Előbb kerül a polcokra a magyar dinnye a kedvező időjárás hatására. A terület növekedésének köszönhetően emelkedik a betakarítható mennyiség is. Közben a versenytársaink sem tétlenkednek.
A mindenki által kedvelt nyári gyümölcsre – legyen az görögdinnye vagy sárgadinnye – már nem kell sokat várni. Bár a külföldről származó rendszerint marokkói vagy görögországi dinnyével márciustól már találkozhattunk az üzletek polcain, sokan várják az ízletes és kiváló minőségű hazai dinnyéket.
Ötödével nőtt a termőterület
2024-ben a 20 százalékos területnövekedésnek köszönhetően összesen 3300 hektár görögdinnye-területtel lehet kalkulálni. Békés megyében nagyságrendileg 8 százalékkal nőtt a termőterület tavalyhoz képest, de a legnagyobb arányú, 30 százalékos növekedés Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében történt. A többi régióban a területek nagysága nem változott érdemben. Ezen a felületen mintegy összesen 140–160 ezer tonna teremhet. A sárgadinnye termőterülete viszonylag stabil, 300 hektár körül alakul, amelyen nagyságrendileg 10–12 ezer tonna termésmennyiség várható a szezon alatt.
A megszokottnál melegebb tavaszi időjárás a dinnye fejlődését is felgyorsította. Bár április közepén a hideghullám nem jött jól a termesztőknek, szerencsére ez az időjárási anomália nem okozott nagy gondot a dinnyeterületeken. A termések kifejlődése és érése a tavalyi évhez képest 2 héttel előrébb tolódott. A legkorábbi, fóliasátras ültetésekből már június elejétől elérhető kisebb mennyiségben a hazai dinnye a boltokban és a piacokon. Június második felétől pedig tovább bővül a kínálat, köszönhetően a korai, alagutas termesztésnek. Először a déli országrészből – Békésből és Baranyából –, majd ezt követően Tolna és Fejér vármegyékből, valamint a hevesi és szabolcsi térségekből kerül a dinnye a fogyasztókhoz, és amennyiben az időjárás is kedvező, szeptember közepéig-végéig biztosan fogyaszthatunk a hazai dinnyéből.
Exportképes fajták
„Az átlagos éves dinnyefogyasztás 10 kg/fő körül alakul Magyarországon. A belföldi fogyasztáson túl, amely nagyságrendileg 100–110 ezer tonna, körülbelül 40–50 ezer tonna juthat exportra, amelynek legnagyobb része a lengyel, német, cseh és szlovák piacra kerül. Az export kiemelten fontos számunkra, mivel teljes mértékben ki tudjuk szolgálni a belföldi piacot kiváló minőségű hazai áruval. Ennél több dinnyét Magyarországon nem igazán lehet értékesíteni. Szerencsére a növekvő exportkapcsolatok révén arra lehet számítani, hogy lesz hova eladni a magyar dinnye jelentős részét” – ismertette Lacházi Pál, a Syngenta dinnyefélék specialistája.
A megváltozott vásárlási szokások miatt az áruházláncok egyre inkább a 7–10 kg alatti, kisebb termésméretű, kerek görögdinnyéket preferálják. Ezen kívül évről évre kis mértékben, de növekvő tendenciát mutat a magszegény görögdinnye aránya a termelési oldalon és a fogyasztói keresletben is. A klasszikus, megszokott, 10 kg feletti súlyú, magvas görögdinnye kiváló minőségű, ízletes, magas beltartalmi értékekkel rendelkezik, ami iránt elsősorban a hagyományos értékesítési piacokon van igény. A Syngenta magvas kereskedelmi választékából népszerű a Mirsini F1 és a Mirto F1, a magnélküli portfólióban pedig a 4-6 kilogrammos Bahama F1 és az 5-8 kilogrammos Morena F1.
Sárgadinnyéből nálunk a legkedveltebb és legkeresettebb a Kantalup és Gália típus. A legnagyobb mennyiséget sárgadinnyéből Bács-Kiskun vármegyében termelik. A sárgadinnyében nagy lehetőségek rejlenek még, nagy rá a kereslet, de a termelés kockázata is magasabb.
Új versenytársak a láthatáron
Európa legnagyobb dinnyetermelőjeként Spanyolország csaknem 20 ezer hektár termőfelülettel rendelkezik. Ekkora területről évi 1,2-1,3 millió tonna dinnyét takarítanak be, amelyből mintegy 800 ezer tonnát exportálnak, főleg az európai országokba. Jelentős dinnyetermesztő ország Európában még Olaszország, Görögország és Törökország.
Hazánk a dinnyetermesztés északi határán fekszik, termőterületünk kicsi a déli országokéhoz képest, ám a termesztés színvonala magas, valamint a minőség és a termésmennyiség is világszínvonalú. A hazai dinnyéseknek ugyanakkor komoly fejfájást jelent, hogy nagyon nehéz megfelelő létszámú és a munkájára odafigyelő embert találni, és a bérköltségek is kimagaslóak, különösen a feltörekvő versenytársakkal szemben. Romániában, Bulgáriában és Szerbiában is jelentős termesztéstechnológiai fejlődés következett be az utóbbi években, így ezek az országok exportlehetőségeket keresve könnyen riválisaink lehetnek.
Hozzá kell tennünk, hogy a román termelés hasonló éghajlati kihívásokkal küzd, mint a hazai termesztés, az utóbbi években az aszály és a tavaszi fagyok is sújtották. Az ország nem tartozik a jelentős dinnyeexportőrök közé, de potenciálisan 400 ezer tonna előállítására lehet képes. 2022-ben 5,45 millió dollár értékben exportált ebből a termékből, ami a fele volt a magyar exportértéknek.
Kapcsolódó szakcikkünk: Újra sikernövény a dinnye?
