Bezárás

A gombatermesztési hulladék rovarlárvákkal történő újrahasznosítása a jövő?

Írta: MezőHír-2022/11. lapszám cikke - 2022 november 06.

A hústermeléssel és állattenyésztéssel kapcsolatban egyre több kérdés és fenntartás fogalmazódik meg, miközben élelmiszer-előállításunk feladatai és feltételei is változnak. A mezőgazdaság fenntarthatóságát is kritika éri, a metánkibocsátástól a vízfelhasználásig, és még sorolhatnánk a támadási felületeket. Mindezekre válaszul most egy hazai kutatás az egyébként is fenntartható gombatermesztés lehetőségeit gondolta tovább.

„Európa évente 1,1 millió tonna csiperkét állít elő, és ez csak egy gomba és egy földrész” – hallhattuk Mutsy Árpádtól, a Bio-Fungi tulajdonosától október 14-én, a vállalkozás telephelyén tartott sajtótájékoztatóján. Az ócsai vállalkozás 4 gombafajt termeszt, és a keletkezett gombakomposzt hasznosítására keresett megoldást a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatóival közösen.

Mutsy Árpád, a Bio-Fungi tulajdonosa köszöntötte a részvevőket

A gombatermesztéssel foglalkozó vállalkozás és az egyetem 452 millió Ft vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a gombatermesztési hulladék rovarlárvákkal történő újrahasznosításának kutatás-fejlesztésére. A projekt alapgondolatát az adta, hogy a gombatermesztés során a gomba súlyához és térfogatához képest sokszoros mennyiségű letermett gombakomposzt (LGK) és egyéb szedési „hulladék” keletkezik, amely nagy térfogata miatt csak korlátozott földrajzi távolságra szállítható gazdaságosan. Ez a tápanyagokban dús biomassza ugyanakkor alkalmas lehet rovarlárvákkal történő újrahasznosításra. A közös projekt egyik legfőbb célja tehát az, hogy megtalálják azokat a rovarfajokat, amelyek lárváinál jelentős kedvező hatás mutatható ki a gombakomposzttal való táplálás során.

A projekt sikeres megvalósulásával több iparági probléma is megoldható lehet. Egyrészt a rovarfehérje – amely több kutatás alapján is bizonyítottan a legtisztább fehérje – felhasználható lesz a gombatermesztésben mint dúsító anyag. Másrészt a rovarfehérje előállításakor a keletkező salakanyagban koncentrálódik a komposzt hatóanyaga, amely megfelelő visszaforgatással csökkentené a napjainkban nagyon költségessé vált műtrágya felhasználását a kertészeti növénytermesztésben, és növelhetné a bioágazat előretörését. A tervezett kutatás jól illeszkedik a körforgásos termelési rendszerek fejlesztésébe. Emellett a rovarfehérje más gombaipari szereplőknél is értékesíthető lehet majd.

A gombatermesztésben általános probléma a komposzt kezelése, vagyis egy tápanyagban még dús anyag hasznosítása. Az erőművekben történő elégetés révén ez az értékes biomassza kikerülne az élelmiszerláncból, a mezőgazdasági termelésbe történő visszaforgatása pedig a nagy térfogata és az abban lévő hatóanyagok alacsonyabb koncentrációja miatt nem hatékony, egyéb iparágak számára is csak nyomott áron és korlátozott mennyiségben értékesíthető. Ezért lehet megoldás a komposzt rovarlárvákkal való feldolgozása, amelynek során a rovarok a gombakomposztban lévő tápanyagokat elfogyasztják, és további értékes anyagokká alakítják (erre egyébként a kutatók jelenlegi hipotézise szerint csak nagyon kis számú rovar lárvája alkalmas).

Azok a fajok, melyek hatékonyan fogyasztják a gombakomposztot, jellemzően nehezen szaporíthatóak, tehát a kutatás során azt a lárvafajt kell megtalálni, amely ezt az igen nagy mennyiségben keletkező ipari mellékterméket fel tudja majd dolgozni. A tervezett kutatás jól illeszkedik a körforgásos termelési rendszerek fejlesztésébe, de a témának jelentős további előnyei is feltárhatóak, melyek az első kísérleti eredmények és az analitikai mérések után válnak majd ismertté.