Augusztus közepén áttekintve a hazai napraforgóállományokat, nagy területi szórásokat látni a várható hozamokban. Lesznek olyan alföldi gazdaságok, ahol még ez a szívós növény sem képes bevételt termelni. Többen a 2022-es aratáshoz hasonlították a mostanit. A kombájnok augusztus 25-én indulnak el.
Az ár jó, a termés a kérdés
E cikk írásakor, augusztus közepén a szójabab ára esik a világpiacon, míg a repce- és a napraforgómag, illetve -olaj ára emelkedik. Ukrajnában és Európában 15%-kal ér többet a napraforgómag, mint egy évvel ezelőtt. Mindezt annak ellenére, hogy a térségben éppen szójából lesz levesebb, míg repcéből és napraforgóból várhatóan több, mint tavaly.
Ukrajnában a termelőknek átlagosan 213 ezer forintnak megfelelő hrivnyát fizetnek a felvásárló telephelyére szállított magért. Magyarországon augusztus elején a rekord nagyságú napraforgó betakarítása előtt csökkenni kezdett a termény ára. A linolsavas változatért bő 190 ezer, a magas olajsavasért bő 203 ezer forintot adtak a termelőknek. Így marad ez? Fedezheti a költségeket a bevétel vagy szép nyereséget hoz? Az alábbi terméskörkép alapján az Alföldön lesznek olyan gazdaságok, ahol a befektetett inputokat sem hozza vissza a növény.
Ahol bevált, ott tovább nő a területe
Kezdjük a képet az ország csapadékosabb félkaréjával. Baranyában a legtöbb gondot a jégesővel érkező viharok okozták a táblákban. Egyébként a lokális esők és a vetésidő alapvető hatással voltak a növények állapotára. „A korán, április legelején elvetett táblák a szebbek, ezek már érésre fordultak. Komoly növényvédelmi probléma nem volt idén, mintha a kórokozók, kártevők sem bírnák ezt a hőséget, a makrofomina is csak most kezdett el itt-ott megjelenni” – sommáz egy növényvédelmi szaktanácsadó, aki csodálja a napraforgót amiatt, hogy helyenként 30 napon át bírta a teljes csapadékhiányt.
„Nagyon jó tápanyag- és vízhasznosító növény, de ki is zsigereli a talajt. Én a szotyi után megjáratnék egy aprítóhengert a táblán, aztán azonnal bevetném facéliás-bükkönyös-mustáros zöldtrágyanövénnyel, amit tavaszig kint hagynék, és kukorica jöhetne utána. Egyébként már nem látszik indokoltnak az ötéves vetésforgó, én is meg merném kockáztatni a két évre visszavetést, legfeljebb egy kis Trichodermát is tennék mellé a káros gombák parazitálására” – tépelődik a szakember. Baranyában normál évjáratban nem ritka a 3,5–4 tonnás napraforgótábla, de idén ennél sokkal óvatosabbak a becslések. „Becsapós lehet a tányérméret. Azt gondolom, az idei hőstressz sok léha magot eredményezett, nem lesznek súlyosak a kaszatok. 3–3,5 tonnát mondanék.”
Zala vármegyében – ezen sem lepődünk meg – elégedettek az elért termelők, bár megjegyzik, némileg alacsonyabbak a növények, és kisebbek a tányérok a megszokottnál. Itt-ott a tőszám is kevesebb a kelleténél. Egy független szaktanácsadó, aki alapvetően az intenzívebb táblákat járja, azt mondja, alapvetően jó kondícióban vannak a napraforgók. „Növényegészségügyi szempontból nem látok komoly problémákat, és bár alacsonyak az állományok, de az a kevéske eső, ami a nyár közepén érkezett, hozzásegítette a növényt, hogy szépen kialakuljanak a fejek. Azt mondanám, meglesz a 3 tonna.” Az extenzívebb gazdaságokat is belevéve a becslésbe, a szakember 2,5–3 tonnára teszi a várható vármegyei átlagot.
Győr-Moson-Sopronban arra panaszkodnak, hogy a legtöbb táblára csak a virágzás után érkezett meg a júliusi csapadék. Alacsonyak a növények, vékony a száruk, kicsi a vegetatív felület, néhol erős makrofomina-fertőzés is felütötte a fejét, nagy foltokban már feketék a szárak tőle. 2–2,5 tonnára teszik a várható termést.
Kisebbek, de egészségesek az állományok
Fejérben is érőfélben vannak a táblák, a kaszatok nedvességét augusztus közepén még 21–35%-osnak mérte az elért növényvédelmi szaktanácsadó. „Itt még zöldek az állományok, az esők hatására még fejlődni tudtak a tányérok. A növények alapvetően egészségesek. A makrofomina leginkább ott szárítja foltokban a táblákat, ahol a vetésváltás nem volt jó. Alternáriát és szklerotíniát csak elvétve látni, és a gyomosodással sincs gond, pedig sokan kihagyták az alapgyomirtókat, csak az állományt fújták Express-szel vagy Pulsarral. Úgy tapasztaltam, hogy tápanyagból is kevesebbet adtak ki idén a gazdák. Kis költségszinten is jó/átlagos termést arathatnak, ami itt 3–3,2 tonnát jelent. Olyan nyereséget hoz a növény, ami jövőre tovább csökkenti a kukorica területét a vármegyében.”
Borsodban is csak a legszükségesebb technológiai műveletekre koncentrálnak, ebbe az egyszeri gyomirtáson, rovar- és gombaölőn túl egy lombtrágya is beletartozik. A táblák összképét az határozza meg, hogy a virágzáshoz képest mikor kaptak esőt. Sokfelé tőhiányos állományokat is emlegetnek, míg másutt a kisebb fejekkel elégedetlenek a gazdák. Úgy látják, közepes termés lesz, ami itt 2,5–3 tonnát jelent.
A Nyírségben a homokos talaj ellenére sokkal elégedettebbek a termelők, mivel az ország széléhez közeledve egyre több esőt kapnak a földek a Kárpátok közelségének és a felszálló légáramlatoknak köszönhetően. De itt is kellett a szerencse hozzá, hogy a csapadék elérje a virágzás előtt álló táblát. „Nálam a 66 hektárból 54 olyan helyen feküdt, ami kevés esőt kapott, plusz a korán vetett állomány elvirágzott, mire jött rá egy 20 mm-es eső” – mondja az egyik gazdálkodó. Tőle 100 km-rel odébb egy másik termelő elégedetten közli, hogy július elején a lehető legszerencsésebb időpontban kaptak 40–50 mm esőt, ami újraélesztette az állományokat, és kivirultak a táblák. „65 hektárunk van, itt biztosan meglesz a 3 tonna” – bizakodik az elért szakember. Azt mondja, sokat nem költöttek a növényre, de semmilyen növény-egészségügyi probléma nem volt idén. Kevésbé szerencsés gazdatársa 2–2,5 tonnára becsüli az idei termést.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye folyókkal ölelt részén azt mondják, legfeljebb egy picivel lesz rosszabb a termés a sokéves átlagnál. „A Tiszazug összes állományánál a vetésidő volt a meghatározó: az április eleji tábláktól 3–3,5 tonnát várunk. Néhol már deszikkáltak is, készülnek az aratásra. A később vetett állományokban kisebbek a tányérok, alacsonyabbak a növények. Úgy látom, eső híján minden egyes hét számított, amit a talaj vízkészletéből kellett megoldania a növények. A kései táblákon némi makrofomina is van, ezeken legfeljebb 3 tonna termés lesz. Lombtrágyát idén nem adtunk ki, mert az aszályos tavasz már megmutatta, mire számíthatunk idén, nem akartuk felesleges költségekbe verni magunkat.”
A gazdálkodó azt mondja, többet aggódnak a klíma, mint a pénzhiány miatt. „Így nem lehet beruházást tervezni. Amikor öt évből három aszályos, mire alapozom azt, hogy megtérülhet egy 50 milliós traktor? A többiek is hasonlóan gondolkodhatnak, mert hiába árulom a régi gépeimet, nincs rájuk vevő.”
Elfogytak az alternatívák
Mit szóljanak akkor a kevésbé szerencsés térségek lakói? A gondok már Pest vármegyében elkezdődnek. Itt a tányérok közepes méretűek, a szemek bennük aprók, az állományok lábon száradnak el, nincs szükség deszikkálásra. A kombájnok augusztus 25-én megindulnak. A táblák heterogének, a jobb földeken 2,5 tonnára becsülik a termést, a gyengébbeken 1,5 tonnára, összességében 2 tonna lehet az átlag.
Bács-Kiskunban, a Homokhátságon nagy az elkeseredés. Az őszi vetésűek ugyan kissé jobb eredményt hoztak, mint tavaly (plusznullával zárták a szezont), de a tavasziak közül semmi nem sikerült. „A kukoricát jövőre teljesen ki kell vennünk a vetésforgóból, csak azt nem tudom, mi kerüljön a helyére. A napraforgóra most adom be az aszály-kárenyhítési igényt. Alig fél méter magas a növény, teljesen meg van sülve, a fejek öklömnyiek. A 300 hektárunkon pár száz kiló az átlaghozam, amit muszáj betakarítani a gyomosító hatása miatt. Harmadik éve zsinórban rossz a termés, így a kártérítés is kevés lesz a csökkenő referenciahozam miatt…” – halljuk az egyik gazdaságban.
Csak öntözve sikerül
Egy szaktanácsadó, aki a Jánoshalmától Kecskemétig terjedő területre lát rá, azt mondja, az öntözetlen táblákon a 2 tonna lesz a maximum, átlagban 1,8 tonnának becsüli a termést. A térség déli részén már akadnak öntözött táblák is, ahol 3,5 tonnás hozamokkal lehet kalkulálni, itt a légköri aszály és a hőstressz korlátozta le 4 tonna alá az elérhető maximumot. „A Duna menti területek mikroklímája még lehetővé teszi az eredményes napraforgótermelést, egyébként nem várok jó végeredményt. A térségben vannak kifejezetten vadkáros területek is. Minél stresszeltebb egy állomány, annál biztosabb, hogy megjelennek benne a kórokozók is, nemcsak a szárkorhadás, de a penészek is.”
Tass és Kunszentmiklós a Duna közelében fekszik, de a jobb mikroklíma ellenére az itteni szaktanácsadó sem sokkal optimistább. A felsorolást azonban a pozitívumokkal kezdi: „A kelés általában véve jó volt, bár itt-ott a galamb és a nyúl rájárt a táblákra, más kártételt nem láttam, még levéltetűből is kevesebb volt idén. A gyomirtás jól sikerült, csak a forgókban, táblaszéleken parlagfüvesek az állományok. A gombaölőszeres védekezés is sikerült, a szelek miatt ezt éjjel végezték el a gazdák. Az eredményt leginkább az eső és a talajminőség befolyásolja, harmadsorban a vetésidő. Az április eleji vetések lettek szebbek, ezek tányérmérete elfogadható. A nagy átlag 2 tonna lesz, erős szórással.”
„Nagyon érint minket az aszály. Békésben korábban 3 tonna volt a vármegyei átlag, idén az üzemi információk alapján 50%-os termésre számítanak a gazdák, ami azt jelenti, hogy 1,5–2 tonna között lesz az eredmény, mint 2022-ben” – mondja egy nagy területre rálátó szaktanácsadó. Itt is akadnak már öntözött napraforgók és búza is. „Míg a vármegyei átlag búzából 4,6 tonna volt, ott, ahol öntözték, 8 tonna feletti. A napraforgó is közel a dupláját termi lineár alatt. Ez persze csak kis területet érint. Az aratás augusztus 25–30. között megindul, deszikkálni sem kell előtte.”
Egy nagygazdaság vezetője így látja: „A napraforgó fajtától, vetésidőtől és talajminőségtől függően nagyon változó képet mutat, de már csak ebben a növényben bízik mindenki. Tudok olyan termelőt, akinek a harmadik éve van napraforgója ugyanabban a táblában. Hiába, mert ha nincs eső, akkor a 40 aranykoronás földeken is elpusztul minden. Tudom, hogy a Homokhátságon még rosszabb a helyzet, de ők ehhez hozzá vannak szokva, mi viszont öt évvel ezelőttig jól tudtunk gazdálkodni. Most a vármegye északi részén aprócska fejeket látok, nem biztos, hogy összejön a 2 tonna. Ha nem történik valami csoda, akkor aki csak teheti, az elmenekül innen, de a többség a föld rabja, eladhatatlanná vált a vagyonunk…”
Összegzés
1. Idén is a korai vetésidővel lehetett jobban kihasználni a talaj vízkészletét.
2. Komoly növényvédelmi problémák nem voltak, a szűk vetésforgóval vetett állományokban sem.
3. A termésmennyiséget a lokális esők döntően befolyásolták.
4. A betakarítás augusztus 25-én deszikkálás nélkül kezdődhet el.
5. A beszámolók alapján 2,2–2,5 t/ha között lehet az idei országos termésátlag, nemcsak a régiók között, de a vármegyéken belül is nagy szórással.
6. A magas árak miatt 1,5–1,7 tonnás termés felett hozza vissza a napraforgó a befektetett inputok árát.
7. Az Alföld nagy területein a tavaszi vetésűek közül csak a napraforgó képes némi eredményt termelni, így jövőre még szűkebb vetésforgóval még több szotyi kerül a földbe Magyarországon.
