelős következtetést levonni. A vele készült beszélgetés itt olvasható.
Mi áll a gazdák egyre erősebb elégedetlensége mögött?
Ez már régen nem kizárólag a JÉGER-ről szól. Sok gazdálkodó eljutott a pénzügyi és lelki teljesítőképessége határára. Elfogyott a tőkéje, nem lát perspektívát, egyik ágazat a másik után kerül nehéz helyzetbe. Ezek az emberek évtizedeken keresztül követték az állami és uniós fejlesztési irányokat. Gépet vásároltak, tárolót építettek, pályáztak, előírásokat teljesítettek. Joguk van elégedetlennek lenni, amikor azt látják, hogy a problémáik nem találnak nyitott fülekre.
A JÉGER tehát inkább jelképe ennek a helyzetnek?
Pontosan. Maga a rendszer szerintem a magyar agrárium problémáinak még egy százalékát sem jelenti. Viszont jól megmutatja, hogyan történik a problémakezelés: van-e tárgyalás, kivizsgálás és empátia, vagy felülről közlik, hogy mi a helyes álláspont. A gazdák egyre kevésbé fogadják el azt, hogy nélkülük döntsenek az őket közvetlenül érintő kérdésekről. Szerintem egy független vizsgálat után a döntésbe a kamarai tagságot és az érintett termelőket is szélesebb körben be kellene vonni.
Az alföldi gazdák a rendszer felszámolását követelik.
Mire lehet számítani a következő hónapokban?
Forró őszre kell készülni. Nem feltétlenül a JÉGER miatt, hanem az alacsony terményárak, a jövedelmezőségi problémák és az évek óta halmozódó feszültségek miatt. A termelők sok esetben már nem tudnak hová hátrálni. Nem fognak egyik napról a másikra másik vállalkozást indítani, mert ehhez értenek, ehhez van infrastruktúrájuk, és érzelmileg is kötődnek a földhöz. Ha továbbra sem érzik, hogy meghallgatják őket, az első komolyabb társadalmi megmozdulás könnyen az agráriumból indulhat el.
A témával kapcsolatos petíció ide kattintva elérhető.
Az azt elindító Deák Hajnalkával készült interjú pedig itt található.
Mi akadályozhatná meg ezt?
A tárgyalás, a megnyugtatás, a független kivizsgálás és az empátia. Ez sokkal eredményesebb lenne, mint a problémák lesöprése. A gazdáknak most nem újabb kész válaszokra, hanem bizonyítékokra és valódi párbeszédre van szükségük. Vázsonyi László szerint a JÉGER körüli vita lezárása önmagában nem oldaná meg a magyar mezőgazdaság gondjait. Ugyanakkor megmutathatná, képes-e az agrárirányítás a termelők bevonásával, átláthatóan és szakmai alapon kezelni egy erősen megosztó kérdést.
MezőHír Tudástár: JÉGER vita – A JÉGER vita a jégeső-elhárító rendszer működésével, hatásával és társadalmi megítélésével kapcsolatos szakmai és termelői nézetkülönbség. A fogalom magában foglalja a rendszer költség-haszon értékelését, a független tudományos vizsgálatok iránti igényt, valamint a gazdálkodók döntéshozatalba való bevonásának és az átlátható agrárirányításnak a kérdését.
