A növényvédő szerek használatának jelentős korlátozása ma mindenütt a legfontosabb feladat. Ennek ellenére a legsikeresebb környezetkímélő módszer a betegség-ellenálló növények nemesítése és termesztése.
A betegségrezisztencia elérése – amelyre Király (2005) kitűnő munkája már több mint 15 évvel ezelőtt rámutatott –egyre inkább fontossá váló célkitűzés.
A kórokozók és az ellenük történő védekezés
A legjelentősebb betegségek között szerepel a fuzáriózis, a helmintosporiózisok, az üszögbetegségek és a kukorica csíkos mozaikvírus. A kórokozók ellen csávázni szükséges. A gombakórokozók ellen állománypermetezés (fungicides kezelés) hosszú ideig nem létezett, de a legutóbbi években a fuzáriózis és a helmintosporiózisok ellen hatóanyagokat engedélyeztek (Ocskó, 2024).
Kukorica csíkos mozaikvírus
A kukorica egyik veszélyes kórokozója a kukorica csíkos mozaikvírusa (maize dwarf mosaic vírus), amely a világon mindenütt előfordul, hazánkban pedig 1963 óta ismert (Szirmai és Paizsné, 1963, Ford et al., 1989). Hazai vizsgálatok igazolják, hogy a kukorica csíkos mozaikvírusa a kukorica legveszélyesebb vírusbetegsége (Milinkó et al., 1982, Gáborjányi és Haoang, 1991, 1992). A beteg növényeken világoszöld, csíkos levélfoltosság jelentkezik.
A vírus a növények törpülését, a csövek deformálódását és rossz megtermékenyülést idéz elő. A vírus mechanikailag könnyen átvihető, és terjedésében kiemelkedő szerepet játszanak a levéltetvek (pl. Rhopalosiphum maidis, R. padi, Schizaphis graminum). A legfontosabb védekezés a vírusrezervoár gyomok (pl. Sorghum halepense) és a levéltetű-vírusvektorok elpusztítása. Ismert, hogy a hibridek között jelentős fogékonyságbeli különbségek vannak (Peti et al., 1983, Gáborjányi et al., 1992, Kovács et al., 1994a, b).
Golyvás üszög
A betegség mindenütt előfordul, ahol kukoricát termesztenek. Kórokozója az Ustilago maydis. A golyvás üszög takarmány kukoricában egyelőre súlyos károkat nem okoz. A növény valamennyi föld feletti részén megjelennek a hártyával fedett golyvák, amelyek nagy számú fekete üszögspórát termelnek.
A kórokozó üszögspórákkal (teliospórákkal) telel, melyek a fertőzött növényi maradványokon több évig is életképesek maradnak. A spórák sebzéseken keresztül fertőznek. A fertőzések helyén lokális tünetek jönnek létre. A betegség ellen állományvédelemre általában nincs szükség. A klíma melegedésével elsősorban a csemegekukoricán fokozott mértékű megjelenése prognosztizálható (Frommer et al., 2019). A sűrű növényállomány, a bőséges N-ellátás, a jégverés és a rovarrágás a fertőzések kialakulásának veszélyét növeli (Fischl, 2000).
Kukoricafuzáriózis
A kukorica egyik legsúlyosabb betegsége, amelynek előidézésében számos Fusarium faj vehet részt. A kár változatos: csíranövény-pusztulás, szárkorhadás, csőpenészesedés (Szécsi, 1973, 1992, Fischl, 1979, Hornok 1979, 1992, Mesterházy, 1988). A kórokozó bármely növényi részt megfertőzheti. A legjelentősebb tünet a csőpenészesedés.
A betegség leggyakrabban a csővégtől indul ki. A csövön fehéres, lilás színű micéliumszövedék jelenik meg. A fertőzött kukoricaszemek a fertőzés következtében elszíneződnek. A beteg szemekből fejlődő csíranövények növekedése gyenge, de gyakran el is rohadnak a talajban. A száron jelentkező tünetekre jellemző, hogy a szár szövetei roncsolódnak, és emiatt gyakran a növény kidől. A kukoricát fertőző Fusarium fajok általában a legyengült, rosszul táplált, sérült növényeket fertőzik meg.
A kórokozó vetőmaggal is terjed. Agrotechnikai védekezési lehetőségek:
1) kukorica-monokultúra, búza és kukorica egymás utáni termesztésének kerülése;
2) optimális tápanyagellátás;
3) a hibridek igényének megfelelő tőszám;
4) fertőzött növényi maradványok mély átforgatása;
5) fungicides állománypermetezés.
Hatékony védekezési lehetőség továbbá a vetőmagcsávázás is.
Kukorica helmintosporiózisai
A betegséget több kórokozó idézi elő. Európában „őshonos” az Exserohilum turicum. Hazánkban jelentősek még a Bipolaris maydis és a B. zeicola fajok. A tünetek a növény különböző részein jelennek meg. Vetőmaggal is terjed a Bipolaris maydis, a B. zeicola és a B. sorokiniana. Gyakori a csíranövények pusztulása is. A kórokozók levélfoltosságot is előidézhetnek, amely súlyos esetben levélszáradáshoz is vezethet. A kórokozók a fertőzött növényi maradványokon telelnek át.
Fontos védekezési lehetőségek:
1) az import vetőmagtételek ellenőrzése;
2) a vetőmagcsávázás;
3) a fertőzött növényi maradványok átforgatása (Fischl, 2000).
A legutóbbi időszakban hazai körülmények között is a kukorica levélbetegségei ellen egyszeri állománypermetezésre ajánlott hatóanyagok kerültek forgalomba. A hatóanyagok ajánlott kijuttatási időszaka az első tünetek megjelenésekor, a szármegnyúlás kezdetétől címerhányás végéig tart.
Szerző: Radócz László, Debreceni Egyetem MÉK, Debrecen
Részlet: Prof. Dr. Nagy János, KUKORICA, A nemzet aranya c. könyvéből
