Rengeteg kenyeret és tésztafélét fogyaszt a világ, de a krumpli és egyéb gumósok csillaga sem áldozik le. Sőt, a számos ehető gumóféle a változó klíma mellett is hosszú távon biztosítja az emberek ellátását. Magyarországnak is váltania kell.
A burgonya világpiaci kereslete növekszik
Hosszú távra tekintve érdemesebb lehet a burgonya termelésébe fektetni, mint a gabonákba: a krumpli világpiaci kereslete várhatóan 57 százalékkal nő 2022 és 2050 között, miközben a rizsé csak 12, a búzáé 17 százalékkal – hivatkozik a vg.hu a Bloomberg elemzőire.
Tény, hogy hazánkban a klimatikus viszonyok egyre kevésbé kedveznek a burgonya termesztésének. Egy-egy erős hősokkal és UV-sugárzással járó évjáratban az öntözött földeken is visszaesnek a hozamok. (Lásd: Minden képzeletet alulmúl az idei burgonyatermésünk.) A magyarországi burgonyatermelés 10 év alatt a harmadára csökkent.
Az alternatív gumósok előre törnek
Viszont a batáta termelhetőségi határa egyre északabbra tolódik, hazánkban is sikeresen foglalkoznak vele Pest vármegyében. Ki tudja, egyszer még olyan gumósok is bekerülnek a magyar termelésbe, mint a jamgyökér vagy a manióka.
A felsoroltakból egyik sem közeli rokona a másiknak, de az édesburgonya és a burgonya legalább azonos rendbe tartoznak. A batáta a burgonyánál melegebb éghajlatot igényel és a kezdeti magas vízigény után jól tűri a szárazabb viszonyokat. A manióka hőmérséklet- és csapadékigénye még fokozottabb, ugyanakkor még ellenállóbb a nyári aszállyal szemben. A jamgyökér sokkal igényesebb a talajra és az egyenletesebb vízellátásra, mint a többi említett gumósnövény, emellett trópusi hőségben érzi jól magát – a magyar klíma remélhetőleg sokáig alkalmatlan lesz számára.
A Bloomberg szerint ezek az alternatív gumósok a burgonyától is nagyobb karriert futhatnak be: a világpiaci kereslet 77%-kal növekedhet irántuk 2050-re.
